Hirdetés
Hirdetés

Hiába hasznos az elektronikus kórlap, ha hanyagolják a feltöltését

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel •  Fotó: Tamás Attila

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel

Fotó: Tamás Attila

Nem működik zökkenőmentesen a hazai egészségügybe már több mint egy éve bevezetett elektronikus kórlap rendszere, a DES – számoltak be tapasztalataikról lapunknak a háziorvosok, akik szerint túl körülményes azt használni. Az egészségbiztosítási pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknak viszont szerződéses kötelességük a páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit bevezetni a rendszerbe.

Molnár Rajmond

2018. február 07., 15:472018. február 07., 15:47

2018. február 07., 16:092018. február 07., 16:09

Az elektronikus egészségügyi kórlapot, azaz a DES-t (románul dosarul electronic de sănătate al pacientului) 2016 novemberében vezette be az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A rendszer egységbe foglalja és láthatóvá teszi mindazt, ami a páciensek egészségügyi állapotával kapcsolatosan történik az egészségügyi ellátórendszerben, a háziorvostól kezdve, a laboratóriumi vizsgálatokon át, egészen a különböző szakorvosoki kezelésekig. Azaz,

a digitális kórlap jelzi az illető orvosnak, hogy az általa kezelt páciens egészségesen születette-e, milyen egészségügyi problémákkal küzd, vannak-e krónikus eredetű betegségei, szenvedett-e már balesetet, stb. Így a betegeket kezelő orvosok láthatják, hogy a páciens szenved-e, szenvedett-e olyan kórban, amely befolyásolhatja a kezelés kimenetelét.

Hirdetés

A páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit az egészségügyi szolgáltatók kell bevezessék a DES-be.

Rendszerbe szedi az adatokat

Noha a szóban forgó rendszer bevezetése előtt is működött egyfajta elektronikus kórlap az egészségbiztosítási rendszerben,

a DES arra volt hívatott, hogy rendszerezettebb módon tárolja a páciensek kórelőzményeit, és az összes egészségügyi szolgáltató – például kórházak, szakorvosi- és háziorvosi rendelők – számára elérhetővé tegye azokat.

Természetesen mindezt az elektronikus adatok szakszerű digitális védelme mellett, ügyelve arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Továbbá, elvileg minden egészségbiztosított személy hozzáférhet a saját elektronikus kórlapjához az egészségbiztosító honlapján. Ehhez viszont előbb a háziorvosával kell konzultáljon.

Több probléma is van

A lapunk által megszólaltatott háziorvosok szerint a több mint egy éve bevezetett DES rendszer működik is, meg nem is.

Két nagy probléma van vele: egyrészt, hogy nem mindig üzemel, azaz az online felületre néha nem lehet adatokat feltölteni és megnézni azokat, másrészt pedig hogy nagyon körülményes kezelni a rendszert, rengeteg utómunkával jár a konzultációs adatok feltöltése, amelyre a szűkös kezelési határidők betartása mellett nem mindig van idő.

Így előfordulhat, hogy nem minden konzultáció adatai kerülnek be a rendszerbe. Megtudtuk, hogy sok háziorvos más szoftvert használ e célra, amelyet magán informatikai cégek fejlesztettek ki éppen azért, hogy kiküszöböljék a közpénzből fejlesztett szoftver hiányosságait. Egyik ilyen az icMED nevű program, amely amellett, hogy könnyebben kezelhető és mindig működőképes, kompatibilis a DES-el, így az icMED-be feltöltött adatok átkerülnek a szóban forgó digitális kórlapra is. Ezt a háziorvosoknak meg kell vásárolniuk, s bár többségük él is a lehetőséggel, nem mindenki használja. Az ilyen programok is egy adatgyűjteménybe mentik el a feltöltött eseteket, konzultációkat.

Nem felhasználóbarát

Bíró Dénes csíkszeredai háziorvos úgy látja, a DES lényege az lenne, hogy egyfajta online kapcsolatot teremtsen az egészségügyi szolgáltatók között, tehát ahová a háziorvos elküldi a betegeit – például laboratóriumi vagy szakorvosi vizsgálatokra –, az ott rögzített adatok bekerüljenek a rendszerbe, a kezelések eredményei pedig láthatóak legyenek. Ez viszont eddig nem valósult meg, főképp azért mert a rendszer nagyon sokszor működésképtelen. Mint monda, ő elsősorban orvos és nem informatikus, az informatikai rendszer pedig egyáltalán nem felhasználóbarát, ő sem érti mindig, hogyan is működik.

Idézet
Az hogy most már belőlünk is, főleg az én korosztályomból informatikus legyen, nem igazán valós elvárás. Eleve az egész rendszert úgy kellett volna megalkotni, hogy felhasználóbarát legyen, egyszerűsíteni, s nem úgy, hogy ilyen hatalmas volumenű informatikai munkát várjanak el az orvosoktól

– fogalmazott.

Idő sincs rá

Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos is úgy látja, hogy a DES tulajdonképpeni rendeltetése még nem valósult meg: pontosan az, hogy az összes kezelés, konzultáció eredménye a rendszerben legyen. Elmondása szerint

így is annyi a papírmunka, akkora a bürokrácia, hogy sokszor az orvosoknak nincs idejük még a DES-be is bevezetni az adatokat.

Sok kollégájával együtt ezért a már fentebb említett icMED programot használják, amely sokkal egyszerűbb. Az előbb leírtakat erősítette meg érdeklődésünkre Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos is, szerinte sem működik megfelelően a rendszer. A szakember is azt nehezményezte, hogy noha kötelező használni a rendszert, sokszor működésképtelen, nem beszélve arról, hogy egyáltalán nem felhasználóbarát.

Szerződéses kötelesség

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatójától is érdeklődtünk a téma kapcsán. Elmondta, valóban van időszak, amikor a DES nem üzemelt, azonban a bevezetése óta nagyrészt működik. Ezt bizonyítja, hogy

Hargita megyében eddig 2,8 millió adatot töltöttek fel az egészségügyi szolgáltatók a rendszerbe. Országos szinten pedig 190 millió adat van feltöltve.

Duda ugyanakkor fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a szolgáltatóknak nem lehetőség és nem jog feltölteni az adatokat a rendszerbe, hanem szerződéses kötelességük. „Aki nem tesz ennek eleget, annak a következményeit is vállalnia kell. ,

Idézet
Az összesített statisztikai számadatok bizonyítják, hogy egyes Hargita megyei orvosok, szolgáltatók eleget tesznek e kötelességüknek, viszont vannak, akik nem teljes mértékben. Szerződéses kötelességmegszegésnek minősül ha ez nem történik meg.

Ezért is ellenőrzéseket indítunk annak érdeklében, hogy mindenki betartsa a szerződésben foglaltakat. Ugyanakkor kérjük a szolgáltatókat, hogy a rendszer működésével kapcsolatos rendellenességeket jelezzék a DES portálon, vagy a DES fórumon” – nyomatékosított Duda.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 30., kedd

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél
Hirdetés
2025. december 30., kedd

Az Európai Bizottság több, mint 586 millió eurót folyósított Romániának nagy infrastrukturális projektekre

Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Az Európai Bizottság több, mint 586 millió eurót folyósított Romániának nagy infrastrukturális projektekre
2025. december 30., kedd

Szinte teljesen a lángok martalékává vált egy ház tetőzete egy Maros megyei településen

Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.

Szinte teljesen a lángok martalékává vált egy ház tetőzete egy Maros megyei településen
2025. december 30., kedd

Látogatói felelőtlenség végzett egy fehér tigriskölyökkel egy romániai állatkertben

Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.

Látogatói felelőtlenség végzett egy fehér tigriskölyökkel egy romániai állatkertben
Hirdetés
2025. december 30., kedd

Százmillió lejes hitel a sepsiszentgyörgyi színház felújítására

Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.

Százmillió lejes hitel a sepsiszentgyörgyi színház felújítására
2025. december 30., kedd

Megmutatta az aranyosgyéresi légi támaszpontot a holland miniszterelnöknek Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.

Megmutatta az aranyosgyéresi légi támaszpontot a holland miniszterelnöknek Ilie Bolojan
2025. december 30., kedd

Óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélsőséges időjárás miatt

Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.

Óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélsőséges időjárás miatt
Hirdetés
2025. december 30., kedd

A sepsiszentgyörgyiek is megérzik a drasztikus adóemelést

Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.

A sepsiszentgyörgyiek is megérzik a drasztikus adóemelést
2025. december 30., kedd

Nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég: a 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel érhető el

A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.

Nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég: a 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel érhető el
2025. december 30., kedd

Több száz erdőtűz volt idén az állami erdőkben, közel 3 millió lejre rúg a kár

Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.

Több száz erdőtűz volt idén az állami erdőkben, közel 3 millió lejre rúg a kár
Hirdetés