
Huszonnégy méter hosszú, félköríves „misézőhelyet” terveztek • Forrás: Oroszhegy Polgármesteri Hivatala
Huszonnégy méter hosszú, fedett szabadtéri oltárt építenek Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahová évszázadok óta elzarándokolnak a hívek minden évben áldozócsütörtökön. Noha 1783-ban püspöki rendelet tiltotta be a búcsúkat a helyszínen, a helyiek szeretnék, ha a katolikus egyház ezt újra engedélyezné.
2021. június 09., 09:012021. június 09., 09:01
2021. június 09., 10:442021. június 09., 10:44
Az oroszhegyi jegyzőtől kért helyrajzi adatokat 1865-ben Pesty Frigyes történész, a fennmaradt írásokból pedig kiderült, hogy azelőtt hatvan évvel még állt egy kápolna Oroszhegy határában, a Nyulád tetőnél – kezdett a hely történetének felelevenítésébe Kovács Árpád művészettörténész, községmenedzser. A búcsújáróhelyként ismert kápolna már a középkorban létezhetett, hiszen dokumentumok kerültek elő, amelyek egy 1592-es határperről – Oroszhegy és Székelyfancsal között – szólnak, azokban pedig már Kápolnamezőként van említve a konkrét helyszín.
– jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy a mondák szerint egy erős Szent László-kultusz kapcsolódik a helyhez. Arról is maradtak fenn dokumentumok, hogy Karry Miklós főesperes 1723-ban újjáépíttette a kápolnát.
Ekkor az épületet is leromboltatta. Ezután már nem lehetett ott miséket tartani, de az emberek azóta is oda zarándokolnak minden áldozócsütörtökön.
Opra István helyi plébános kifejtette, 2018 óta teljesít szolgálatot Oroszhegyen, odaérkezésekor szerzett tudomást a nem hivatalos búcsújáróhelyről. A lakók kérését tolmácsolva és a hely történetét bemutatva kérték a gyulafehérvári érsekségtől, hogy ismét tarthassanak szentmisét Kápolnamezején, amit évi egy alkalommal engedélyeztek is, áldozócsütörtökön.
Arra is ígéretet kaptak, hogy a búcsúhely engedélyezését is fontolóra veszik, amennyiben a szentmise bemutatására alkalmas helyet alakítanak ki, illetve az emberek rendszeresen elzarándokolnak oda – újságolta el a jó hírt a plébános. „Tulajdonképpen ez volt az a szikra, ami elindította, hogy egy miséző helyet építsünk oda” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezt nem a régi kápolna meglévő romjain képzelték el, hanem annak közelében.
– tudtuk meg Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől, aki hozzátette, az önkormányzat munkagépekkel segíti majd a megvalósítást.
Helyben gyűjtött kövekből építik meg az oltárt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Arra is kitért, hogy egy 24 méter hosszú félköríves, fedett építményről van szó, amelynek közepén található az oltár. Mindezt fából faragott keresztúti képek fogják díszíteni. A tisztségviselő egyébként úgy érzi, hogy mindenképp szükség van a megvalósításra, hiszen sokat elmond, hogy a lelki békét kereső emberek a tiltás ellenére is a helyszínre zarándokoltak az elmúlt több száz évben. A helyszín ugyanakkor kulturális és turisztikai szempontból is fontos.
– így Bálint. Az elképzelés szerint az oltár építését még ezen a nyáron befejezik, ugyanakkor csak 2023-ban szenteltetik fel. Emellett területrendezési munkálatokat is terveznek a környéken, egyebek mellett az Urusos kút melletti lápos részen.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!