Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:41

Edzői mérleg az Erste Ligából: önkritika, elégedettség és dicséret a székely csapatoknál

13:07

Szombati ivóvízszünet Székelyudvarhelyen

13:00

Román–magyar viszony, kormányzás, felelősség és magyarországi választások – Kelemen Hunor a Transzilván új podcastjében

12:20

A kettéhasadt hegy között | Erdély kincsei

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

Hivatalos egyházi búcsújáróhelyet szeretnének Oroszhegy határában

Huszonnégy méter hosszú, félköríves „misézőhelyet” terveztek • Forrás: Oroszhegy Polgármesteri Hivatala

Huszonnégy méter hosszú, fedett szabadtéri oltárt építenek Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahová évszázadok óta elzarándokolnak a hívek minden évben áldozócsütörtökön. Noha 1783-ban püspöki rendelet tiltotta be a búcsúkat a helyszínen, a helyiek szeretnék, ha a katolikus egyház ezt újra engedélyezné.

Fülöp-Székely Botond

2021. június 09., 09:012021. június 09., 09:01

2021. június 09., 10:442021. június 09., 10:44

Az oroszhegyi jegyzőtől kért helyrajzi adatokat 1865-ben Pesty Frigyes történész, a fennmaradt írásokból pedig kiderült, hogy azelőtt hatvan évvel még állt egy kápolna Oroszhegy határában, a Nyulád tetőnél – kezdett a hely történetének felelevenítésébe Kovács Árpád művészettörténész, községmenedzser. A búcsújáróhelyként ismert kápolna már a középkorban létezhetett, hiszen dokumentumok kerültek elő, amelyek egy 1592-es határperről – Oroszhegy és Székelyfancsal között – szólnak, azokban pedig már Kápolnamezőként van említve a konkrét helyszín.

A fennmaradt információk szerint akár Szent László korából is származhat a kápolna, amelynek jelenleg is megvannak a romjai

– jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy a mondák szerint egy erős Szent László-kultusz kapcsolódik a helyhez. Arról is maradtak fenn dokumentumok, hogy Karry Miklós főesperes 1723-ban újjáépíttette a kápolnát.

Az ottani búcsúkat, amelyekre egész Udvarhelyszék területéről eljártak a székelyek, romák és románok, végül 1783-ban Batthyány Ignác püspök tiltotta be, „mivel botrányos dolgok”, verekedések történtek.

Ekkor az épületet is leromboltatta. Ezután már nem lehetett ott miséket tartani, de az emberek azóta is oda zarándokolnak minden áldozócsütörtökön.

Opra István helyi plébános kifejtette, 2018 óta teljesít szolgálatot Oroszhegyen, odaérkezésekor szerzett tudomást a nem hivatalos búcsújáróhelyről. A lakók kérését tolmácsolva és a hely történetét bemutatva kérték a gyulafehérvári érsekségtől, hogy ismét tarthassanak szentmisét Kápolnamezején, amit évi egy alkalommal engedélyeztek is, áldozócsütörtökön.

Arra is ígéretet kaptak, hogy a búcsúhely engedélyezését is fontolóra veszik, amennyiben a szentmise bemutatására alkalmas helyet alakítanak ki, illetve az emberek rendszeresen elzarándokolnak oda – újságolta el a jó hírt a plébános. „Tulajdonképpen ez volt az a szikra, ami elindította, hogy egy miséző helyet építsünk oda” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezt nem a régi kápolna meglévő romjain képzelték el, hanem annak közelében.

A helyi közbirtokosság, a vállalkozók és a lakók is adományoztak annak érdekében, hogy kialakíthassák a szabadtéri oltárt, amelyet környékbeli kövekből és a helybéli faanyagból terveznek megépíteni

– tudtuk meg Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől, aki hozzátette, az önkormányzat munkagépekkel segíti majd a megvalósítást.

Helyben gyűjtött kövekből építik meg az oltárt

Fotó: Erdély Bálint Előd

Arra is kitért, hogy egy 24 méter hosszú félköríves, fedett építményről van szó, amelynek közepén található az oltár. Mindezt fából faragott keresztúti képek fogják díszíteni. A tisztségviselő egyébként úgy érzi, hogy mindenképp szükség van a megvalósításra, hiszen sokat elmond, hogy a lelki békét kereső emberek a tiltás ellenére is a helyszínre zarándokoltak az elmúlt több száz évben. A helyszín ugyanakkor kulturális és turisztikai szempontból is fontos.

A megvalósításnak van egy jövőbe mutató üzenete, mi hosszútávra rendezkedünk be

– így Bálint. Az elképzelés szerint az oltár építését még ezen a nyáron befejezik, ugyanakkor csak 2023-ban szenteltetik fel. Emellett területrendezési munkálatokat is terveznek a környéken, egyebek mellett az Urusos kút melletti lápos részen.