Hirdetés
Hirdetés

Hiába hasznos az elektronikus kórlap, ha hanyagolják a feltöltését

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel •  Fotó: Tamás Attila

Hasznos kezdeményezés az elektronikus kórlap, ám a feltöltése sok energiát és időt igényel

Fotó: Tamás Attila

Nem működik zökkenőmentesen a hazai egészségügybe már több mint egy éve bevezetett elektronikus kórlap rendszere, a DES – számoltak be tapasztalataikról lapunknak a háziorvosok, akik szerint túl körülményes azt használni. Az egészségbiztosítási pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknak viszont szerződéses kötelességük a páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit bevezetni a rendszerbe.

Molnár Rajmond

2018. február 07., 15:472018. február 07., 15:47

2018. február 07., 16:092018. február 07., 16:09

Az elektronikus egészségügyi kórlapot, azaz a DES-t (románul dosarul electronic de sănătate al pacientului) 2016 novemberében vezette be az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A rendszer egységbe foglalja és láthatóvá teszi mindazt, ami a páciensek egészségügyi állapotával kapcsolatosan történik az egészségügyi ellátórendszerben, a háziorvostól kezdve, a laboratóriumi vizsgálatokon át, egészen a különböző szakorvosoki kezelésekig. Azaz,

a digitális kórlap jelzi az illető orvosnak, hogy az általa kezelt páciens egészségesen születette-e, milyen egészségügyi problémákkal küzd, vannak-e krónikus eredetű betegségei, szenvedett-e már balesetet, stb. Így a betegeket kezelő orvosok láthatják, hogy a páciens szenved-e, szenvedett-e olyan kórban, amely befolyásolhatja a kezelés kimenetelét.

Hirdetés

A páciensekkel történő konzultációk, kezelések eredményeit az egészségügyi szolgáltatók kell bevezessék a DES-be.

Rendszerbe szedi az adatokat

Noha a szóban forgó rendszer bevezetése előtt is működött egyfajta elektronikus kórlap az egészségbiztosítási rendszerben,

a DES arra volt hívatott, hogy rendszerezettebb módon tárolja a páciensek kórelőzményeit, és az összes egészségügyi szolgáltató – például kórházak, szakorvosi- és háziorvosi rendelők – számára elérhetővé tegye azokat.

Természetesen mindezt az elektronikus adatok szakszerű digitális védelme mellett, ügyelve arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Továbbá, elvileg minden egészségbiztosított személy hozzáférhet a saját elektronikus kórlapjához az egészségbiztosító honlapján. Ehhez viszont előbb a háziorvosával kell konzultáljon.

Több probléma is van

A lapunk által megszólaltatott háziorvosok szerint a több mint egy éve bevezetett DES rendszer működik is, meg nem is.

Két nagy probléma van vele: egyrészt, hogy nem mindig üzemel, azaz az online felületre néha nem lehet adatokat feltölteni és megnézni azokat, másrészt pedig hogy nagyon körülményes kezelni a rendszert, rengeteg utómunkával jár a konzultációs adatok feltöltése, amelyre a szűkös kezelési határidők betartása mellett nem mindig van idő.

Így előfordulhat, hogy nem minden konzultáció adatai kerülnek be a rendszerbe. Megtudtuk, hogy sok háziorvos más szoftvert használ e célra, amelyet magán informatikai cégek fejlesztettek ki éppen azért, hogy kiküszöböljék a közpénzből fejlesztett szoftver hiányosságait. Egyik ilyen az icMED nevű program, amely amellett, hogy könnyebben kezelhető és mindig működőképes, kompatibilis a DES-el, így az icMED-be feltöltött adatok átkerülnek a szóban forgó digitális kórlapra is. Ezt a háziorvosoknak meg kell vásárolniuk, s bár többségük él is a lehetőséggel, nem mindenki használja. Az ilyen programok is egy adatgyűjteménybe mentik el a feltöltött eseteket, konzultációkat.

Nem felhasználóbarát

Bíró Dénes csíkszeredai háziorvos úgy látja, a DES lényege az lenne, hogy egyfajta online kapcsolatot teremtsen az egészségügyi szolgáltatók között, tehát ahová a háziorvos elküldi a betegeit – például laboratóriumi vagy szakorvosi vizsgálatokra –, az ott rögzített adatok bekerüljenek a rendszerbe, a kezelések eredményei pedig láthatóak legyenek. Ez viszont eddig nem valósult meg, főképp azért mert a rendszer nagyon sokszor működésképtelen. Mint monda, ő elsősorban orvos és nem informatikus, az informatikai rendszer pedig egyáltalán nem felhasználóbarát, ő sem érti mindig, hogyan is működik.

Idézet
Az hogy most már belőlünk is, főleg az én korosztályomból informatikus legyen, nem igazán valós elvárás. Eleve az egész rendszert úgy kellett volna megalkotni, hogy felhasználóbarát legyen, egyszerűsíteni, s nem úgy, hogy ilyen hatalmas volumenű informatikai munkát várjanak el az orvosoktól

– fogalmazott.

Idő sincs rá

Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos is úgy látja, hogy a DES tulajdonképpeni rendeltetése még nem valósult meg: pontosan az, hogy az összes kezelés, konzultáció eredménye a rendszerben legyen. Elmondása szerint

így is annyi a papírmunka, akkora a bürokrácia, hogy sokszor az orvosoknak nincs idejük még a DES-be is bevezetni az adatokat.

Sok kollégájával együtt ezért a már fentebb említett icMED programot használják, amely sokkal egyszerűbb. Az előbb leírtakat erősítette meg érdeklődésünkre Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos is, szerinte sem működik megfelelően a rendszer. A szakember is azt nehezményezte, hogy noha kötelező használni a rendszert, sokszor működésképtelen, nem beszélve arról, hogy egyáltalán nem felhasználóbarát.

Szerződéses kötelesség

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatójától is érdeklődtünk a téma kapcsán. Elmondta, valóban van időszak, amikor a DES nem üzemelt, azonban a bevezetése óta nagyrészt működik. Ezt bizonyítja, hogy

Hargita megyében eddig 2,8 millió adatot töltöttek fel az egészségügyi szolgáltatók a rendszerbe. Országos szinten pedig 190 millió adat van feltöltve.

Duda ugyanakkor fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a szolgáltatóknak nem lehetőség és nem jog feltölteni az adatokat a rendszerbe, hanem szerződéses kötelességük. „Aki nem tesz ennek eleget, annak a következményeit is vállalnia kell. ,

Idézet
Az összesített statisztikai számadatok bizonyítják, hogy egyes Hargita megyei orvosok, szolgáltatók eleget tesznek e kötelességüknek, viszont vannak, akik nem teljes mértékben. Szerződéses kötelességmegszegésnek minősül ha ez nem történik meg.

Ezért is ellenőrzéseket indítunk annak érdeklében, hogy mindenki betartsa a szerződésben foglaltakat. Ugyanakkor kérjük a szolgáltatókat, hogy a rendszer működésével kapcsolatos rendellenességeket jelezzék a DES portálon, vagy a DES fórumon” – nyomatékosított Duda.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 15., péntek

Hantavírus-fertőzést igazoltak Aradon

Hantavírus-fertőzést igazoltak pénteken egy betegnél az aradi megyei sürgősségi kórházban, de állapota jó. A PCR-teszt pozitív lett, a vírus törzsét azonban egyelőre nem azonosították.

Hantavírus-fertőzést igazoltak Aradon
Hantavírus-fertőzést igazoltak Aradon
2026. május 15., péntek

Hantavírus-fertőzést igazoltak Aradon

Hirdetés
2026. május 15., péntek

Forgatókönyvek az RMDSZ-től kormányalakításra, vagy éppen „ellenkezőleg”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.

Forgatókönyvek az RMDSZ-től kormányalakításra, vagy éppen „ellenkezőleg”
2026. május 15., péntek

Már ősszel elő kell terjeszteni a 2027-es költségvetést Románia elnöke szerint

Nicușor Dan államelnök pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében azt szeretné, hogy a kormány a jövő évi költségvetést már idén ősszel előterjessze.

Már ősszel elő kell terjeszteni a 2027-es költségvetést Románia elnöke szerint
2026. május 15., péntek

Gyergyószentmiklós: a költségvetés egyharmadát termeli ki a város, kétharmada külső forrás

Gyergyószentmiklós önkormányzata elfogadta a város 2026-os költségvetését. Az elsőszámú cél a korábban félbemaradt és elhúzódó beruházások lezárása, a felásott utak helyreállítása. Számos beruházást készítenek elő és új szociális program is indul.

Gyergyószentmiklós: a költségvetés egyharmadát termeli ki a város, kétharmada külső forrás
Hirdetés
2026. május 15., péntek

Válsághelyzet állt elő Székelyudvarhely oktatási hálózatában

Válsághelyzet van – jelentette be Székelyudvarhely polgármestere a város iskolahálózatában felmerült problémákat illetően. Az Orbán Balázs Általános Iskolában statikai problémák merültek fel, ott a következő tanévben mégsem indulhat újra az oktatás.

Válsághelyzet állt elő Székelyudvarhely oktatási hálózatában
2026. május 15., péntek

Megvan, hogy ki kapja a Pro Urbe-díjat idén Kézdivásárhelyen

Kézdivásárhely önkormányzati képviselő testülete soros havi ülésén a város által adományozható elismerés kérdésben is döntést hozott. Idén Gábor Rezső matematikatanár, a Gábor Áron Szakképző Líceum nyugalmazott igazgatója veheti át a Pro Urbe díjat.

Megvan, hogy ki kapja a Pro Urbe-díjat idén Kézdivásárhelyen
Hirdetés
2026. május 15., péntek

Több csíkszeredai utcában is aszfaltoznak

A Kájoni János, a Márton Áron és a Nagymező utcában, valamint a Szék útján zajlik pénteken a kátyúzás és az aszfaltréteg javítása – számolt be Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.

Több csíkszeredai utcában is aszfaltoznak
2026. május 15., péntek

Ne várjuk, hogy hétfőn vagy kedden bejelenti Nicușor Dan az új miniszterelnököt

A hétfői cotroceni-i konzultációk abból a kérdésből indulnak majd ki, hogy milyen kormánytöbbséget javasolnak a parlamenti pártok, legyen szó „teljes értékű”, kisebbségi vagy technokrata kabinetről – jelentette ki Nicușor Dan, Románia elnöke.

Ne várjuk, hogy hétfőn vagy kedden bejelenti Nicușor Dan az új miniszterelnököt
2026. május 15., péntek

Markó Béla, korábbi RMDSZ-elnök is elmondta a véleményét a kormányválságról

Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpresnek kijelentette, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.

Markó Béla, korábbi RMDSZ-elnök is elmondta a véleményét a kormányválságról
Hirdetés