Hitet kell adni az embereknek

Veress Dávid, Kádár Gyula és Iochom Zsolt

Veress Dávid, a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat szervezője méltatta röviden a kötetet, majd átadta a szót Kádár Gyulának, aki az autonómiaküzdelmek elkötelezett híve. A szép számban megjelent érdeklődőnek a jelen politikai helyzet felvázolásával kifejtette, hogy az autonómia kivívására reális esélyek mutatkoznak, viszont a függetlenségre pillanatnyilag nincs lehetőség, ahhoz a megfelelő történelmi helyzet szükségeltetik, ami csak negyven-ötven évenként adódik, annyi ideje pedig nincs a székelységnek – hangsúlyozta Kádár. Megemlítette a Magyarország által elszalasztott történelmi lehetőségeket a 90-es évek elején Felvidék, Kárpátalja és Délvidék esetén.

A szerző kifejtette, a könyvet olvasmányos formában írta, minden írása önállóan is olvasható, és aktuális problémákat boncolgat, ugyanakkor történelmi tévhiteket igyekszik eloszlatni, mint a honfoglaló magyarság számaránya, a székelység lélekszáma stb.

A Székely hazát akarunk című könyv egyfajta figyelmeztetés arra, hogy Székelyföld is veszélyben van az alattomos románosítási politika miatt. Nem ülhetünk karba tett kézzel, példaként említve a néhány évtized alatt elrománosított magyar városokat, Nagyváradot, Kolozsvárt, Szebent, Marosvásárhelyt. Az utóbbiban „a tavaly jártam, és úgy éreztem magam, mintha egy regáti városban lennék” – fogalmazott a szerző. Figyelmeztetett, hogy veszélyben van Erdővidék, Háromszék, de Hargita megye sincs biztonságban.

„Málnásfürdőn van egy szimbolikus lehetőség a múlt, a jelen és a jövővel kapcsolatban. Van a fürdőhelyen egy turulmadaras emlékmű, és mellette felépült egy színmagyar faluban egy ortodox templom. Az ortodox templomon látható két szent, Horea és Cloşca. Két olyan személy, aki a magyarság legyilkolását irányította” – hívta fel a figyelmet Kádár. Megjegyezte, hogy az 1848-as forradalom idején sem a magyarok gyilkolták a románokat, hanem éppen fordítva.

A történész végezetül hangsúlyozta, a magyarság megunta, hogy másodrangú állampolgárként kezelik őket, ha szükséges, tüntetésekre is sor kerülhet, nemzetet, népet kell teremteni, mert „Székelyföld volt és lesz, csak akarnunk kell, hitet kell adni az embereknek”.

Az előadás során Iochom Zsolt olvasott fel a Székely hazát akarunk című kötetből, melynek – mint megtudtuk – ősszel várható folytatása Székelyföld a székelyeké címmel.