Hirdetés
Hirdetés

Hiába hasznos az elektronikus kórlap, ha hanyagolják a feltöltését

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel •  Fotó: Tamás Attila

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel

Fotó: Tamás Attila

Nem működik zökkenőmentesen a hazai egészségügybe már több mint egy éve bevezetett elektronikus kórlap rendszere, a DES – számoltak be tapasztalataikról lapunknak a háziorvosok, akik szerint túl körülményes azt használni. Az egészségbiztosítási pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknak viszont szerződéses kötelességük a páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit bevezetni a rendszerbe.

Molnár Rajmond

2018. február 07., 15:472018. február 07., 15:47

2018. február 07., 16:092018. február 07., 16:09

Az elektronikus egészségügyi kórlapot, azaz a DES-t (románul dosarul electronic de sănătate al pacientului) 2016 novemberében vezette be az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A rendszer egységbe foglalja és láthatóvá teszi mindazt, ami a páciensek egészségügyi állapotával kapcsolatosan történik az egészségügyi ellátórendszerben, a háziorvostól kezdve, a laboratóriumi vizsgálatokon át, egészen a különböző szakorvosoki kezelésekig. Azaz,

a digitális kórlap jelzi az illető orvosnak, hogy az általa kezelt páciens egészségesen születette-e, milyen egészségügyi problémákkal küzd, vannak-e krónikus eredetű betegségei, szenvedett-e már balesetet, stb. Így a betegeket kezelő orvosok láthatják, hogy a páciens szenved-e, szenvedett-e olyan kórban, amely befolyásolhatja a kezelés kimenetelét.

Hirdetés

A páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit az egészségügyi szolgáltatók kell bevezessék a DES-be.

Rendszerbe szedi az adatokat

Noha a szóban forgó rendszer bevezetése előtt is működött egyfajta elektronikus kórlap az egészségbiztosítási rendszerben,

a DES arra volt hívatott, hogy rendszerezettebb módon tárolja a páciensek kórelőzményeit, és az összes egészségügyi szolgáltató – például kórházak, szakorvosi- és háziorvosi rendelők – számára elérhetővé tegye azokat.

Természetesen mindezt az elektronikus adatok szakszerű digitális védelme mellett, ügyelve arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Továbbá, elvileg minden egészségbiztosított személy hozzáférhet a saját elektronikus kórlapjához az egészségbiztosító honlapján. Ehhez viszont előbb a háziorvosával kell konzultáljon.

Több probléma is van

A lapunk által megszólaltatott háziorvosok szerint a több mint egy éve bevezetett DES rendszer működik is, meg nem is.

Két nagy probléma van vele: egyrészt, hogy nem mindig üzemel, azaz az online felületre néha nem lehet adatokat feltölteni és megnézni azokat, másrészt pedig hogy nagyon körülményes kezelni a rendszert, rengeteg utómunkával jár a konzultációs adatok feltöltése, amelyre a szűkös kezelési határidők betartása mellett nem mindig van idő.

Így előfordulhat, hogy nem minden konzultáció adatai kerülnek be a rendszerbe. Megtudtuk, hogy sok háziorvos más szoftvert használ e célra, amelyet magán informatikai cégek fejlesztettek ki éppen azért, hogy kiküszöböljék a közpénzből fejlesztett szoftver hiányosságait. Egyik ilyen az icMED nevű program, amely amellett, hogy könnyebben kezelhető és mindig működőképes, kompatibilis a DES-el, így az icMED-be feltöltött adatok átkerülnek a szóban forgó digitális kórlapra is. Ezt a háziorvosoknak meg kell vásárolniuk, s bár többségük él is a lehetőséggel, nem mindenki használja. Az ilyen programok is egy adatgyűjteménybe mentik el a feltöltött eseteket, konzultációkat.

Nem felhasználóbarát

Bíró Dénes csíkszeredai háziorvos úgy látja, a DES lényege az lenne, hogy egyfajta online kapcsolatot teremtsen az egészségügyi szolgáltatók között, tehát ahová a háziorvos elküldi a betegeit – például laboratóriumi vagy szakorvosi vizsgálatokra –, az ott rögzített adatok bekerüljenek a rendszerbe, a kezelések eredményei pedig láthatóak legyenek. Ez viszont eddig nem valósult meg, főképp azért mert a rendszer nagyon sokszor működésképtelen. Mint monda, ő elsősorban orvos és nem informatikus, az informatikai rendszer pedig egyáltalán nem felhasználóbarát, ő sem érti mindig, hogyan is működik.

Idézet
Az hogy most már belőlünk is, főleg az én korosztályomból informatikus legyen, nem igazán valós elvárás. Eleve az egész rendszert úgy kellett volna megalkotni, hogy felhasználóbarát legyen, egyszerűsíteni, s nem úgy, hogy ilyen hatalmas volumenű informatikai munkát várjanak el az orvosoktól

– fogalmazott.

Idő sincs rá

Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos is úgy látja, hogy a DES tulajdonképpeni rendeltetése még nem valósult meg: pontosan az, hogy az összes kezelés, konzultáció eredménye a rendszerben legyen. Elmondása szerint

így is annyi a papírmunka, akkora a bürokrácia, hogy sokszor az orvosoknak nincs idejük még a DES-be is bevezetni az adatokat.

Sok kollégájával együtt ezért a már fentebb említett icMED programot használják, amely sokkal egyszerűbb. Az előbb leírtakat erősítette meg érdeklődésünkre Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos is, szerinte sem működik megfelelően a rendszer. A szakember is azt nehezményezte, hogy noha kötelező használni a rendszert, sokszor működésképtelen, nem beszélve arról, hogy egyáltalán nem felhasználóbarát.

Szerződéses kötelesség

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatójától is érdeklődtünk a téma kapcsán. Elmondta, valóban van időszak, amikor a DES nem üzemelt, azonban a bevezetése óta nagyrészt működik. Ezt bizonyítja, hogy

Hargita megyében eddig 2,8 millió adatot töltöttek fel az egészségügyi szolgáltatók a rendszerbe. Országos szinten pedig 190 millió adat van feltöltve.

Duda ugyanakkor fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a szolgáltatóknak nem lehetőség és nem jog feltölteni az adatokat a rendszerbe, hanem szerződéses kötelességük. „Aki nem tesz ennek eleget, annak a következményeit is vállalnia kell. ,

Idézet
Az összesített statisztikai számadatok bizonyítják, hogy egyes Hargita megyei orvosok, szolgáltatók eleget tesznek e kötelességüknek, viszont vannak, akik nem teljes mértékben. Szerződéses kötelességmegszegésnek minősül ha ez nem történik meg.

Ezért is ellenőrzéseket indítunk annak érdeklében, hogy mindenki betartsa a szerződésben foglaltakat. Ugyanakkor kérjük a szolgáltatókat, hogy a rendszer működésével kapcsolatos rendellenességeket jelezzék a DES portálon, vagy a DES fórumon” – nyomatékosított Duda.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int

Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”

Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.

Adománygyűjtő akció a Hammnál
Adománygyűjtő akció a Hammnál
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

2025. december 12., péntek

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy

Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér

Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér
2025. december 12., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt
2025. december 12., péntek

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Majdnem tíz százalékos volt az infláció novemberben

Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem tíz százalékos volt az infláció novemberben
2025. december 12., péntek

A PPC Energie anyanyelveden beszél az energiáról

Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?

A PPC Energie anyanyelveden beszél az energiáról
2025. december 12., péntek

Rengett a föld péntek hajnalban

A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld péntek hajnalban
Rengett a föld péntek hajnalban
2025. december 12., péntek

Rengett a föld péntek hajnalban

Hirdetés