
Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel
Fotó: Tamás Attila
Nem működik zökkenőmentesen a hazai egészségügybe már több mint egy éve bevezetett elektronikus kórlap rendszere, a DES – számoltak be tapasztalataikról lapunknak a háziorvosok, akik szerint túl körülményes azt használni. Az egészségbiztosítási pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknak viszont szerződéses kötelességük a páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit bevezetni a rendszerbe.
2018. február 07., 15:472018. február 07., 15:47
2018. február 07., 16:092018. február 07., 16:09
Az elektronikus egészségügyi kórlapot, azaz a DES-t (románul dosarul electronic de sănătate al pacientului) 2016 novemberében vezette be az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A rendszer egységbe foglalja és láthatóvá teszi mindazt, ami a páciensek egészségügyi állapotával kapcsolatosan történik az egészségügyi ellátórendszerben, a háziorvostól kezdve, a laboratóriumi vizsgálatokon át, egészen a különböző szakorvosoki kezelésekig. Azaz,
A páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit az egészségügyi szolgáltatók kell bevezessék a DES-be.
Noha a szóban forgó rendszer bevezetése előtt is működött egyfajta elektronikus kórlap az egészségbiztosítási rendszerben,
Természetesen mindezt az elektronikus adatok szakszerű digitális védelme mellett, ügyelve arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Továbbá, elvileg minden egészségbiztosított személy hozzáférhet a saját elektronikus kórlapjához az egészségbiztosító honlapján. Ehhez viszont előbb a háziorvosával kell konzultáljon.
A lapunk által megszólaltatott háziorvosok szerint a több mint egy éve bevezetett DES rendszer működik is, meg nem is.
Így előfordulhat, hogy nem minden konzultáció adatai kerülnek be a rendszerbe. Megtudtuk, hogy sok háziorvos más szoftvert használ e célra, amelyet magán informatikai cégek fejlesztettek ki éppen azért, hogy kiküszöböljék a közpénzből fejlesztett szoftver hiányosságait. Egyik ilyen az icMED nevű program, amely amellett, hogy könnyebben kezelhető és mindig működőképes, kompatibilis a DES-el, így az icMED-be feltöltött adatok átkerülnek a szóban forgó digitális kórlapra is. Ezt a háziorvosoknak meg kell vásárolniuk, s bár többségük él is a lehetőséggel, nem mindenki használja. Az ilyen programok is egy adatgyűjteménybe mentik el a feltöltött eseteket, konzultációkat.
Bíró Dénes csíkszeredai háziorvos úgy látja, a DES lényege az lenne, hogy egyfajta online kapcsolatot teremtsen az egészségügyi szolgáltatók között, tehát ahová a háziorvos elküldi a betegeit – például laboratóriumi vagy szakorvosi vizsgálatokra –, az ott rögzített adatok bekerüljenek a rendszerbe, a kezelések eredményei pedig láthatóak legyenek. Ez viszont eddig nem valósult meg, főképp azért mert a rendszer nagyon sokszor működésképtelen. Mint monda, ő elsősorban orvos és nem informatikus, az informatikai rendszer pedig egyáltalán nem felhasználóbarát, ő sem érti mindig, hogyan is működik.
– fogalmazott.
Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos is úgy látja, hogy a DES tulajdonképpeni rendeltetése még nem valósult meg: pontosan az, hogy az összes kezelés, konzultáció eredménye a rendszerben legyen. Elmondása szerint
Sok kollégájával együtt ezért a már fentebb említett icMED programot használják, amely sokkal egyszerűbb. Az előbb leírtakat erősítette meg érdeklődésünkre Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos is, szerinte sem működik megfelelően a rendszer. A szakember is azt nehezményezte, hogy noha kötelező használni a rendszert, sokszor működésképtelen, nem beszélve arról, hogy egyáltalán nem felhasználóbarát.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatójától is érdeklődtünk a téma kapcsán. Elmondta, valóban van időszak, amikor a DES nem üzemelt, azonban a bevezetése óta nagyrészt működik. Ezt bizonyítja, hogy
Duda ugyanakkor fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a szolgáltatóknak nem lehetőség és nem jog feltölteni az adatokat a rendszerbe, hanem szerződéses kötelességük. „Aki nem tesz ennek eleget, annak a következményeit is vállalnia kell. ,
Ezért is ellenőrzéseket indítunk annak érdeklében, hogy mindenki betartsa a szerződésben foglaltakat. Ugyanakkor kérjük a szolgáltatókat, hogy a rendszer működésével kapcsolatos rendellenességeket jelezzék a DES portálon, vagy a DES fórumon” – nyomatékosított Duda.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!