Kalcium-kloridot is használnak, de a szakemberek szerint ha csak ezt alkalmaznák, többszörösére nőnének a hóeltakarítás költségei, amelyek így sem alacsonyak. A költségeket áttekintve egyébként az is látszik, hol mostohább, hidegebb, zimankósabb a téli időjárás – illetve az is, hogy egy megbízott cégnek nagyobbak a költségei, mint ha a polgármesteri hivatalok saját erőből takarítják az utakat. Igaz, a hatékonyság szempontjából is vannak különbségek.

A városgazdálkodás szerepe

Székelyudvarhelyen nem bíztak meg egyetlen céget sem a hóeltakarítással, ezt a tevékenységet a polgármesteri hivatal műszaki osztályának munkatársai felügyelik, illetve irányítják, a végrehajtó személyzet pedig a városgazdálkodási közszolgálat karbantartó és gépészeti csapatának alkalmazottai, összesen 13 munkatárs, akik a hóeltakarítási időszakban állandó készenlétben vannak – tudtuk meg a polgármesteri hivatal városgazdálkodási közszolgálatától. Az említett személyzet ezen a tevékenységen kívül – amikor nincs szükség hóeltakarításra – a mindennapi „városkarbantartó” munkáját végzi – tájékoztattak.

A havazás utáni beavatkozások esetében, akárcsak más városokban, fontossági sorrendet állapítottak meg. Elsőként a város főútjain és a meredekebb utcákban, illetve a lakótelepek közlekedési gerinceit alkotó utcákban dolgoznak, majd utóbbiak mellékutcái, illetve a kisebb mellékutcák és a nem modernizált útszakaszok következnek. Az illetékesek szerint a gépi felszereltség szokványos időjárási körülmények között megfelelő, de előfordulhat a gépek meghibásodása, amikor váltani kell ezeket, vagy kirívóan szélsőséges időjárás, amikor

Azt is megtudtuk, hogy a 2017–2018-as téli idényben a hóeltakarításra, csúszásmentesítésre, készenléti szolgálatra fordított kiadások Székelyudvarhelyen megközelítőleg 300 ezer lejre rúgtak, a mostani télen is hasonló nagyságrendű összeg áll rendelkezésükre. Azt is megkérdeztük, van-e szükség a tevékenység javítására, a szakemberek szerint bármilyen rendszer javítására időnként szükség van, ezeket a lehetőségek szerint meglépik.

Nagyobb költségek

Most haladjunk át a Hargitán Csíkszeredába, ahol nemcsak az átlagos tél, de a szélsőséges téli időjárás is mást jelent, mint az enyhébb éghajlatú Székelyudvarhelyen. Itt a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő cég végzi a hóeltakarítást több éve. Mint a cég igazgatója, Pál Tamás korábban tájékoztatott, jelenleg

Tíz sofőr és két gépész üzemelteti a gépparkot, tizennégy munkás pedig kézi erővel a járdákról pucolja el a havat, utóbbiak tisztítására egy kis traktort, valamint egy ATV-t is tudnak használni.

A prioritási sorrend itt is működik, eszerint elsőként a főútvonalakon és a Megyei Sürgősségi Kórház felé vezető útszakaszon avatkoznak be, majd a lejtős utcák, körforgalmak, kisebb fontosságú mellékútvonalak következnek. A parkolók hómentesítésére a járdák takarítása után kerülhet sor – ez utóbbi minden havazás után a legidőigényesebb feladat a tapasztalatok szerint.

Az időjárás, a beavatkozások száma és a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek közti különbséget jelzi, hogy

Traktor és földgyalu

Gyergyószentmiklóson az utak téli karbantartását a helyi önkormányzat cége, a Vitalissima Kft. végzi, összesen nyolcfős személyzettel, közülük négy gépkezelő, a másik négy alkalmazott pedig a parkok, átjárók, sétányok kézi takarítását végzi lapáttal, seprűvel – tudtuk meg Fórika Krisztinától, a polgármesteri hivatal szóvivőjétől. A bevethető járműpark itt szerényebb, két traktor, egyik vontatóval, a másik tolóekével felszerelve. Az önkormányzat tavaly vásárolt egy földgyalut is, amelyet az idei évtől szintén hóeltakarításra is lehet használni szükség esetén.

A sok autó miatt egyre nehezebb úgy eltolni a havat a közterületekről, hogy az senkit ne akadályozzon a közlekedésben. Gyakran előfordul, hogy nem megfelelő a járdák állapota, amelyek jelentős részét közterületként takarítják, viszont a lakótelepeken sok tömbházlakó nem törődik ezek hómentesítésével.

Ugyanakkor a hó elpucolása után a járdákon rendszeresen jég képződik, ha hideg az idő. Több városban előfordult, hogy amíg az utakon viszonylag akadálymentesen lehetett közlekedni, a járdák jelentős része jégmezővé vált, mert a csúszásmentesítés akadozott vagy hiányzott – ezért az állapotért sok gyalogos bokaficammal, lábtöréssel „fizetett”.