Közpénzből fedeznék a földgázhálózatok kiépítését

Csak elvétve. Csíkban több településen még csak vágyálom a földgáz. Képünk illusztráció

Fotó: Tamás Attila

A szenátus már elfogadta, a képviselőház pedig ezután tárgyalja azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné az önkormányzatok számára, hogy fejlesszék saját településeiken a földgázhálózatot. Erre a célra kormánytámogatást is biztosítanának.

Barabás Hajnal

2018. június 11., 11:342018. június 11., 11:34

2018. június 11., 11:352018. június 11., 11:35

„A gázvezetékek, gázházhálózatok kiépítése sok esetben elmaradt, azok hiánya pedig óriási probléma Csíkban, ugyanis a Hargita Gáz Rt. annak ellenére, hogy több mint egy évtizede megszerezte az államtól a koncessziós jogot ennek a szolgáltatásnak a biztosítására, a gázhálózatot nem építette ki, nem bővítette, a gázszolgáltatást nem biztosította. Sok esetben a különböző hatékonysági és gazdasági számításokra hivatkozva visszautasította mind a lakók, mind az önkormányzatok kérését” – fejtette ki Tánczos Barna szenátor, aki Korodi Attila parlamenti képviselővel közösen tartottak sajtótájékoztatót múlt héten a csíkszeredai RMDSZ székházban.

Tánczos hozzátette, a helyzet előmozdítására tavaly ősszel tárgyalássorozatot indítottak a szakminisztériummal. „Ennek az eredménye az lett, hogy a Hargita Gáz Rt.-t berendelték a szerződése felülvizsgálatára, és arra kényszerítette őket a minisztérium, hogy záros határidőn belül döntsön arról, hogy melyik településeken hajlandó fejleszteni, ahol nem hajlandó fejleszteni a hálózatot, ott a szolgáltatási koncessziós jogot elveszíti” – tette hozzá a szenátor.

A tervezetről

A határidő a nyáron jár le, a települések nagy részében pedig a vállalat döntése szerint nem fog beruházni. Az önkormányzatoknak ugyanakkor nem volt rá lehetőségük, hogy egy többségében magánkézben lévő vállalatot finanszírozzanak. „Ezért a mi feladatunk az volt, hogy a jogszabályokat úgy alakítsuk, hogy lehetőség nyíljon arra, hogy ezt a közszolgáltatási hálózatot önkormányzati forrásokból lehessen finanszírozni” – magyarázta. A jogszabálytervezet ugyanis

lehetővé teszi az önkormányzatok, az önkormányzatok társulásai és a megyei önkormányzatok számára is, hogy ezekben a beruházásokban részt vállaljanak, ugyanakkor akár állami finanszírozásra is pályázhassanak.

A tervezetet a szenátus már elfogadta. Korodi Attila szerint a képviselőház is meg fogja szavazni, és ősz végére törvény születik belőle.

A jogszabályban azt is lehetővé tennék, hogy az önkormányzatok ítélhessék oda a koncessziós jogot a szolgáltatóknak, és nem a központi hatóságok döntenének ebben, illetve az önkormányzatok akár maguk is létrehozhatnának szolgáltatót.

Vasúti sorompó Zsögödbe

Az összes E jelzésű, nemzetközi útszakaszt és országutakat átszelő vasúti átjárót, amelyek fokozott veszélyt jelentenek a közúti forgalomra, félsorompóval vagy teljes sorompóval fognak ellátni. Korodi Attila elmondta, a jogszabály a balesetveszélyes zsögödi vasúti átjárót is érinti, így oda is sorompót szerelnek majd. A sajtótájékoztatón szó esett még arról, hogy kilenc százalékra csökkentenék a csatornaszolgáltatás áfáját (általános áruforgalmi adóját), hasonlóan például a vízszolgáltatás áfájához. Ezt a szenátus elfogadta, a képviselőház kell hozzon erről még döntést. Ugyanakkor az RMDSZ politikusaitól megtudtuk azt is, hogy a parlament nemrég megszavazta egy alap létrehozását, ami az állami nyereséges cégek profitját kezeli, ez az alap jelenleg 9 milliárd lejt tesz ki. Ennek az összegnek egy részét visszaforgatják a vállalatokba fejlesztésekre, a többi részét pedig kizárólag közberuházásokra, fejlesztésekre költik.