Hirdetés
Hirdetés

Hiába az egyre romló helyzet, sokan továbbra is kivárnak

Sokat tehetnek a háziorvosok a felmerülő kérdések tisztázásában •  Fotó: Jakab Mónika

Sokat tehetnek a háziorvosok a felmerülő kérdések tisztázásában

Fotó: Jakab Mónika

Noha egyre súlyosabb a koronavírus-járvány Romániában, a lakosság bizalmatlansága nem csökken, és sokan csak akkor változtatják meg véleményüket, ha közvetlen környezetükben következik be tragédia. Az orvosok helyett inkább az álhíreknek hisznek, a gond viszont az, hogy társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg meggyőződnek az oltás szükségességéről – állítják az általunk megkérdezett szakemberek.

Iszlai Katalin

2021. október 25., 09:032021. október 25., 09:03

Bizalmatlanság, félelem, elzárkózás, várakozás – a vidéki lakosság egy része továbbra sem hisz sem a járvány súlyosságában, sem a védőoltásban, sokan a tünetek megjelenése után nem végeznek tesztet, inkább otthon kezelik magukat, mondván, hogy csak egy megfázásról van szó. Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvossal és Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvossal beszélgettünk tapasztalataikról.

Hirdetés

Míg korábban három orvos tevékenykedett a községben, jelenleg egyedül látja el a feladatokat Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos (volt megyei kórházigazgató), mivel nem volt, aki átvállalja nyugdíjba vonult kollégái praxisát. A községben más vidéki településekhez hasonlóan alacsony az átoltottsági arány, pontosabban tíz százalék alatti. Demeter szerint

az utóbbi időszakban azonban  megnövekedett az oltakozási kedv, főként annak hatására, hogy egyre gyakrabban hallanak az emberek megfertőződött rokonokról, szomszédokról, ismerősökről, illetve olyan halálesetekről, amelyek elkerülhetők lettek volna.

Érdeklődésünkre elmondta: inkább technikai kérdésekkel fordulnak hozzá a páciensei, vagy véleményt kérnek arra vonatkozóan, hogy beadassák-e a vakcinát, az álhírekkel kapcsolatban viszont a betegei nem, inkább barátai, ismerősei faggatják.

Demeter Ferenc: az idő életekbe kerül. Archív •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Demeter Ferenc: az idő életekbe kerül. Archív

Fotó: Gecse Noémi

„Nem fordulnak elő túlságosan merev álhírek, mert mindent azért nem hisznek el az emberek, de kérdezték már például, hogy igaz-e, hogy az AstraZenecától trombózisok alakulnak ki. Mondtam, hogy igen, voltak esetek, de nem ez a jellemző.

Idézet
A régi, klasszikus oltások esetében is vannak mellékhatások, csak ezek nem annyira gyakoriak, mert egy hónapban tízet oltunk belőlük,

a koronavírus ellen viszont több száz, ezer, tízezer beadott dózisról hallunk hetente, naponta, tehát gyakoribbak lehetnek a mellékhatások” – sorolta Demeter.

Hozzátette: azokat, akiknek nem ellenjavallott az oltás, de mégsem kérik, a körülöttük bekövetkező tragédiák fogják meggyőzni az immunizálás fontosságáról. „Az időtényező és a negatív tapasztalatok lesznek meggyőzőek, csak lehet, hogy sokak esetében már túl késő lesz. Társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg az emberek meggyőződnek az oltás szükségességéről. Az idő életekbe kerül” – hangsúlyozta a háziorvos. Arra is kitért, hogy igazolt koronavírus-fertőzés nem sok volt a községben, viszont több olyan esettel találkozott, amikor a fertőzésgyanús betegek nem végeztek tesztet, hanem megfázásként tekintettek a tünetekre. Demeter szerint ezért a megbetegedések valós száma jóval magasabb, mint amennyit hivatalosan jelentenek a hatóságok.

„Mindenképp el kell fogadjam, ha valaki nem akarja teszteltetni magát, de elszigetelésre biztatom, arra, hogy otthon várja ki a 14 nap leteltét. Emellett tartjuk a kapcsolatot, hogy amennyiben súlyosbodnak a tünetek, intézkedni tudjunk.

Idézet
Ritkán találkozom olyan személyekkel is, akik tagadják a vírus és a járvány létezését. Elfogadom az ő véleményüket is, de arra kérem őket, hogy ha már magukra nem is, másokra vigyázzanak a távolságtartás és a maszkviselés által.

Az álhírek és a negatív információk ellenére jó, hogy beoltsuk magunkat, mert bizonyítottan nő az esélyünk a túlélésre és a súlyos betegségformák elkerülésére” – húzta alá Demeter.

Hirdetés

Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvos is hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint érdeklődésünkre kifejtette, már nem kerül kapcsolatba olyan sok lakossal, mint aktív éveiben, de továbbra is naponta fordulnak hozzá különböző kérdésekkel.

„Amit a legrosszabb elviselni számomra, az a nagyfokú bizalmatlanság, hitetlenség az oltással és a betegséggel szemben. Utóbbi sokak szerint el van túlozva, előbbitől meg félnek, mert sok rémhírt olvastak a témában. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy hol olvasták ezeket, ki írta, a válasz pedig rendszerint az, hogy nem tudják, valahol a Facebookon látták, a szerző pedig ismeretlen. Mondom,

Idézet
én itt vagyok, nem valahol, valaki vagyok, hanem egy ismerhető személy, aki köztetek orvosként igyekezett becsületesen helytállni, de amit én mondok, azt nem hiszitek el. Hiába mondom, hogy fontos az oltás, mert nem hiszik el. Akkor orvosi tanács nem is kell, sőt, orvos sem kell.

Nagyon szomorú és dühös vagyok azért, hogy az ember a pályája végén azzal kell szembesüljön, hogy a mi népünk, a székelység ennyire kétbalkezes, hitetlen módon viselkedik. Nagyon rossz a tapasztalatom, nem is hittem volna, hogy egy ilyen helyzet elő tud állni” – nehezményezte a szakember.

Sztojka Tamás: több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak. Archív •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Sztojka Tamás: több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak. Archív

Fotó: Pinti Attila

A tapasztalt bizalmatlanság okait firtató kérdésünkre Sztojka Tamás úgy fogalmazott, kezdetben azt hitte, hogy az iskolázottsági szinttel, a tudatlansággal lehet összefüggésben az oltásellenesség. Később azonban elmondása szerint rájött, hogy ez nem teljesen állja meg a helyét, hiszen

találkozott olyan magas végzettségű személyekkel, akik megtagadták az immunizálást, illetve olyan „egyszerű emberekkel” is, akik az orvosi ajánlásokra hallgatva beoltották magukat.

„Valahol nagyon nagy mulasztások vannak. Biztosan az oktatási rendszer is egy összetevője a kérdésnek, ahogy a média is, mert sokan a megbízható források mellett elmennek, és csak a szemetet olvassák. Ezen a szelektív tudatlanságon rövid időn belül nem tudunk segíteni, nem tudjuk egyik napról a másikra felvilágosítani az embereket, meg van, aki nem is akarja, ezért szigorú fellépésre van szükség” – mutatott rá Sztojka. Hozzátette: meglátása szerint minden egészségügyben, tanügyben, közigazgatásban és rendfenntartásban dolgozó kötelező módon fel kellett volna vegye az oltást, példát mutatva a lakosságnak.

Idézet
Kászonban az első perctől kezdve csúfot űztek a maszkviselésből és minden egyéb intézkedésből, rossz példát mutatott az összes polgármesteri hivatali alkalmazott, a helyi egészségügy és az iskola is. Ha valaki megfelelően viselte a maszkot, már furcsán néztek rá. A korábbi pap szintén rosszul kezelte ezt a kérdést, a jelenleg a községben szolgálatot teljesítő két fiatal pap viszont komolyan veszi a problémát, figyelmeztetik a lakosságot. Több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak

– zárta Sztojka Tamás.

Hirdetés
6 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 05., vasárnap

Szakértő: drágulni fognak az élelmiszerek az ortodox húsvét után

Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.

Szakértő: drágulni fognak az élelmiszerek az ortodox húsvét után
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Öt disznó veszett oda a petelei gazdaságban kiütött tűznél

Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.

Öt disznó veszett oda a petelei gazdaságban kiütött tűznél
2026. április 05., vasárnap

Ismét megtelt Csíkszereda főtere a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén

Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.

Ismét megtelt Csíkszereda főtere a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén
2026. április 05., vasárnap

Minden felekezetű hívőt összehoz a sepsiszentgyörgyi főtéri ételszentelés

Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.

Minden felekezetű hívőt összehoz a sepsiszentgyörgyi főtéri ételszentelés
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában

Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában
2026. április 05., vasárnap

XIV. Leó pápa: képesek vagyunk a béke és az egység új világának megteremtésére

Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.

XIV. Leó pápa: képesek vagyunk a béke és az egység új világának megteremtésére
2026. április 05., vasárnap

Új hagyomány születik Gyergyószentmiklóson – közösségi eledelszentelés a város szívében

Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.

Új hagyomány születik Gyergyószentmiklóson – közösségi eledelszentelés a város szívében
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
2026. április 04., szombat

Ugyanarról a Jézus Krisztusról és ugyanúgy beszélnek a történelmi egyházak?

A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?

Ugyanarról a Jézus Krisztusról és ugyanúgy beszélnek a történelmi egyházak?
2026. április 04., szombat

Fogyasztóvédelmi nagyüzem húsvét előtt: több mint 6,3 millió lejre bírságoltak

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.

Fogyasztóvédelmi nagyüzem húsvét előtt: több mint 6,3 millió lejre bírságoltak
Hirdetés