Hirdetés
Hirdetés

Hiába hasznos az elektronikus kórlap, ha hanyagolják a feltöltését

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel •  Fotó: Tamás Attila

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel

Fotó: Tamás Attila

Nem működik zökkenőmentesen a hazai egészségügybe már több mint egy éve bevezetett elektronikus kórlap rendszere, a DES – számoltak be tapasztalataikról lapunknak a háziorvosok, akik szerint túl körülményes azt használni. Az egészségbiztosítási pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknak viszont szerződéses kötelességük a páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit bevezetni a rendszerbe.

Molnár Rajmond

2018. február 07., 15:472018. február 07., 15:47

2018. február 07., 16:092018. február 07., 16:09

Az elektronikus egészségügyi kórlapot, azaz a DES-t (románul dosarul electronic de sănătate al pacientului) 2016 novemberében vezette be az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A rendszer egységbe foglalja és láthatóvá teszi mindazt, ami a páciensek egészségügyi állapotával kapcsolatosan történik az egészségügyi ellátórendszerben, a háziorvostól kezdve, a laboratóriumi vizsgálatokon át, egészen a különböző szakorvosoki kezelésekig. Azaz,

a digitális kórlap jelzi az illető orvosnak, hogy az általa kezelt páciens egészségesen születette-e, milyen egészségügyi problémákkal küzd, vannak-e krónikus eredetű betegségei, szenvedett-e már balesetet, stb. Így a betegeket kezelő orvosok láthatják, hogy a páciens szenved-e, szenvedett-e olyan kórban, amely befolyásolhatja a kezelés kimenetelét.

Hirdetés

A páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit az egészségügyi szolgáltatók kell bevezessék a DES-be.

Rendszerbe szedi az adatokat

Noha a szóban forgó rendszer bevezetése előtt is működött egyfajta elektronikus kórlap az egészségbiztosítási rendszerben,

a DES arra volt hívatott, hogy rendszerezettebb módon tárolja a páciensek kórelőzményeit, és az összes egészségügyi szolgáltató – például kórházak, szakorvosi- és háziorvosi rendelők – számára elérhetővé tegye azokat.

Természetesen mindezt az elektronikus adatok szakszerű digitális védelme mellett, ügyelve arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Továbbá, elvileg minden egészségbiztosított személy hozzáférhet a saját elektronikus kórlapjához az egészségbiztosító honlapján. Ehhez viszont előbb a háziorvosával kell konzultáljon.

Több probléma is van

A lapunk által megszólaltatott háziorvosok szerint a több mint egy éve bevezetett DES rendszer működik is, meg nem is.

Két nagy probléma van vele: egyrészt, hogy nem mindig üzemel, azaz az online felületre néha nem lehet adatokat feltölteni és megnézni azokat, másrészt pedig hogy nagyon körülményes kezelni a rendszert, rengeteg utómunkával jár a konzultációs adatok feltöltése, amelyre a szűkös kezelési határidők betartása mellett nem mindig van idő.

Így előfordulhat, hogy nem minden konzultáció adatai kerülnek be a rendszerbe. Megtudtuk, hogy sok háziorvos más szoftvert használ e célra, amelyet magán informatikai cégek fejlesztettek ki éppen azért, hogy kiküszöböljék a közpénzből fejlesztett szoftver hiányosságait. Egyik ilyen az icMED nevű program, amely amellett, hogy könnyebben kezelhető és mindig működőképes, kompatibilis a DES-el, így az icMED-be feltöltött adatok átkerülnek a szóban forgó digitális kórlapra is. Ezt a háziorvosoknak meg kell vásárolniuk, s bár többségük él is a lehetőséggel, nem mindenki használja. Az ilyen programok is egy adatgyűjteménybe mentik el a feltöltött eseteket, konzultációkat.

Nem felhasználóbarát

Bíró Dénes csíkszeredai háziorvos úgy látja, a DES lényege az lenne, hogy egyfajta online kapcsolatot teremtsen az egészségügyi szolgáltatók között, tehát ahová a háziorvos elküldi a betegeit – például laboratóriumi vagy szakorvosi vizsgálatokra –, az ott rögzített adatok bekerüljenek a rendszerbe, a kezelések eredményei pedig láthatóak legyenek. Ez viszont eddig nem valósult meg, főképp azért mert a rendszer nagyon sokszor működésképtelen. Mint monda, ő elsősorban orvos és nem informatikus, az informatikai rendszer pedig egyáltalán nem felhasználóbarát, ő sem érti mindig, hogyan is működik.

Idézet
Az hogy most már belőlünk is, főleg az én korosztályomból informatikus legyen, nem igazán valós elvárás. Eleve az egész rendszert úgy kellett volna megalkotni, hogy felhasználóbarát legyen, egyszerűsíteni, s nem úgy, hogy ilyen hatalmas volumenű informatikai munkát várjanak el az orvosoktól

– fogalmazott.

Idő sincs rá

Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos is úgy látja, hogy a DES tulajdonképpeni rendeltetése még nem valósult meg: pontosan az, hogy az összes kezelés, konzultáció eredménye a rendszerben legyen. Elmondása szerint

így is annyi a papírmunka, akkora a bürokrácia, hogy sokszor az orvosoknak nincs idejük még a DES-be is bevezetni az adatokat.

Sok kollégájával együtt ezért a már fentebb említett icMED programot használják, amely sokkal egyszerűbb. Az előbb leírtakat erősítette meg érdeklődésünkre Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos is, szerinte sem működik megfelelően a rendszer. A szakember is azt nehezményezte, hogy noha kötelező használni a rendszert, sokszor működésképtelen, nem beszélve arról, hogy egyáltalán nem felhasználóbarát.

Szerződéses kötelesség

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatójától is érdeklődtünk a téma kapcsán. Elmondta, valóban van időszak, amikor a DES nem üzemelt, azonban a bevezetése óta nagyrészt működik. Ezt bizonyítja, hogy

Hargita megyében eddig 2,8 millió adatot töltöttek fel az egészségügyi szolgáltatók a rendszerbe. Országos szinten pedig 190 millió adat van feltöltve.

Duda ugyanakkor fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a szolgáltatóknak nem lehetőség és nem jog feltölteni az adatokat a rendszerbe, hanem szerződéses kötelességük. „Aki nem tesz ennek eleget, annak a következményeit is vállalnia kell. ,

Idézet
Az összesített statisztikai számadatok bizonyítják, hogy egyes Hargita megyei orvosok, szolgáltatók eleget tesznek e kötelességüknek, viszont vannak, akik nem teljes mértékben. Szerződéses kötelességmegszegésnek minősül ha ez nem történik meg.

Ezért is ellenőrzéseket indítunk annak érdeklében, hogy mindenki betartsa a szerződésben foglaltakat. Ugyanakkor kérjük a szolgáltatókat, hogy a rendszer működésével kapcsolatos rendellenességeket jelezzék a DES portálon, vagy a DES fórumon” – nyomatékosított Duda.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 26., hétfő

Már havazik is – videóval

Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.

Már havazik is – videóval
Már havazik is – videóval
2026. október 26., hétfő

Már havazik is – videóval

Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Most, hogy van kormány, már időpontot is említenek a közigazgatás átalakítására

A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.

Most, hogy van kormány, már időpontot is említenek a közigazgatás átalakítására
2026. október 26., hétfő

Néhány enyhébb nap után érkezik a hideg

Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.

Néhány enyhébb nap után érkezik a hideg
Néhány enyhébb nap után érkezik a hideg
2026. október 26., hétfő

Néhány enyhébb nap után érkezik a hideg

2026. október 26., hétfő

Rendkívüli szimfonikus hangverseny Marosvásárhelyen – Pro Urbe-díjátadó gála

Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!

Rendkívüli szimfonikus hangverseny Marosvásárhelyen – Pro Urbe-díjátadó gála
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Úgy néz ki, hogy nem hosszabbítják meg Georgescu előzetes letartóztatását

Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.

Úgy néz ki, hogy nem hosszabbítják meg Georgescu előzetes letartóztatását
2026. október 26., hétfő

24,17 milliárd lejjel csökkent a költségvetési hiány

Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.

24,17 milliárd lejjel csökkent a költségvetési hiány
2026. október 26., hétfő

Parlamenti vizsgálóbizottságot hozna létre az AUR arra, hogy miként kezelik a romániai hatóságok a bevándorlást

A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).

Parlamenti vizsgálóbizottságot hozna létre az AUR arra, hogy miként kezelik a romániai hatóságok a bevándorlást
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Trikolórt tűzött ki a parajdi sóbánya bejáratához az AUR egyik politikusa, majd az RMDSZ-t is bírálta

Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.

Trikolórt tűzött ki a parajdi sóbánya bejáratához az AUR egyik politikusa, majd az RMDSZ-t is bírálta
2026. október 26., hétfő

Sorin Grindeanu azt ígéri, jövőre nem emelkednek a munkavállalók és a vállalatok adói

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Sorin Grindeanu azt ígéri, jövőre nem emelkednek a munkavállalók és a vállalatok adói
2026. október 26., hétfő

A romániai felnőttek egyharmada nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal

A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.

A romániai felnőttek egyharmada nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal
Hirdetés