
Huszonnégy méter hosszú, félköríves „misézőhelyet” terveztek • Forrás: Oroszhegy Polgármesteri Hivatala
Huszonnégy méter hosszú, fedett szabadtéri oltárt építenek Oroszhegy határában, Kápolnamezőben, ahová évszázadok óta elzarándokolnak a hívek minden évben áldozócsütörtökön. Noha 1783-ban püspöki rendelet tiltotta be a búcsúkat a helyszínen, a helyiek szeretnék, ha a katolikus egyház ezt újra engedélyezné.
2021. június 09., 09:012021. június 09., 09:01
2021. június 09., 10:442021. június 09., 10:44
Az oroszhegyi jegyzőtől kért helyrajzi adatokat 1865-ben Pesty Frigyes történész, a fennmaradt írásokból pedig kiderült, hogy azelőtt hatvan évvel még állt egy kápolna Oroszhegy határában, a Nyulád tetőnél – kezdett a hely történetének felelevenítésébe Kovács Árpád művészettörténész, községmenedzser. A búcsújáróhelyként ismert kápolna már a középkorban létezhetett, hiszen dokumentumok kerültek elő, amelyek egy 1592-es határperről – Oroszhegy és Székelyfancsal között – szólnak, azokban pedig már Kápolnamezőként van említve a konkrét helyszín.
– jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy a mondák szerint egy erős Szent László-kultusz kapcsolódik a helyhez. Arról is maradtak fenn dokumentumok, hogy Karry Miklós főesperes 1723-ban újjáépíttette a kápolnát.
Ekkor az épületet is leromboltatta. Ezután már nem lehetett ott miséket tartani, de az emberek azóta is oda zarándokolnak minden áldozócsütörtökön.
Opra István helyi plébános kifejtette, 2018 óta teljesít szolgálatot Oroszhegyen, odaérkezésekor szerzett tudomást a nem hivatalos búcsújáróhelyről. A lakók kérését tolmácsolva és a hely történetét bemutatva kérték a gyulafehérvári érsekségtől, hogy ismét tarthassanak szentmisét Kápolnamezején, amit évi egy alkalommal engedélyeztek is, áldozócsütörtökön.
Arra is ígéretet kaptak, hogy a búcsúhely engedélyezését is fontolóra veszik, amennyiben a szentmise bemutatására alkalmas helyet alakítanak ki, illetve az emberek rendszeresen elzarándokolnak oda – újságolta el a jó hírt a plébános. „Tulajdonképpen ez volt az a szikra, ami elindította, hogy egy miséző helyet építsünk oda” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezt nem a régi kápolna meglévő romjain képzelték el, hanem annak közelében.
– tudtuk meg Bálint Elemér Imre oroszhegyi polgármestertől, aki hozzátette, az önkormányzat munkagépekkel segíti majd a megvalósítást.
Helyben gyűjtött kövekből építik meg az oltárt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Arra is kitért, hogy egy 24 méter hosszú félköríves, fedett építményről van szó, amelynek közepén található az oltár. Mindezt fából faragott keresztúti képek fogják díszíteni. A tisztségviselő egyébként úgy érzi, hogy mindenképp szükség van a megvalósításra, hiszen sokat elmond, hogy a lelki békét kereső emberek a tiltás ellenére is a helyszínre zarándokoltak az elmúlt több száz évben. A helyszín ugyanakkor kulturális és turisztikai szempontból is fontos.
– így Bálint. Az elképzelés szerint az oltár építését még ezen a nyáron befejezik, ugyanakkor csak 2023-ban szenteltetik fel. Emellett területrendezési munkálatokat is terveznek a környéken, egyebek mellett az Urusos kút melletti lápos részen.
Figyelmeztető, majd célzott lövéseket adtak le kedden a rendőrök a craiovai börtön egyik rabjára, aki megszökött egy munkapontról. A férfi életét vesztette.
Ha lehetőségük lesz rá, és rajtuk múlik, akkor Călin Georgescut fogják javasolni miniszterelnöknek – jelentette ki George Simion, az AUR elnöke hétfőn este.
Ellenzékbe vonul Romániában az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután a parlament kedden megvonta a bizalmat az Ilie Bolojan pártelnök vezette koalíciós kormánytól.
A Határtalan történet című műalkotás új kövének avatásával, felolvasással, vetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel és a Korossy Kvartett előadásával ünnepelte Krasznahorkai László Nobel-díjas írót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden Budapesten.
Bírálta kedden az RMDSZ-t a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, amiért a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Több medvét is lefotózott olvasónk miközben a Gyergyóalfalu és Zeteváralja közötti 138-as megyei úton, a Libánon utazott autójával.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
szóljon hozzá!