Hirtelen felindulásból elkövetett kommentelés, és még valaki, aki a mi dühünkből profitál

Fülöp Otília kommunikációkutató: olyan emberekről van szó, akiknek más platformjuk nincsen a véleménynyilvánításra •  Fotó: Haáz Vince

Fülöp Otília kommunikációkutató: olyan emberekről van szó, akiknek más platformjuk nincsen a véleménynyilvánításra

Fotó: Haáz Vince

Még a legártatlanabbnak tűnő témák kapcsán is rengeteg gyűlölködő, bántó hozzászólásba botlunk bele a közösségi oldalakon. Sokkal alpáribb stílusban, vulgárisan és sértőbben kommunikálunk egymással online, mint a valóságban – legalábbis sokan közülünk. Ez hatással van a magánéletre is, de a közéleti viták is néha éles kanyarokat vesznek emiatt. Legtöbbször olyan emberek engedik meg maguknak ezt a stílust, akiknek más platformjuk nincs a véleménynyilvánításra. De erről nem csak ők tehetnek.

Hajnal Csilla

2024. június 16., 21:062024. június 16., 21:06

Fülöp Otíliát, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensét, kommunikációkutatóját kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy milyen hatással vannak a közéletre és a magánéletre a hirtelen felindulásból elkövetett hozzászólások. Valóban csak mi tehetünk arról, hogy így elszabadult az online térben a gyűlöletbeszéd, vagy maga a platform – a közösségi média – is támogatja ezt a fajta megnyilvánulást?

A platform célja, hogy odaláncolja a felhasználót

Egy kattintással az egész világ – vagy legalábbis annak egy nagy szelete – elé tárhatjuk, hogy mit gondolunk egy témáról, esetről, emberről. Ez felszabadító tud lenni, de torzíthat is a valóságészlelésen. Fülöp Otília úgy véli,

a közösségi média hozta azt, hogy két táborra szakad a társadalom: a kedvelőkre és a nem-kedvelőkre.

Itt megkérdőjeleződik, hogy azt, akivel beszélek, és aki nem olyan, mint én, figyelembe kell-e vennem egyáltalán. És ha ez a kérdés felvetődik, akkor utána úgy beszélhetek vele, hogy szinte bármit megengedhetek magamnak, a nagyon vulgáris, alpári stílust is. Ez a fajta hozzáállás persze létezik a közösségi médián kívül is, de a közösségi média jelentősen felerősíti.

Meg kell említeni, hogy elképzelhető lenne egy másféle működési logika is, és léteznek olyan felületek, ahol van egy közös cél vagy egy téma, amit az emberek körül akarnak járni, ezért hosszabban írnak, tényleg érveléseket fogalmaznak meg.

Ahol nem egymás ellenében szólalnak meg, hanem úgy, hogy mindenki hozzáteszi a közöshöz a sajátját.

Ilyenek például a könyvajánló oldalak, vagy akár a legkülönbözőbb embereket összegyűjtő fandomok (angol eredetű kifejezés, a rajongói csoportok gyűjtőfogalma).

A Facebookon is kialakulnak közösségek, csoportok, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy itt a platformnak – amely helyet ad ezeknek a beszélgetéseknek – van egy saját célja, éspedig az, hogy szeretné az embereket ott tartani. Igenis tudja a „platform”, hogy a vita, sőt a veszekedés jó, mert az inkább vonzza a figyelmet, és arra jobban, többen odakattintanak.

Igazából itt nagyon kevés esély van arra, hogy az ember meggyőzze a másikat érvekkel, mert ezek nem érvelésekről szólnak, ezek érzelmi, indulati megnyilvánulások – magyarázta a szakember.

Kutatások igazolják, hogy a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet •  Fotó: Pixabay Galéria

Kutatások igazolják, hogy a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet

Fotó: Pixabay

A gyűlöletkommentek elveszik a motivációt

Nem választhatjuk el azt, ami az online térben történik attól, ami a valóságban történik. Kérdés, hogy mekkora hatással van az online tér a közéletre? Fülöp Otília szerint hiába tudjuk, hogy az online és az offline összeér, és az online ugyanolyan valós, mint az offline, mégis számolnunk kell az online tér torzító, illetve a már említett felszabadító hatásával is.

„Pszichológiai aspektusa is van ennek, hiszen az emberek olyat is leírnak, amit esetleg nem gondolnak annyira komolyan. Lehet, hogy szemtől szemben nem mondaná azért úgy, de mivel semmiféle külső gátló tényező nincs, ami egy kicsit fegyelmezné az embert, akkor ez kijön belőle – itt spontán kommunikációról van szó.

Idézet
Oda kellene figyelni, hogy ne rögtön mondjuk ki, ne rögtön írjuk le, amit gondolunk. Vagy ha valaki alkohol hatása alatt van, vagy eleve olyan a téma, amely nagyon erős indulatokat vált ki belőle, akkor inkább tartózkodnia kellene”

– véli a Sapientia tanára.

Vannak kutatások, amelyek igazolják, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet, a motivációt.

„Hogyha azt látom, hogy valami nagyon megosztó, akkor megtorpanok, visszalépek. Lehet, hogy egyébként segítenék, például egy iskolában kellene felszerelés roma gyerekeknek, vagy egy másik marginalizált közösségnek lenne támogatásra szüksége, és lehet, hogy én szívem szerint tennék értük, de a toxikus beszédnek a hatására összezavarodom abban is, hogy mi mondható értelmesen, aztán a cselekvés területén meg még inkább, és akkor tartózkodni fogok.

Idézet
A gyűlöletbeszédnek való kitettség visszavesz a civil elköteleződésből, vagy a segíteni akarásból, empátiából”

– fejtette ki Fülöp Otília, aki szerint egyre több döntést érzelmekből kiindulva hoznak meg az emberek, a politikusok, és az intézményekbe is beszivárog az érzelmi alapú döntéshozatali trend és kommunikáció. De nagy kérdés, hogy ezzel mit lehet tenni. Amennyiben tudomásul vesszük, hogy létezik, a tudatosítás elvesz az erejéből. Tudatosítjuk, hogy ezek a platformok az érzelmi megnyilvánulásokat ösztönzik, hogy ez érzelmi alapú kommunikáció, és akkor helyén tudjuk kezelni.

Nem lehet úgy görgetni a Facebookon, hogy csak egy poszt jelenjen meg •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Nem lehet úgy görgetni a Facebookon, hogy csak egy poszt jelenjen meg

Fotó: Pinti Attila

A gyerekekre azonban külön oda kell figyelni, hiszen a közoktatásban nem fordítanak figyelmet arra, hogy megtanítsák nekik, miként kezeljék mások online térben történő agresszív és bántó megnyilvánulását.

A Sapientia docense fontosnak tartja, hogy a gyerekek meg tudják ezt valakivel beszélni, ne legyen tabusítás, marginalizálás. Annyi megtévesztő dolog van, ami miatt valami másmilyennek tűnik, mint ami valójában. Csoportszinten is meg tud történni a beszélgetés a pedagógussal, hiszen osztályfőnöki órákon is felmerülhet ez a téma, főleg azért, mert történnek olyan dolgok, amik miatt muszáj beszélni róla. Ha az adott iskolában történik egy ilyen bullying-eset, akkor minden csoportban el kell kezdeni beszélni arról, hogy ez miért történhetett meg. De bármi is van,

a közösségnek, a csoportnak az azonnali reakciója nagyon számít, hogy tudnak-e reagálni, tudják-e kezelni, van-e válasz a történtekre.

Kutatások igazolják, hogy a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Kutatások igazolják, hogy a gyűlöletkommentek bizonyos cselekvésektől elveszik a lendületet

Fotó: Haáz Vince

Felelős vagyok azért, ami az én falamon elérhető

Fülöp Otília kitért arra is, hogy moderálás nélkül szinte semmilyen tartalom nem kellene olyan felületekre felkerüljön, ahol egy nagyobb célközönséget elér.

Idézet
Személyes felhasználóként felelős vagyok azért, ami az én falamon elérhető. Jó, hogy a másik írta oda, de ehhez nekem valahogyan kell viszonyulnom, nem hagyhatom csak úgy ott. És ugyanez érvényes egy közösségi oldalon lévő csoportban is, hogy ott mi zajlik, milyen kommentek hangzanak el. Nem törlésről van szó, hanem reakcióról. Beszélni kell róla, hogy ezt miért mondja.

Aszerint, hogy milyen diskurzusba kerül be egy komment, megváltozhat a hatása. Lehet, hogy kiderül, hogy az illető sem úgy gondolta egészen, lehet, hogy újra fogja fogalmazni, elnézést kér. Tehát felül lehet bírálni, és lehet javítani a kijelentéseken – ezek a korrekciók lennének nagyon fontosak. Nem a teljes tiltás, hanem az, hogy ha kimondta, akkor megkérdezni, hogy ezt miért mondta?

Idézet
Legtöbbször azt kellene megnéznünk, hogy miként lehet másképp viszonyulni a problémás helyzetekhez.”

Minden társadalomnak megvannak az érzékeny pontjai, és valószínűleg ezekre az érzékeny pontokra találnak a tartalomgyártók tartalmakat. Direkt provokációból is születhetnek ezek, és létrejönnek azok a kötelező reakciók is, amelyek egy ilyen esetben szintén várhatóak. Amikor ilyen tartalommal szembesülünk, akkor rögtön meg kellene kérdeznünk, hogy ezt most ki tette közzé, miért tette közzé? Valaki ezt kiválogatta, keretezte számunkra, és lehet látni, hogy milyen reakciókat várt az illető. Jó lenne, ha tudatosabbak lennének azok, akik megadják ezeket a kötelező válaszokat, és azt mondanák, hogy nem megyek bele ebbe a játszmába.

Nem lehet felelőtlenül és következmények nélkül egy másik személy integritását kikezdeni online sem •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Nem lehet felelőtlenül és következmények nélkül egy másik személy integritását kikezdeni online sem

Fotó: Pinti Attila

Az idősebb generáció tagjai mennek bele inkább a játszmákba

Azt is megkérdeztük Fülöp Otíliától, hogy ki az, aki belemegy általában ezekbe a játszmákba, melyik korosztály vagy társadalmi réteg az, amelyik leginkább belemegy a gyűlöletkommentelésbe a közösségi felületeken. Válasza nem volt meglepő.

Idézet
Megkockáztatom, hogy nem a Z vagy az utánuk jelentkező még fiatalabb generáció, hanem az idősebbekről van szó. Illetve olyan emberekről, akiknek más platformjuk nincsen a véleménynyilvánításra, vagy akár arra, hogy a hangjukat hallassák, de nem csak ők tehetnek erről.

Elképzelhető, hogy olyan emberekről, olyan csoportokról van szó, akik nem kapnak máshol hangot, bármennyire szeretnék, és ezzel tudják a legnagyobb figyelmet magukra vonni. De mint jelenség, ez nem csak az ő problémájuk, ezzel valóban a társadalomnak kellene foglalkoznia. Főleg mert a megosztottság normalitása egyre inkább átszivárog az össztársadalmi diszkurzusba” – fejtette ki a kommunikációs szakember.

Online alpáribban kommunikálunk. A megosztottság normalitása egyre inkább átszivárog az össztársadalmi diszkurzusba •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Online alpáribban kommunikálunk. A megosztottság normalitása egyre inkább átszivárog az össztársadalmi diszkurzusba

Fotó: Pinti Attila

Kérdésünkre, hogy volt-e hatással a kommunista elnyomás idején megtapasztalt vélemény visszafojtás arra, hogy ma elszabadult a gyűlöletkommentelés, Fülöp Otília határozott választ adott.

„Megérkezett Amerikából az új médiának a terjedésével együtt a közösségi média, magával hoz egy anonimitást, ami aztán idővel alakul, de sokszor látunk még most is álprofilokat, és látjuk azt, hogy itt az emberek gátlások nélkül tudnak megnyilvánulni, és úgy érzik, hogy az online térben szabadon kifejezhetik azt, amit gondolnak.

Idézet
Sokkal erőteljesebb az, hogy a közösségi média mit hozott magával, és nem annyira az, hogy egy kommunista rendszerben szocializálódott réteg érzi úgy most, hogy végre megszólalhat. Azért abban az időben is voltak olyan felületek, ahol elmondhatta az ember a véleményét, és igen sokszor áthallásos módon, de ki lehetett fejezni azt, hogy mit gondol.

Éppen fegyelmet tanított sok esetben az a rendszer: hogy hogyan kell bizonyos dolgokat érteni, és mi az, ami a nyilvánvaló diszkurzus, és mi az, ami a mögöttes tartalom. Elég jól megtanultuk azt, hogy egy-egy szövegnek különböző szintjei vannak, hogy nem biztos, hogy minden csak az, amit elsőre megértünk. Ilyen szempontból kaphattunk egy előnyt abban, hogy kritikusan viszonyuljunk diszkurzusokhoz. Inkább az határozza meg, hogy ki hogyan viselkedik az online térben, hogy

a közösségi média milyen illúziókat teremt meg, hogy mennyire felelőtlenül használjuk néha, mennyire sok addiktív elemet tartalmaz, amitől folyamatosan ott vagyunk.

Ezért valahol meg kell magunknak magyarázzuk, hogy itt nem fölöslegesen töltjük az időt, talán ezért vonódunk be jobban bizonyos beszélgetésekbe, mert ezzel valahol magunk előtt hasznos időnek nyilvánítjuk az itt eltöltött időt. Úgy érezzük, hogy történt valami azáltal, hogy hozzászóltam valamihez” – magyarázza a szakember.

Ilyen addiktív elem a görgetés is, ahogyan ki van találva a felhasználói felület.

Nem lehet úgy görgetni a Facebookon, hogy csak egy poszt jelenjen meg, ezért kíváncsivá tesz a következő posztra is vagy a kommentekre, hiszen mindig megjelenik a következőből is egy kicsi.

„Pont egy olyan ismerősöm jelenik meg, akitől rég nem láttam semmit, akkor azt még megnézem, utána bejön egy reklám, arra nem vagyok kíváncsi, de nem akarom a reklámmal befejezni, tehát akkor még tovább görgetek. De ott vannak az érzelmi reakciókat kifejező ikonok is, a számoknak a bűvölete, hogy kit mennyien lájkoltak, vagy követtek be. Ott van a képek elsőbbsége, amitől rögtön kialakul az az érzés, hogy sokat tudok valamiről, hiszen láttam róla képet, illetve annak az illúziója, hogy minden éppen ott, a szemünk láttára történik, tehát hogy nagyon összhangban vagyunk a jelennel, benne vagyunk az események sűrűjében. Ezek tehát mind újabb és újabb eszközök arra, hogy ott tartsák a felhasználókat a felületen.

Idézet
A közösségi média, az online felület nyilvános térnek számít, és Romániában is van jogi szabályozás erre. Itt sem lehet felelőtlenül és következmények nélkül egy másik személy integritását kikezdeni.

Amerikában lazábban kezelik ezt, mert ott másféle értelmezése van a szólásszabadságnak, ők valamiért sokkal szabadabban veszik, hogy az illetőnek ez a saját véleménye, és megengedőbben viszonyulnak ahhoz, akkor is, ha sértő, mert azt gondolják, hogy ha korlátoznák, akkor azzal a szólásszabadság és a személyiségi jog ellen lépnének. Nagyon eltérő, hogy a különböző országok ezt hogyan szabályozzák. Általánosságban azonban elmondható az, hogy

Idézet
ha valaki sértőnek érez egy megnyilvánulást magára nézve, vagy olyan csoportra nézve, aminek ő is része, akkor azt jelenteni kell egyrészt a közösségi oldalnak, másrészt el lehet menni, és lehet jogi képviselőt keresni. Utána az egész ügynek lesz tárgyalása, következménye is.”
•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Felelősséggel jár a kommentelés

Fülöp Otília annak a generációnak a tagja, amely a Facebookon aktív, számára az Instagram és a Tiktok idegen, de ezeket a felületeket most már nem különálló kis szigetekként kell elképzelni, hiszen nagyon sok tartalom átszivárog a Tiktokról és az Instagramról is a Facebookra, van átjárás a platformok között.

A Sapientia docense bevallotta, úgy érzi, a kommentelés nagyon sok idejét elvenné, hiszen azon is sokat rágódik, amikor egy rövid hozzászólást fogalmaz meg. „Úgy gondolom, hogy

Idézet
minden egyes szónak nagyon nagy súlya van.

Én mindig elkezdem végigzongorázni a fejemben, hogy mások vajon hogyan olvassák majd azt, amit írok? Az ismerőseim között ott vannak a gyerekeimnek az osztálytársai, a diákjaim, a végzett diákok, ott vannak a munkatársaim, a szakmai kapcsolataim, a szüleim, a szomszédok, 11 évestől 80 évesig. Akkor most kinek fogalmazzam meg, ráadásul úgy, hogy ne legyen félreérthető. Emiatt sokszor nekifutok egy-egy mondat megírásának.

Idézet
A nyilvános megszólalás felelősség, mert azt a kommunikációs környezetet alakítjuk vele, amiben megéljük, megbeszéljük életünk eseményeit”

– meséli a Sapientia tanára, de rögtön hozzá is teszi, nemcsak az emberek hozzáállása, felelősségtudata kellene alakuljon, hanem a platformnak is kellene változnia, hiszen azt erősíti ma a közösségi média, hogy gyorsan írjunk. A Facebookot az emberek hozzák létre, olyan tartalmak vannak rajta, amiket az emberek töltenek fel oda nap mint nap. Ha éppen nem jutna semmi eszünkbe, akkor rögtön ott a segítség az újra megosztható emlékek formájában: nem baj, hogy régen volt, tedd fel újra, hogy legyen „friss” tartalom.

Egy csípős komment közzététele előtt tehát egyértelműen eszünkbe kellene jusson, hogy az, akit megbántunk, ugyanolyan ember, mint mi, de azon is elgondolkodhatnánk, hogy van még valaki a színen, aki/ami éppen a mi dühünkből profitál.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 06., vasárnap

10 ok amiért megéri megnézni az F1-mozifilmet

Június végén megérkezett a mozik kínálatába a Brad Pitt főszereplésével készült F1, ami egy, a Formula-1 világában játszódó fikciós dráma, amit valós események ihlettek. Ajánló.

10 ok amiért megéri megnézni az F1-mozifilmet
2025. július 06., vasárnap

RMPSZ: teljes egészében elutasítjuk a kormány közoktatást érintő válságkezelő intézkedési tervezetét

Elutasítják és nem tartják hatékonynak a román kormány közoktatást érintő válságkezelési intézkedéstervezetét – állást foglalt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.

RMPSZ: teljes egészében elutasítjuk a kormány közoktatást érintő válságkezelő intézkedési tervezetét
2025. július 06., vasárnap

Megtelt autókkal a Transzfogaras, egymást zárták el a sofőrök

A hatalmas forgalom és a zsúfoltság miatt bedugult a Transzfogarasi út, a parkoló autók egymás útját zárták el.

Megtelt autókkal a Transzfogaras, egymást zárták el a sofőrök
2025. július 06., vasárnap

Itt otthon vagyunk – ezt jelenti a VIBE a fesztiválozóknak

A marosvásárhelyi VIBE Fesztivál nemcsak buliról, hanem közösségről, hangulatról és magyar identitásról is szól – legalábbis ezt mondják azok a fiatalok, akik ott voltak.

Itt otthon vagyunk – ezt jelenti a VIBE a fesztiválozóknak
2025. július 06., vasárnap

Az egyik autó kereke a másik csomagtartójában – tömegbaleset az autópályán

Vörös beavatkozási tervet léptettek életbe vasárnap délben Konstanca megyében, miután az A2-es autópályán tömegbaleset történt több jármű részvételével – közölte a Konstanca megyei tűzoltóság.

Az egyik autó kereke a másik csomagtartójában – tömegbaleset az autópályán
2025. július 06., vasárnap

Tüntetés már holnap; tanévnyitó az utcákon? Kezdődik a tiltakozáshullám

A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.

Tüntetés már holnap; tanévnyitó az utcákon? Kezdődik a tiltakozáshullám
2025. július 06., vasárnap

Elviselhető Székelyföld az országos kánikulában

Mindössze öt megyét nem érint az országos kánikulariasztás, köztük Hargita és Kovászna megyét sem, de Maros megyére is csak elsőfokú hőségriasztás érvényes. Ezzel szemben Románia déli részén vörös jelzésű riadót fújnak az elviselhetetlen hőség miatt.

Elviselhető Székelyföld az országos kánikulában
2025. július 06., vasárnap

Lefotózhatjuk a kórházi menüt és elküldhetjük az egészségügyi minisztériumnak, ha panaszunk van

Július 14-étől elérhető lesz az egészségügyi minisztérium honlapján egy online űrlap a kórházi étkeztetéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére – közölte egy szombati Facebook-bejegyzésben Alexandru Rogobete tárcavezető.

Lefotózhatjuk a kórházi menüt és elküldhetjük az egészségügyi minisztériumnak, ha panaszunk van
2025. július 06., vasárnap

Közel volt a felszínhez a vasárnap reggeli földrengés

A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap reggel 6 óra 29 perckor Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Közel volt a felszínhez a vasárnap reggeli földrengés
2025. július 06., vasárnap

Ezrek székely népviseletben: egyenként és együtt is lenyűgözően mutatnak

Felcsíki, alcsíki, kászoni, vagy éppen gyimesi és moldvai – számos tájegység népviseletbe öltözött képviselője ünnepelt együtt szombaton a csíksomlyói nyeregben, az Ezer Székely Leány Napján. Videón mutatjuk.

Ezrek székely népviseletben: egyenként és együtt is lenyűgözően mutatnak