Hirdetés
Hirdetés

Hiába hasznos az elektronikus kórlap, ha hanyagolják a feltöltését

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel •  Fotó: Tamás Attila

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel

Fotó: Tamás Attila

Nem működik zökkenőmentesen a hazai egészségügybe már több mint egy éve bevezetett elektronikus kórlap rendszere, a DES – számoltak be tapasztalataikról lapunknak a háziorvosok, akik szerint túl körülményes azt használni. Az egészségbiztosítási pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknak viszont szerződéses kötelességük a páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit bevezetni a rendszerbe.

Molnár Rajmond

2018. február 07., 15:472018. február 07., 15:47

2018. február 07., 16:092018. február 07., 16:09

Az elektronikus egészségügyi kórlapot, azaz a DES-t (románul dosarul electronic de sănătate al pacientului) 2016 novemberében vezette be az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A rendszer egységbe foglalja és láthatóvá teszi mindazt, ami a páciensek egészségügyi állapotával kapcsolatosan történik az egészségügyi ellátórendszerben, a háziorvostól kezdve, a laboratóriumi vizsgálatokon át, egészen a különböző szakorvosoki kezelésekig. Azaz,

a digitális kórlap jelzi az illető orvosnak, hogy az általa kezelt páciens egészségesen születette-e, milyen egészségügyi problémákkal küzd, vannak-e krónikus eredetű betegségei, szenvedett-e már balesetet, stb. Így a betegeket kezelő orvosok láthatják, hogy a páciens szenved-e, szenvedett-e olyan kórban, amely befolyásolhatja a kezelés kimenetelét.

Hirdetés

A páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit az egészségügyi szolgáltatók kell bevezessék a DES-be.

Rendszerbe szedi az adatokat

Noha a szóban forgó rendszer bevezetése előtt is működött egyfajta elektronikus kórlap az egészségbiztosítási rendszerben,

a DES arra volt hívatott, hogy rendszerezettebb módon tárolja a páciensek kórelőzményeit, és az összes egészségügyi szolgáltató – például kórházak, szakorvosi- és háziorvosi rendelők – számára elérhetővé tegye azokat.

Természetesen mindezt az elektronikus adatok szakszerű digitális védelme mellett, ügyelve arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Továbbá, elvileg minden egészségbiztosított személy hozzáférhet a saját elektronikus kórlapjához az egészségbiztosító honlapján. Ehhez viszont előbb a háziorvosával kell konzultáljon.

Több probléma is van

A lapunk által megszólaltatott háziorvosok szerint a több mint egy éve bevezetett DES rendszer működik is, meg nem is.

Két nagy probléma van vele: egyrészt, hogy nem mindig üzemel, azaz az online felületre néha nem lehet adatokat feltölteni és megnézni azokat, másrészt pedig hogy nagyon körülményes kezelni a rendszert, rengeteg utómunkával jár a konzultációs adatok feltöltése, amelyre a szűkös kezelési határidők betartása mellett nem mindig van idő.

Így előfordulhat, hogy nem minden konzultáció adatai kerülnek be a rendszerbe. Megtudtuk, hogy sok háziorvos más szoftvert használ e célra, amelyet magán informatikai cégek fejlesztettek ki éppen azért, hogy kiküszöböljék a közpénzből fejlesztett szoftver hiányosságait. Egyik ilyen az icMED nevű program, amely amellett, hogy könnyebben kezelhető és mindig működőképes, kompatibilis a DES-el, így az icMED-be feltöltött adatok átkerülnek a szóban forgó digitális kórlapra is. Ezt a háziorvosoknak meg kell vásárolniuk, s bár többségük él is a lehetőséggel, nem mindenki használja. Az ilyen programok is egy adatgyűjteménybe mentik el a feltöltött eseteket, konzultációkat.

Nem felhasználóbarát

Bíró Dénes csíkszeredai háziorvos úgy látja, a DES lényege az lenne, hogy egyfajta online kapcsolatot teremtsen az egészségügyi szolgáltatók között, tehát ahová a háziorvos elküldi a betegeit – például laboratóriumi vagy szakorvosi vizsgálatokra –, az ott rögzített adatok bekerüljenek a rendszerbe, a kezelések eredményei pedig láthatóak legyenek. Ez viszont eddig nem valósult meg, főképp azért mert a rendszer nagyon sokszor működésképtelen. Mint monda, ő elsősorban orvos és nem informatikus, az informatikai rendszer pedig egyáltalán nem felhasználóbarát, ő sem érti mindig, hogyan is működik.

Idézet
Az hogy most már belőlünk is, főleg az én korosztályomból informatikus legyen, nem igazán valós elvárás. Eleve az egész rendszert úgy kellett volna megalkotni, hogy felhasználóbarát legyen, egyszerűsíteni, s nem úgy, hogy ilyen hatalmas volumenű informatikai munkát várjanak el az orvosoktól

– fogalmazott.

Idő sincs rá

Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos is úgy látja, hogy a DES tulajdonképpeni rendeltetése még nem valósult meg: pontosan az, hogy az összes kezelés, konzultáció eredménye a rendszerben legyen. Elmondása szerint

így is annyi a papírmunka, akkora a bürokrácia, hogy sokszor az orvosoknak nincs idejük még a DES-be is bevezetni az adatokat.

Sok kollégájával együtt ezért a már fentebb említett icMED programot használják, amely sokkal egyszerűbb. Az előbb leírtakat erősítette meg érdeklődésünkre Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos is, szerinte sem működik megfelelően a rendszer. A szakember is azt nehezményezte, hogy noha kötelező használni a rendszert, sokszor működésképtelen, nem beszélve arról, hogy egyáltalán nem felhasználóbarát.

Szerződéses kötelesség

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatójától is érdeklődtünk a téma kapcsán. Elmondta, valóban van időszak, amikor a DES nem üzemelt, azonban a bevezetése óta nagyrészt működik. Ezt bizonyítja, hogy

Hargita megyében eddig 2,8 millió adatot töltöttek fel az egészségügyi szolgáltatók a rendszerbe. Országos szinten pedig 190 millió adat van feltöltve.

Duda ugyanakkor fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a szolgáltatóknak nem lehetőség és nem jog feltölteni az adatokat a rendszerbe, hanem szerződéses kötelességük. „Aki nem tesz ennek eleget, annak a következményeit is vállalnia kell. ,

Idézet
Az összesített statisztikai számadatok bizonyítják, hogy egyes Hargita megyei orvosok, szolgáltatók eleget tesznek e kötelességüknek, viszont vannak, akik nem teljes mértékben. Szerződéses kötelességmegszegésnek minősül ha ez nem történik meg.

Ezért is ellenőrzéseket indítunk annak érdeklében, hogy mindenki betartsa a szerződésben foglaltakat. Ugyanakkor kérjük a szolgáltatókat, hogy a rendszer működésével kapcsolatos rendellenességeket jelezzék a DES portálon, vagy a DES fórumon” – nyomatékosított Duda.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 09., kedd

Elfogadta az államfő meghívását, Romániába látogat Emmanuel Macron

A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.

Elfogadta az államfő meghívását, Romániába látogat Emmanuel Macron
Hirdetés
2025. december 09., kedd

Több mint tízmillió perc kijelzőmentes idő

Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.

Több mint tízmillió perc kijelzőmentes idő
2025. december 09., kedd

Emmanuel Macron fogadta Nicușor Dant az Élysée-palotában

Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.

Emmanuel Macron fogadta Nicușor Dant az Élysée-palotában
2025. december 09., kedd

Az vette át a csúszópénzt, akinek pont az lett volna a dolga, hogy felfedje a csalást

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.

Az vette át a csúszópénzt, akinek pont az lett volna a dolga, hogy felfedje a csalást
Hirdetés
2025. december 09., kedd

Vízpermettel hűtik az úton veszteglő robbanásveszélyes tartálykocsit – videóval

Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.

Vízpermettel hűtik az úton veszteglő robbanásveszélyes tartálykocsit – videóval
2025. december 09., kedd

Kilencen készítenék el Sütő András szobrát

Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.

Kilencen készítenék el Sütő András szobrát
2025. december 09., kedd

Négy székelyföldi város versenyez Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa 2026 címért

Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.

Négy székelyföldi város versenyez Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa 2026 címért
Hirdetés
2025. december 09., kedd

Kezdődhet Georgescu tárgyalása a legionárius propaganda-ügyben

A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.

Kezdődhet Georgescu tárgyalása a legionárius propaganda-ügyben
2025. december 09., kedd

Grindeanu: a PSD nem fogja megszavazni a bizalmatlansági indítványt

A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.

Grindeanu: a PSD nem fogja megszavazni a bizalmatlansági indítványt
2025. december 09., kedd

A fiatalok 99 százaléka internetezik Romániában

A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.

A fiatalok 99 százaléka internetezik Romániában
Hirdetés