
Sokat tehetnek a háziorvosok a felmerülő kérdések tisztázásában
Fotó: Jakab Mónika
Noha egyre súlyosabb a koronavírus-járvány Romániában, a lakosság bizalmatlansága nem csökken, és sokan csak akkor változtatják meg véleményüket, ha közvetlen környezetükben következik be tragédia. Az orvosok helyett inkább az álhíreknek hisznek, a gond viszont az, hogy társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg meggyőződnek az oltás szükségességéről – állítják az általunk megkérdezett szakemberek.
2021. október 25., 09:032021. október 25., 09:03
Bizalmatlanság, félelem, elzárkózás, várakozás – a vidéki lakosság egy része továbbra sem hisz sem a járvány súlyosságában, sem a védőoltásban, sokan a tünetek megjelenése után nem végeznek tesztet, inkább otthon kezelik magukat, mondván, hogy csak egy megfázásról van szó. Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvossal és Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvossal beszélgettünk tapasztalataikról.
Míg korábban három orvos tevékenykedett a községben, jelenleg egyedül látja el a feladatokat Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos (volt megyei kórházigazgató), mivel nem volt, aki átvállalja nyugdíjba vonult kollégái praxisát. A községben más vidéki településekhez hasonlóan alacsony az átoltottsági arány, pontosabban tíz százalék alatti. Demeter szerint
Érdeklődésünkre elmondta: inkább technikai kérdésekkel fordulnak hozzá a páciensei, vagy véleményt kérnek arra vonatkozóan, hogy beadassák-e a vakcinát, az álhírekkel kapcsolatban viszont a betegei nem, inkább barátai, ismerősei faggatják.
Demeter Ferenc: az idő életekbe kerül. Archív
Fotó: Gecse Noémi
„Nem fordulnak elő túlságosan merev álhírek, mert mindent azért nem hisznek el az emberek, de kérdezték már például, hogy igaz-e, hogy az AstraZenecától trombózisok alakulnak ki. Mondtam, hogy igen, voltak esetek, de nem ez a jellemző.
a koronavírus ellen viszont több száz, ezer, tízezer beadott dózisról hallunk hetente, naponta, tehát gyakoribbak lehetnek a mellékhatások” – sorolta Demeter.
Hozzátette: azokat, akiknek nem ellenjavallott az oltás, de mégsem kérik, a körülöttük bekövetkező tragédiák fogják meggyőzni az immunizálás fontosságáról. „Az időtényező és a negatív tapasztalatok lesznek meggyőzőek, csak lehet, hogy sokak esetében már túl késő lesz. Társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg az emberek meggyőződnek az oltás szükségességéről. Az idő életekbe kerül” – hangsúlyozta a háziorvos. Arra is kitért, hogy igazolt koronavírus-fertőzés nem sok volt a községben, viszont több olyan esettel találkozott, amikor a fertőzésgyanús betegek nem végeztek tesztet, hanem megfázásként tekintettek a tünetekre. Demeter szerint ezért a megbetegedések valós száma jóval magasabb, mint amennyit hivatalosan jelentenek a hatóságok.
„Mindenképp el kell fogadjam, ha valaki nem akarja teszteltetni magát, de elszigetelésre biztatom, arra, hogy otthon várja ki a 14 nap leteltét. Emellett tartjuk a kapcsolatot, hogy amennyiben súlyosbodnak a tünetek, intézkedni tudjunk.
Az álhírek és a negatív információk ellenére jó, hogy beoltsuk magunkat, mert bizonyítottan nő az esélyünk a túlélésre és a súlyos betegségformák elkerülésére” – húzta alá Demeter.
Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvos is hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint érdeklődésünkre kifejtette, már nem kerül kapcsolatba olyan sok lakossal, mint aktív éveiben, de továbbra is naponta fordulnak hozzá különböző kérdésekkel.
„Amit a legrosszabb elviselni számomra, az a nagyfokú bizalmatlanság, hitetlenség az oltással és a betegséggel szemben. Utóbbi sokak szerint el van túlozva, előbbitől meg félnek, mert sok rémhírt olvastak a témában. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy hol olvasták ezeket, ki írta, a válasz pedig rendszerint az, hogy nem tudják, valahol a Facebookon látták, a szerző pedig ismeretlen. Mondom,
Nagyon szomorú és dühös vagyok azért, hogy az ember a pályája végén azzal kell szembesüljön, hogy a mi népünk, a székelység ennyire kétbalkezes, hitetlen módon viselkedik. Nagyon rossz a tapasztalatom, nem is hittem volna, hogy egy ilyen helyzet elő tud állni” – nehezményezte a szakember.
Sztojka Tamás: több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak. Archív
Fotó: Pinti Attila
A tapasztalt bizalmatlanság okait firtató kérdésünkre Sztojka Tamás úgy fogalmazott, kezdetben azt hitte, hogy az iskolázottsági szinttel, a tudatlansággal lehet összefüggésben az oltásellenesség. Később azonban elmondása szerint rájött, hogy ez nem teljesen állja meg a helyét, hiszen
„Valahol nagyon nagy mulasztások vannak. Biztosan az oktatási rendszer is egy összetevője a kérdésnek, ahogy a média is, mert sokan a megbízható források mellett elmennek, és csak a szemetet olvassák. Ezen a szelektív tudatlanságon rövid időn belül nem tudunk segíteni, nem tudjuk egyik napról a másikra felvilágosítani az embereket, meg van, aki nem is akarja, ezért szigorú fellépésre van szükség” – mutatott rá Sztojka. Hozzátette: meglátása szerint minden egészségügyben, tanügyben, közigazgatásban és rendfenntartásban dolgozó kötelező módon fel kellett volna vegye az oltást, példát mutatva a lakosságnak.
– zárta Sztojka Tamás.
A nyolcadikosok országos vizsgáján és az érettségin közreműködő tanárok fizetése változatlan marad, azaz a 2024-ben megállapított fizetést kapják idén is, de ez Maros megyében egyelőre nem okozott fennakadást a jelentkezéseknél, van elég javítótanár.
A felhőszakadások és viharok miatt kibocsátott másodfokú riasztás miatt néhány órával elhalasztják pénteken a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vízesés közötti szakaszának forgalom előtti megnyitását – jelentette be csütörtökön Cristian Pistol.
Adrian Papahagi egyetemi docens csütörtökön közölte, hogy Eugen Tomac kijelölt kormányfő felkérésére „elviekben” vállalta, hogy a technokrata kormány kulturális minisztere legyen, a jelenlegi helyzetben azonban úgy döntött, hogy visszalép.
Első- (sárga) és másodfokú (narancssárga) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország nagy részének folyóvizeire.
A romániaiak több mint fele biztos abban, hogy a biztonságról vagy háborúról szóló hírekben meg tudja különböztetni a valós információkat a hamisaktól – derül ki az Informat.ro és az INSCOP Research csütörtökön ismertetett felméréséből.
Módosította a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara a vezető vállalkozások díjazási rendszerét, abból a meggondolásból, hogy egyes mutatók alapján sok cég eddig kizáródott a versenyből.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg csütörtökön Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának beiktatását – jelentette ki csütörtökön Ilie Bolojan.
Elfogtak a hatóságok egy nemzetközi körözés alatt álló ukrán állampolgárt a Calafat-Vidin híd díjfizető állomásának közelében, aki több mint 300 ezer eurót rejtett el egy kisbuszban.
Medve ólálkodott Marosszentgyörgyön, Hargita megyében pedig néhány órán belül több Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak.
6 hozzászólás