
Fotó: Veres Nándor
Haszonállatok és házi kedvencek hamvasztására szolgáló krematórium nyílt Hargita megyében, lehetőséget nyújtva az állattulajdonosoknak a törvényes és etikus elválásra. A nyugatabbra már hagyományosnak számító módszer a térségben egyelőre nem felkapott, pedig számos területen jelenthet segítséget a kedvtelésből tartott vagy haszonállatok esetében egyaránt.
2020. július 03., 22:232020. július 03., 22:23
2020. július 04., 09:482020. július 04., 09:48
Hosszú éveken át jelentett problémát a Hargita megyei kisállattartók számára, hogy kevés lehetőség közül választhattak, ha szabályszerűen és emberséges módon szerették volna megsemmisíteni elpusztult házi kedvenceik tetemét.
Sokan ráadásul nem is azért választják ezt a módszert, mert nem szeretnének nagyobb összeget kifizetni a törvényes elszállításért, hanem szeretnék tudni, hol nyugszik a szeretett állat, esetleg később is látogatnák, emlékeznének rá. Ezt a célt szolgálják a kisállattemetők, amelyekből nyugatabbra, és már Magyarországon is rengeteg található.
Romániában is létezik néhány, a legrégebbi a Raiul Animalelor (Állatok Mennyországa) nevű a fővárosban, Hargita megye közelében viszont nincs ilyen létesítmény.
Az állati tetemek megsemmisítését szabályozó, 2017-ből származó 55-ös számú törvény szerint
A megyei tanácsok kötelesek szerződést kötni egy ilyen céggel, illetve minden állatorvos szerződéses viszonyban áll egy veszélyes hulladékot szállító céggel, amely szintén el tudja szállítani a tetemeket. Előbbi lehetőséggel az volt a baj, hogy csak haszonállatok szállítását vállalták, utóbbi megoldás pedig nagyon költséges volt – mutattak rá az illetékesek a témában három évvel ezelőtt írt cikkünkben.
Az Ecovombat nevű, Csíkszeredában működő magánvállalkozás vezetője, Kovács László elmondása szerint évekkel ezelőtt vágott bele a hiánypótló létesítmény létrehozásába, ám a szükséges engedélyeket csak idén sikerült beszereznie.
„Van két kutyám, egyikük pedig már nagyon idős, és néhány évvel ezelőtt beteg lett. Akkor merült fel bennem, hogy ha elpusztul, nem tudom, mit csinálok a tetemével, ha etikus módon szeretnék végső búcsút venni tőle.
– emlékezett vissza a kezdetekre Kovács László, aki pályázatával végül 32 ezer eurós támogatást nyert a hazai program által. Az összeget viszont csak tavaly decemberben kapta kézhez, akkor rendelte meg
a hamvasztóberendezést, amely végül idén februárban érkezett meg.
Fotó: Veres Nándor
Az első működési hónapban 1,8 tonna, júniusban pedig 600 kilogrammnyi állattetemet égettek el a taplocai telephelyen. Kovács elmondása szerint ezek között haszonállatok és házi kedvencek is voltak, illetve számos kutyamenhelynek, farmnak, vágópontnak és egyéb létesítménynek dolgoztak.
Együtt dolgozunk emellett a csíkcsomortáni vágóponttal is, illetve arra is volt példa, hogy vihar által elpusztított szárnyasokat semmisítettünk meg. Az első hónapban azért is volt sokkal nagyobb az elégetett mennyiség, mivel sok olyan tetemet semmisítettünk meg, amelyeket hónapok óta tartogattak lefagyasztva, például kutyamenhelyeken. Ez azért történhetett meg, mert a bukaresti cég, akivel eddig Hargita megye legtöbb állatokkal dolgozó létesítményének szerződése volt, kisebb mennyiségért nem jön el idáig, így számos területen okozott gondot az állati tetemek megsemmisítése a megyében.
– sorolta a tulajdonos, aki azt is elárulta, hogy a tetemek égetését 850 és 1200 Celsius-fok között végzik, egy száz kilogrammos állatból pedig átlagosan 2 kilogrammnyi hamu keletkezik.
Fotó: Veres Nándor
A haszonállatok esetében kilogrammonként 3,80 lejbe kerül a tetemek megsemmisítése, ha a farm szerződést köt a céggel az elpusztult állatok elszállítására, ennek hiányában pedig 4,80 lej kilogrammonként. A házi kedvencek esetében kétféle hamvasztást végeznek, egyénit és tömegest. Előbbi esetében az állat hamvait megőrölve, átszitálva és újraőrölve visszaadják a tulajdonosoknak. Az árak a választott mód és a súly szerint változnak.
Az állattetemeket a tulajdonosok is bevihetik a telephelyre, illetve a cég is vállalja a szállítást egy speciális, hűtött járművel.
A világjárvány miatt urnákat egyelőre nem tudtak beszerezni, de a későbbiekben kibővítik ezekkel a szolgáltatást, és szóróhengerek beszerzését is tervezik.
Az elásáskor is fennáll annak a veszélye, hogy egy másik állat kiássa a tetemet. Hargita megyében, Székelyföldön egyelőre nincs kultúrája az állatok hamvasztásának, az emberek nem is ismerik még, ezért egyelőre gyengébb az érdeklődés, de reméljük, hogy ez a jövőben változni fog” – zárta Kovács László.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!