Hívei körében ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját Tamás József püspök

Az ünnepi szentmise elején versekkel köszöntötték a jubiláns papokat, majd Jakubinyi György érsek Tamás József püspök atyát köszöntötte azokkal a ma is időszerű szavakkal, amelyekkel tavaly március elsején, püspökké szentelésének 20. évfordulóján is illette.

Felelevenítette, hogy

Tamás Józsefet 1997-én március elsején szentelték püspökké a csíksomlyói kegytemplomban,

ami nem is lehetett volna másképp, hiszen a Madéfalván született, Csíkszentsimonban felnőtt gyermek a csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt áll. Arról is tájékoztatta a jelenlevőket, hogy

1968. április 21-én a Gyulafehérvári Székesegyházban Márton Áron püspök 18 szerpapot szentelt pappá – 13 erdélyi, egy nagyváradi, két szatmári és két temesvári újmisést.

Közülük sajnos az évek során már hatan meghaltak, egyesek betegeskednek, emiatt pedig nem tudott mindenki részt venni az aranymisén. Ezt követően Jakubinyi György röviden ismertette a püspök atya ötven évnyi munkásságát, amiért köszönetet is mondott, majd felolvasta a szenteltek anyakönyvéből mindazok nevét, akiket ötven éve szenteltek pappá.

Az érsek után Tamás József püspök is köszöntötte az egybegyűlteket, kifejezve örömét, hogy sokan eljöttek az ünnepre, hiszen mint fogalmazott, a megosztott öröm az dupla öröm. Azt is kifejtette, hogy ugyan heten tudtak csak jelen lenni az aranymisén, de a szentmisében megemlékeztek azokról is, akik már átlépték az örök élet kapuját, vagy más okból nem tudtak részt venni a szombati ünnepen. Ezt követően folytatódott az ünnepi liturgia, amelyet a kegytemplom kórusának éneke tett még szebbé.

Az aranymise homíliájában Tamás József először arra mutatott rá, hogy

generációjuk a kommunizmus elnyomása alatt nőtt fel és választott életpályát, esetükben a papi hivatást.

Szüleiket talán csak a hitük, az Istenbe vetett bizalmuk motiválhatta, hogy gyermekeiket vallásos iskolába küldjék, engedjék. Felszentelésük után a papoknak vállalniuk kellett a megfigyelések, le-, illetve kihallgatások keresztjét – amelyeket egyesek könnyebben viseltek, míg másokat jobban megtörte, megviselte ez a sors. De később láthatták egy politikai rendszernek hirtelen összeomlását, amely nagy reményt keltett bennük, de mégsem hozta meg, amit szerettek volna.

– mutatott rá a püspökatya. Hozzátette, hogy habár ma más nehézségekkel kell szembenézniük a lelkipásztoroknak, mint annak idején, ezek sem könnyebbek az évtizedekkel korábbi nehézségeknél, de amíg erejük van, és a Jóisten engedi, addig ők is tenni akarnak.

Az ünnepi szentmise végén Tamás József köszönetet mondott mindenkinek, aki bármilyen formában közreműködött a szombati esemény létrejöttében. A záró áldás után, illetve a himnuszok eléneklését követően a kegytemplomból kivonultak az aranymisés lelkipásztorok, illetve az ünnepbe szép számmal bekapcsolódott papság.

Az esemény a Jakab Antal Tanulmányi Házban agapé elfogyasztásával zárult, amelyen a hazai egyházi és világi elöljárók mellett részt vett a magyar kormány részéről Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős, illetve Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.