
Sokat tehetnek a háziorvosok a felmerülő kérdések tisztázásában
Fotó: Jakab Mónika
Noha egyre súlyosabb a koronavírus-járvány Romániában, a lakosság bizalmatlansága nem csökken, és sokan csak akkor változtatják meg véleményüket, ha közvetlen környezetükben következik be tragédia. Az orvosok helyett inkább az álhíreknek hisznek, a gond viszont az, hogy társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg meggyőződnek az oltás szükségességéről – állítják az általunk megkérdezett szakemberek.
2021. október 25., 09:032021. október 25., 09:03
Bizalmatlanság, félelem, elzárkózás, várakozás – a vidéki lakosság egy része továbbra sem hisz sem a járvány súlyosságában, sem a védőoltásban, sokan a tünetek megjelenése után nem végeznek tesztet, inkább otthon kezelik magukat, mondván, hogy csak egy megfázásról van szó. Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvossal és Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvossal beszélgettünk tapasztalataikról.
Míg korábban három orvos tevékenykedett a községben, jelenleg egyedül látja el a feladatokat Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos (volt megyei kórházigazgató), mivel nem volt, aki átvállalja nyugdíjba vonult kollégái praxisát. A községben más vidéki településekhez hasonlóan alacsony az átoltottsági arány, pontosabban tíz százalék alatti. Demeter szerint
Érdeklődésünkre elmondta: inkább technikai kérdésekkel fordulnak hozzá a páciensei, vagy véleményt kérnek arra vonatkozóan, hogy beadassák-e a vakcinát, az álhírekkel kapcsolatban viszont a betegei nem, inkább barátai, ismerősei faggatják.
Demeter Ferenc: az idő életekbe kerül. Archív
Fotó: Gecse Noémi
„Nem fordulnak elő túlságosan merev álhírek, mert mindent azért nem hisznek el az emberek, de kérdezték már például, hogy igaz-e, hogy az AstraZenecától trombózisok alakulnak ki. Mondtam, hogy igen, voltak esetek, de nem ez a jellemző.
a koronavírus ellen viszont több száz, ezer, tízezer beadott dózisról hallunk hetente, naponta, tehát gyakoribbak lehetnek a mellékhatások” – sorolta Demeter.
Hozzátette: azokat, akiknek nem ellenjavallott az oltás, de mégsem kérik, a körülöttük bekövetkező tragédiák fogják meggyőzni az immunizálás fontosságáról. „Az időtényező és a negatív tapasztalatok lesznek meggyőzőek, csak lehet, hogy sokak esetében már túl késő lesz. Társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg az emberek meggyőződnek az oltás szükségességéről. Az idő életekbe kerül” – hangsúlyozta a háziorvos. Arra is kitért, hogy igazolt koronavírus-fertőzés nem sok volt a községben, viszont több olyan esettel találkozott, amikor a fertőzésgyanús betegek nem végeztek tesztet, hanem megfázásként tekintettek a tünetekre. Demeter szerint ezért a megbetegedések valós száma jóval magasabb, mint amennyit hivatalosan jelentenek a hatóságok.
„Mindenképp el kell fogadjam, ha valaki nem akarja teszteltetni magát, de elszigetelésre biztatom, arra, hogy otthon várja ki a 14 nap leteltét. Emellett tartjuk a kapcsolatot, hogy amennyiben súlyosbodnak a tünetek, intézkedni tudjunk.
Az álhírek és a negatív információk ellenére jó, hogy beoltsuk magunkat, mert bizonyítottan nő az esélyünk a túlélésre és a súlyos betegségformák elkerülésére” – húzta alá Demeter.
Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvos is hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint érdeklődésünkre kifejtette, már nem kerül kapcsolatba olyan sok lakossal, mint aktív éveiben, de továbbra is naponta fordulnak hozzá különböző kérdésekkel.
„Amit a legrosszabb elviselni számomra, az a nagyfokú bizalmatlanság, hitetlenség az oltással és a betegséggel szemben. Utóbbi sokak szerint el van túlozva, előbbitől meg félnek, mert sok rémhírt olvastak a témában. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy hol olvasták ezeket, ki írta, a válasz pedig rendszerint az, hogy nem tudják, valahol a Facebookon látták, a szerző pedig ismeretlen. Mondom,
Nagyon szomorú és dühös vagyok azért, hogy az ember a pályája végén azzal kell szembesüljön, hogy a mi népünk, a székelység ennyire kétbalkezes, hitetlen módon viselkedik. Nagyon rossz a tapasztalatom, nem is hittem volna, hogy egy ilyen helyzet elő tud állni” – nehezményezte a szakember.
Sztojka Tamás: több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak. Archív
Fotó: Pinti Attila
A tapasztalt bizalmatlanság okait firtató kérdésünkre Sztojka Tamás úgy fogalmazott, kezdetben azt hitte, hogy az iskolázottsági szinttel, a tudatlansággal lehet összefüggésben az oltásellenesség. Később azonban elmondása szerint rájött, hogy ez nem teljesen állja meg a helyét, hiszen
„Valahol nagyon nagy mulasztások vannak. Biztosan az oktatási rendszer is egy összetevője a kérdésnek, ahogy a média is, mert sokan a megbízható források mellett elmennek, és csak a szemetet olvassák. Ezen a szelektív tudatlanságon rövid időn belül nem tudunk segíteni, nem tudjuk egyik napról a másikra felvilágosítani az embereket, meg van, aki nem is akarja, ezért szigorú fellépésre van szükség” – mutatott rá Sztojka. Hozzátette: meglátása szerint minden egészségügyben, tanügyben, közigazgatásban és rendfenntartásban dolgozó kötelező módon fel kellett volna vegye az oltást, példát mutatva a lakosságnak.
– zárta Sztojka Tamás.
Többen ültek ittasan a kormányhoz húsvét vasárnap Hargita megyében: volt, aki emiatt árokba hajtott, ugyanakkor akadt olyan sofőr is, aki nem elég, hogy ittas volt, jogosítvánnyal sem rendelkezett sőt, autója sem volt bejegyezve.
Hideg időre, erős szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely Székelyföld térségét is érinti.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
6 hozzászólás