
Sokat tehetnek a háziorvosok a felmerülő kérdések tisztázásában
Fotó: Jakab Mónika
Noha egyre súlyosabb a koronavírus-járvány Romániában, a lakosság bizalmatlansága nem csökken, és sokan csak akkor változtatják meg véleményüket, ha közvetlen környezetükben következik be tragédia. Az orvosok helyett inkább az álhíreknek hisznek, a gond viszont az, hogy társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg meggyőződnek az oltás szükségességéről – állítják az általunk megkérdezett szakemberek.
2021. október 25., 09:032021. október 25., 09:03
Bizalmatlanság, félelem, elzárkózás, várakozás – a vidéki lakosság egy része továbbra sem hisz sem a járvány súlyosságában, sem a védőoltásban, sokan a tünetek megjelenése után nem végeznek tesztet, inkább otthon kezelik magukat, mondván, hogy csak egy megfázásról van szó. Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvossal és Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvossal beszélgettünk tapasztalataikról.
Míg korábban három orvos tevékenykedett a községben, jelenleg egyedül látja el a feladatokat Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos (volt megyei kórházigazgató), mivel nem volt, aki átvállalja nyugdíjba vonult kollégái praxisát. A községben más vidéki településekhez hasonlóan alacsony az átoltottsági arány, pontosabban tíz százalék alatti. Demeter szerint
Érdeklődésünkre elmondta: inkább technikai kérdésekkel fordulnak hozzá a páciensei, vagy véleményt kérnek arra vonatkozóan, hogy beadassák-e a vakcinát, az álhírekkel kapcsolatban viszont a betegei nem, inkább barátai, ismerősei faggatják.
Demeter Ferenc: az idő életekbe kerül. Archív
Fotó: Gecse Noémi
„Nem fordulnak elő túlságosan merev álhírek, mert mindent azért nem hisznek el az emberek, de kérdezték már például, hogy igaz-e, hogy az AstraZenecától trombózisok alakulnak ki. Mondtam, hogy igen, voltak esetek, de nem ez a jellemző.
a koronavírus ellen viszont több száz, ezer, tízezer beadott dózisról hallunk hetente, naponta, tehát gyakoribbak lehetnek a mellékhatások” – sorolta Demeter.
Hozzátette: azokat, akiknek nem ellenjavallott az oltás, de mégsem kérik, a körülöttük bekövetkező tragédiák fogják meggyőzni az immunizálás fontosságáról. „Az időtényező és a negatív tapasztalatok lesznek meggyőzőek, csak lehet, hogy sokak esetében már túl késő lesz. Társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg az emberek meggyőződnek az oltás szükségességéről. Az idő életekbe kerül” – hangsúlyozta a háziorvos. Arra is kitért, hogy igazolt koronavírus-fertőzés nem sok volt a községben, viszont több olyan esettel találkozott, amikor a fertőzésgyanús betegek nem végeztek tesztet, hanem megfázásként tekintettek a tünetekre. Demeter szerint ezért a megbetegedések valós száma jóval magasabb, mint amennyit hivatalosan jelentenek a hatóságok.
„Mindenképp el kell fogadjam, ha valaki nem akarja teszteltetni magát, de elszigetelésre biztatom, arra, hogy otthon várja ki a 14 nap leteltét. Emellett tartjuk a kapcsolatot, hogy amennyiben súlyosbodnak a tünetek, intézkedni tudjunk.
Az álhírek és a negatív információk ellenére jó, hogy beoltsuk magunkat, mert bizonyítottan nő az esélyünk a túlélésre és a súlyos betegségformák elkerülésére” – húzta alá Demeter.
Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvos is hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint érdeklődésünkre kifejtette, már nem kerül kapcsolatba olyan sok lakossal, mint aktív éveiben, de továbbra is naponta fordulnak hozzá különböző kérdésekkel.
„Amit a legrosszabb elviselni számomra, az a nagyfokú bizalmatlanság, hitetlenség az oltással és a betegséggel szemben. Utóbbi sokak szerint el van túlozva, előbbitől meg félnek, mert sok rémhírt olvastak a témában. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy hol olvasták ezeket, ki írta, a válasz pedig rendszerint az, hogy nem tudják, valahol a Facebookon látták, a szerző pedig ismeretlen. Mondom,
Nagyon szomorú és dühös vagyok azért, hogy az ember a pályája végén azzal kell szembesüljön, hogy a mi népünk, a székelység ennyire kétbalkezes, hitetlen módon viselkedik. Nagyon rossz a tapasztalatom, nem is hittem volna, hogy egy ilyen helyzet elő tud állni” – nehezményezte a szakember.
Sztojka Tamás: több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak. Archív
Fotó: Pinti Attila
A tapasztalt bizalmatlanság okait firtató kérdésünkre Sztojka Tamás úgy fogalmazott, kezdetben azt hitte, hogy az iskolázottsági szinttel, a tudatlansággal lehet összefüggésben az oltásellenesség. Később azonban elmondása szerint rájött, hogy ez nem teljesen állja meg a helyét, hiszen
„Valahol nagyon nagy mulasztások vannak. Biztosan az oktatási rendszer is egy összetevője a kérdésnek, ahogy a média is, mert sokan a megbízható források mellett elmennek, és csak a szemetet olvassák. Ezen a szelektív tudatlanságon rövid időn belül nem tudunk segíteni, nem tudjuk egyik napról a másikra felvilágosítani az embereket, meg van, aki nem is akarja, ezért szigorú fellépésre van szükség” – mutatott rá Sztojka. Hozzátette: meglátása szerint minden egészségügyben, tanügyben, közigazgatásban és rendfenntartásban dolgozó kötelező módon fel kellett volna vegye az oltást, példát mutatva a lakosságnak.
– zárta Sztojka Tamás.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
6 hozzászólás