
Huszonnégy méter hosszú, félköríves „misézőhelyet” terveztek • Forrás: Oroszhegy Polgármesteri Hivatala
Huszonnégy méter hosszú, fedett szabadtéri oltárt építenek Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahová évszázadok óta elzarándokolnak a hívek minden évben áldozócsütörtökön. Noha 1783-ban püspöki rendelet tiltotta be a búcsúkat a helyszínen, a helyiek szeretnék, ha a katolikus egyház ezt újra engedélyezné.
2021. június 09., 09:012021. június 09., 09:01
2021. június 09., 10:442021. június 09., 10:44
Az oroszhegyi jegyzőtől kért helyrajzi adatokat 1865-ben Pesty Frigyes történész, a fennmaradt írásokból pedig kiderült, hogy azelőtt hatvan évvel még állt egy kápolna Oroszhegy határában, a Nyulád tetőnél – kezdett a hely történetének felelevenítésébe Kovács Árpád művészettörténész, községmenedzser. A búcsújáróhelyként ismert kápolna már a középkorban létezhetett, hiszen dokumentumok kerültek elő, amelyek egy 1592-es határperről – Oroszhegy és Székelyfancsal között – szólnak, azokban pedig már Kápolnamezőként van említve a konkrét helyszín.
– jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy a mondák szerint egy erős Szent László-kultusz kapcsolódik a helyhez. Arról is maradtak fenn dokumentumok, hogy Karry Miklós főesperes 1723-ban újjáépíttette a kápolnát.
Ekkor az épületet is leromboltatta. Ezután már nem lehetett ott miséket tartani, de az emberek azóta is oda zarándokolnak minden áldozócsütörtökön.
Opra István helyi plébános kifejtette, 2018 óta teljesít szolgálatot Oroszhegyen, odaérkezésekor szerzett tudomást a nem hivatalos búcsújáróhelyről. A lakók kérését tolmácsolva és a hely történetét bemutatva kérték a gyulafehérvári érsekségtől, hogy ismét tarthassanak szentmisét Kápolnamezején, amit évi egy alkalommal engedélyeztek is, áldozócsütörtökön.
Arra is ígéretet kaptak, hogy a búcsúhely engedélyezését is fontolóra veszik, amennyiben a szentmise bemutatására alkalmas helyet alakítanak ki, illetve az emberek rendszeresen elzarándokolnak oda – újságolta el a jó hírt a plébános. „Tulajdonképpen ez volt az a szikra, ami elindította, hogy egy miséző helyet építsünk oda” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezt nem a régi kápolna meglévő romjain képzelték el, hanem annak közelében.
– tudtuk meg Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől, aki hozzátette, az önkormányzat munkagépekkel segíti majd a megvalósítást.
Helyben gyűjtött kövekből építik meg az oltárt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Arra is kitért, hogy egy 24 méter hosszú félköríves, fedett építményről van szó, amelynek közepén található az oltár. Mindezt fából faragott keresztúti képek fogják díszíteni. A tisztségviselő egyébként úgy érzi, hogy mindenképp szükség van a megvalósításra, hiszen sokat elmond, hogy a lelki békét kereső emberek a tiltás ellenére is a helyszínre zarándokoltak az elmúlt több száz évben. A helyszín ugyanakkor kulturális és turisztikai szempontból is fontos.
– így Bálint. Az elképzelés szerint az oltár építését még ezen a nyáron befejezik, ugyanakkor csak 2023-ban szenteltetik fel. Emellett területrendezési munkálatokat is terveznek a környéken, egyebek mellett az Urusos kút melletti lápos részen.
Véget ért a várakozás, ismét belevethetjük magunkat a Száz év magány történetébe a képernyőkön.
Bizonyos szempontból még jól is jön a mezőgazdaságban a forró, száraz időjárás, hiszen zajlik az őszi búza aratása. A gazdálkodók számára nem a hőhullám okozza a legnagyobb fejfájást, hanem egy egészen más jelenség, amivel nem számoltak.
Feszültséget okoz a közköltségek elmaradása és az italozásból fakadó agresszió a székelyudvarhelyi szociális tömbházakban, miközben a városvezetés javításokat végeztet a Cekend-bejáratnál és a Budvár utcában.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg az új köztársasági elnököt.
A képviselőház plénuma szerdán módosításokkal elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó 2026-2030-as stratégiát és cselekvési tervet jóváhagyó törvénytervezetet.
Mintegy húsz nappal ezelőtt, amikor legutóbb hírt adtunk róluk, a székely világjárók éppen Ázsia kapuja felé közeledtek. Azóta eljutottak a Bajkál-tóhoz, továbbá Mongólia fővárosába, Ulánbátorba, jelenleg Dzsingisz kán hajdani székhelyén pihennek.
Drónmaradványokat találtak szerda délután a Fekete-tengerben, a mamaiai napozóövezet közelében.
A Hargita megyei közlekedési rendőrök is csatlakoztak a ROADPOL – SPEED európai közlekedésbiztonsági akcióhoz. Az augusztus 3-tól augusztus 9-ig tartó ellenőrzés-sorozat célja a gyorshajtás visszaszorítása és a súlyos közúti balesetek megelőzése.
Összesen 26 sürgősségi esetet kezeltek a Hargita megyei hivatásos tűzoltók a hét első két napján. Elsősegélyt nyújtottak, tűzhöz és balesethez vonultak ki, valamint medvék megjelenése miatt is figyelmeztették a lakosságot.
A képviselőház szerdán döntő házként a szenátus által megszavazott formában, tehát a Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító indítványával együtt fogadta el az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!