Fülöp Otília kommunikációkutató: olyan emberekről van szó, akiknek más platformjuk nincsen a véleménynyilvánításra
Fotó: Haáz Vince
Még a legártatlanabbnak tűnő témák kapcsán is rengeteg gyűlölködő, bántó hozzászólásba botlunk bele a közösségi oldalakon. Sokkal alpáribb stílusban, vulgárisan és sértőbben kommunikálunk egymással online, mint a valóságban – legalábbis sokan közülünk. Ez hatással van a magánéletre is, de a közéleti viták is néha éles kanyarokat vesznek emiatt. Legtöbbször olyan emberek engedik meg maguknak ezt a stílust, akiknek más platformjuk nincs a véleménynyilvánításra. De erről nem csak ők tehetnek.
2024. június 16., 21:062024. június 16., 21:06
Fülöp Otíliát, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensét, kommunikációkutatóját kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy milyen hatással vannak a közéletre és a magánéletre a hirtelen felindulásból elkövetett hozzászólások. Valóban csak mi tehetünk arról, hogy így elszabadult az online térben a gyűlöletbeszéd, vagy maga a platform – a közösségi média – is támogatja ezt a fajta megnyilvánulást?
Egy kattintással az egész világ – vagy legalábbis annak egy nagy szelete – elé tárhatjuk, hogy mit gondolunk egy témáról, esetről, emberről. Ez felszabadító tud lenni, de torzíthat is a valóságészlelésen. Fülöp Otília úgy véli,
Itt megkérdőjeleződik, hogy azt, akivel beszélek, és aki nem olyan, mint én, figyelembe kell-e vennem egyáltalán. És ha ez a kérdés felvetődik, akkor utána úgy beszélhetek vele, hogy szinte bármit megengedhetek magamnak, a nagyon vulgáris, alpári stílust is. Ez a fajta hozzáállás persze létezik a közösségi médián kívül is, de a közösségi média jelentősen felerősíti.
Meg kell említeni, hogy elképzelhető lenne egy másféle működési logika is, és léteznek olyan felületek, ahol van egy közös cél vagy egy téma, amit az emberek körül akarnak járni, ezért hosszabban írnak, tényleg érveléseket fogalmaznak meg.
Ilyenek például a könyvajánló oldalak, vagy akár a legkülönbözőbb embereket összegyűjtő fandomok (angol eredetű kifejezés, a rajongói csoportok gyűjtőfogalma).
A Facebookon is kialakulnak közösségek, csoportok, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy itt a platformnak – amely helyet ad ezeknek a beszélgetéseknek – van egy saját célja, éspedig az, hogy szeretné az embereket ott tartani. Igenis tudja a „platform”, hogy a vita, sőt a veszekedés jó, mert az inkább vonzza a figyelmet, és arra jobban, többen odakattintanak.
Kutatások igazolják, hogy a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet
Fotó: Pixabay
Nem választhatjuk el azt, ami az online térben történik attól, ami a valóságban történik. Kérdés, hogy mekkora hatással van az online tér a közéletre? Fülöp Otília szerint hiába tudjuk, hogy az online és az offline összeér, és az online ugyanolyan valós, mint az offline, mégis számolnunk kell az online tér torzító, illetve a már említett felszabadító hatásával is.
„Pszichológiai aspektusa is van ennek, hiszen az emberek olyat is leírnak, amit esetleg nem gondolnak annyira komolyan. Lehet, hogy szemtől szemben nem mondaná azért úgy, de mivel semmiféle külső gátló tényező nincs, ami egy kicsit fegyelmezné az embert, akkor ez kijön belőle – itt spontán kommunikációról van szó.
– véli a Sapientia tanára.
Vannak kutatások, amelyek igazolják, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet, a motivációt.
„Hogyha azt látom, hogy valami nagyon megosztó, akkor megtorpanok, visszalépek. Lehet, hogy egyébként segítenék, például egy iskolában kellene felszerelés roma gyerekeknek, vagy egy másik marginalizált közösségnek lenne támogatásra szüksége, és lehet, hogy én szívem szerint tennék értük, de a toxikus beszédnek a hatására összezavarodom abban is, hogy mi mondható értelmesen, aztán a cselekvés területén meg még inkább, és akkor tartózkodni fogok.
– fejtette ki Fülöp Otília, aki szerint egyre több döntést érzelmekből kiindulva hoznak meg az emberek, a politikusok, és az intézményekbe is beszivárog az érzelmi alapú döntéshozatali trend és kommunikáció. De nagy kérdés, hogy ezzel mit lehet tenni. Amennyiben tudomásul vesszük, hogy létezik, a tudatosítás elvesz az erejéből. Tudatosítjuk, hogy ezek a platformok az érzelmi megnyilvánulásokat ösztönzik, hogy ez érzelmi alapú kommunikáció, és akkor helyén tudjuk kezelni.
Nem lehet úgy görgetni a Facebookon, hogy csak egy poszt jelenjen meg
Fotó: Pinti Attila
A Sapientia docense fontosnak tartja, hogy a gyerekek meg tudják ezt valakivel beszélni, ne legyen tabusítás, marginalizálás. Annyi megtévesztő dolog van, ami miatt valami másmilyennek tűnik, mint ami valójában. Csoportszinten is meg tud történni a beszélgetés a pedagógussal, hiszen osztályfőnöki órákon is felmerülhet ez a téma, főleg azért, mert történnek olyan dolgok, amik miatt muszáj beszélni róla. Ha az adott iskolában történik egy ilyen bullying-eset, akkor minden csoportban el kell kezdeni beszélni arról, hogy ez miért történhetett meg. De bármi is van,
Kutatások igazolják, hogy a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet
Fotó: Haáz Vince
Fülöp Otília kitért arra is, hogy moderálás nélkül szinte semmilyen tartalom nem kellene olyan felületekre felkerüljön, ahol egy nagyobb célközönséget elér.
Aszerint, hogy milyen diskurzusba kerül be egy komment, megváltozhat a hatása. Lehet, hogy kiderül, hogy az illető sem úgy gondolta egészen, lehet, hogy újra fogja fogalmazni, elnézést kér. Tehát felül lehet bírálni, és lehet javítani a kijelentéseken – ezek a korrekciók lennének nagyon fontosak. Nem a teljes tiltás, hanem az, hogy ha kimondta, akkor megkérdezni, hogy ezt miért mondta?
Minden társadalomnak megvannak az érzékeny pontjai, és valószínűleg ezekre az érzékeny pontokra találnak a tartalomgyártók tartalmakat. Direkt provokációból is születhetnek ezek, és létrejönnek azok a kötelező reakciók is, amelyek egy ilyen esetben szintén várhatóak. Amikor ilyen tartalommal szembesülünk, akkor rögtön meg kellene kérdeznünk, hogy ezt most ki tette közzé, miért tette közzé? Valaki ezt kiválogatta, keretezte számunkra, és lehet látni, hogy milyen reakciókat várt az illető. Jó lenne, ha tudatosabbak lennének azok, akik megadják ezeket a kötelező válaszokat, és azt mondanák, hogy nem megyek bele ebbe a játszmába.
Nem lehet felelőtlenül és következmények nélkül egy másik személy integritását kikezdeni online sem
Fotó: Pinti Attila
Azt is megkérdeztük Fülöp Otíliától, hogy ki az, aki belemegy általában ezekbe a játszmákba, melyik korosztály vagy társadalmi réteg az, amelyik leginkább belemegy a gyűlöletkommentelésbe a közösségi felületeken. Válasza nem volt meglepő.
Elképzelhető, hogy olyan emberekről, olyan csoportokról van szó, akik nem kapnak máshol hangot, bármennyire szeretnék, és ezzel tudják a legnagyobb figyelmet magukra vonni. De mint jelenség, ez nem csak az ő problémájuk, ezzel valóban a társadalomnak kellene foglalkoznia. Főleg mert a megosztottság normalitása egyre inkább átszivárog az össztársadalmi diszkurzusba” – fejtette ki a kommunikációs szakember.
Online alpáribban kommunikálunk. A megosztottság normalitása egyre inkább átszivárog az össztársadalmi diszkurzusba
Fotó: Pinti Attila
Kérdésünkre, hogy volt-e hatással a kommunista elnyomás idején megtapasztalt vélemény visszafojtás arra, hogy ma elszabadult a gyűlöletkommentelés, Fülöp Otília határozott választ adott.
„Megérkezett Amerikából az új médiának a terjedésével együtt a közösségi média, magával hoz egy anonimitást, ami aztán idővel alakul, de sokszor látunk még most is álprofilokat, és látjuk azt, hogy itt az emberek gátlások nélkül tudnak megnyilvánulni, és úgy érzik, hogy az online térben szabadon kifejezhetik azt, amit gondolnak.
Éppen fegyelmet tanított sok esetben az a rendszer: hogy hogyan kell bizonyos dolgokat érteni, és mi az, ami a nyilvánvaló diszkurzus, és mi az, ami a mögöttes tartalom. Elég jól megtanultuk azt, hogy egy-egy szövegnek különböző szintjei vannak, hogy nem biztos, hogy minden csak az, amit elsőre megértünk. Ilyen szempontból kaphattunk egy előnyt abban, hogy kritikusan viszonyuljunk diszkurzusokhoz. Inkább az határozza meg, hogy ki hogyan viselkedik az online térben, hogy
Ezért valahol meg kell magunknak magyarázzuk, hogy itt nem fölöslegesen töltjük az időt, talán ezért vonódunk be jobban bizonyos beszélgetésekbe, mert ezzel valahol magunk előtt hasznos időnek nyilvánítjuk az itt eltöltött időt. Úgy érezzük, hogy történt valami azáltal, hogy hozzászóltam valamihez” – magyarázza a szakember.
Ilyen addiktív elem a görgetés is, ahogyan ki van találva a felhasználói felület.
„Pont egy olyan ismerősöm jelenik meg, akitől rég nem láttam semmit, akkor azt még megnézem, utána bejön egy reklám, arra nem vagyok kíváncsi, de nem akarom a reklámmal befejezni, tehát akkor még tovább görgetek. De ott vannak az érzelmi reakciókat kifejező ikonok is, a számoknak a bűvölete, hogy kit mennyien lájkoltak, vagy követtek be. Ott van a képek elsőbbsége, amitől rögtön kialakul az az érzés, hogy sokat tudok valamiről, hiszen láttam róla képet, illetve annak az illúziója, hogy minden éppen ott, a szemünk láttára történik, tehát hogy nagyon összhangban vagyunk a jelennel, benne vagyunk az események sűrűjében. Ezek tehát mind újabb és újabb eszközök arra, hogy ott tartsák a felhasználókat a felületen.
Amerikában lazábban kezelik ezt, mert ott másféle értelmezése van a szólásszabadságnak, ők valamiért sokkal szabadabban veszik, hogy az illetőnek ez a saját véleménye, és megengedőbben viszonyulnak ahhoz, akkor is, ha sértő, mert azt gondolják, hogy ha korlátoznák, akkor azzal a szólásszabadság és a személyiségi jog ellen lépnének. Nagyon eltérő, hogy a különböző országok ezt hogyan szabályozzák. Általánosságban azonban elmondható az, hogy
Fotó: Haáz Vince
Fülöp Otília annak a generációnak a tagja, amely a Facebookon aktív, számára az Instagram és a Tiktok idegen, de ezeket a felületeket most már nem különálló kis szigetekként kell elképzelni, hiszen nagyon sok tartalom átszivárog a Tiktokról és az Instagramról is a Facebookra, van átjárás a platformok között.
A Sapientia docense bevallotta, úgy érzi, a kommentelés nagyon sok idejét elvenné, hiszen azon is sokat rágódik, amikor egy rövid hozzászólást fogalmaz meg. „Úgy gondolom, hogy
Én mindig elkezdem végigzongorázni a fejemben, hogy mások vajon hogyan olvassák majd azt, amit írok? Az ismerőseim között ott vannak a gyerekeimnek az osztálytársai, a diákjaim, a végzett diákok, ott vannak a munkatársaim, a szakmai kapcsolataim, a szüleim, a szomszédok, 11 évestől 80 évesig. Akkor most kinek fogalmazzam meg, ráadásul úgy, hogy ne legyen félreérthető. Emiatt sokszor nekifutok egy-egy mondat megírásának.
– meséli a Sapientia tanára, de rögtön hozzá is teszi, nemcsak az emberek hozzáállása, felelősségtudata kellene alakuljon, hanem a platformnak is kellene változnia, hiszen azt erősíti ma a közösségi média, hogy gyorsan írjunk. A Facebookot az emberek hozzák létre, olyan tartalmak vannak rajta, amiket az emberek töltenek fel oda nap mint nap. Ha éppen nem jutna semmi eszünkbe, akkor rögtön ott a segítség az újra megosztható emlékek formájában: nem baj, hogy régen volt, tedd fel újra, hogy legyen „friss” tartalom.
Egy csípős komment közzététele előtt tehát egyértelműen eszünkbe kellene jusson, hogy az, akit megbántunk, ugyanolyan ember, mint mi, de azon is elgondolkodhatnánk, hogy van még valaki a színen, aki/ami éppen a mi dühünkből profitál.
Nem állíthatjuk, hogy Illyefalván őrizték volna a farsangi hagyományokat, hiszen évek óta eseménytelenül teltek el a vízkereszt és húshagyókedd közötti hetek. Egészen mostanáig.
Közúti ellenőrzések sorozatát folytatták a Hargita megyei rendőrök pénteken éjjel. Több szabálysértést is tapasztaltak, büntetéseket róttak ki és egy jogosítványt is bevontak.
A Marosszentgyörgyhöz tartozó Tófalvára riasztották a tűzoltókat péntek délután. Három hektárnyi területen égett a száraz növényzet.
Egy fiatal férfit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba miután súlyos autóbalesetet szenvedett a maros megyei Sázszbonyhán.
Ahogy mondani szokták, emberségből jelesre vizsgázott az a Csíkszeredában hóeltakarítást végző férfi, aki kiszállva a járdákat takarító munkagépből, átsegített egy idős nőt az átjárón, miközben az autósok türelmesen várakoztak.
Ahogy az az előrejelzések alapján várható volt, újból téliesre fordult az időjárás országszerte szombat reggeltől. Jelentős mennyiségű hó a hegyekben hullott, de térségünkben télies útviszonyok között lehet közlekedni.
A romániai elnökválasztás érvénytelenítésére is kitért J. D. Vance amerikai alelnök pénteken a müncheni biztonsági konferencián mondott beszédében.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.
Túlmutat a megfáradt közhelyeken az a kiállítás, melyet Valentin-nap alkalmából hoztak létre a székelyudvarhelyi Márton Áron téren: 100 magyar költő szerelmes versét függesztették ki, rózsaszín habok és szívecske-áradat nélkül.
Továbbra is kitart amellett, hogy a városi tanács ki kell vizsgálja a HVCSK körül kialakult helyzetet – szögezte le Sorbán Attila Örs, az EMSZ színeiben megválasztott gyergyószentmiklósi képviselő.
1 hozzászólás