
Sokat tehetnek a háziorvosok a felmerülő kérdések tisztázásában
Fotó: Jakab Mónika
Noha egyre súlyosabb a koronavírus-járvány Romániában, a lakosság bizalmatlansága nem csökken, és sokan csak akkor változtatják meg véleményüket, ha közvetlen környezetükben következik be tragédia. Az orvosok helyett inkább az álhíreknek hisznek, a gond viszont az, hogy társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg meggyőződnek az oltás szükségességéről – állítják az általunk megkérdezett szakemberek.
2021. október 25., 09:032021. október 25., 09:03
Bizalmatlanság, félelem, elzárkózás, várakozás – a vidéki lakosság egy része továbbra sem hisz sem a járvány súlyosságában, sem a védőoltásban, sokan a tünetek megjelenése után nem végeznek tesztet, inkább otthon kezelik magukat, mondván, hogy csak egy megfázásról van szó. Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvossal és Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvossal beszélgettünk tapasztalataikról.
Míg korábban három orvos tevékenykedett a községben, jelenleg egyedül látja el a feladatokat Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos (volt megyei kórházigazgató), mivel nem volt, aki átvállalja nyugdíjba vonult kollégái praxisát. A községben más vidéki településekhez hasonlóan alacsony az átoltottsági arány, pontosabban tíz százalék alatti. Demeter szerint
Érdeklődésünkre elmondta: inkább technikai kérdésekkel fordulnak hozzá a páciensei, vagy véleményt kérnek arra vonatkozóan, hogy beadassák-e a vakcinát, az álhírekkel kapcsolatban viszont a betegei nem, inkább barátai, ismerősei faggatják.
Demeter Ferenc: az idő életekbe kerül. Archív
Fotó: Gecse Noémi
„Nem fordulnak elő túlságosan merev álhírek, mert mindent azért nem hisznek el az emberek, de kérdezték már például, hogy igaz-e, hogy az AstraZenecától trombózisok alakulnak ki. Mondtam, hogy igen, voltak esetek, de nem ez a jellemző.
a koronavírus ellen viszont több száz, ezer, tízezer beadott dózisról hallunk hetente, naponta, tehát gyakoribbak lehetnek a mellékhatások” – sorolta Demeter.
Hozzátette: azokat, akiknek nem ellenjavallott az oltás, de mégsem kérik, a körülöttük bekövetkező tragédiák fogják meggyőzni az immunizálás fontosságáról. „Az időtényező és a negatív tapasztalatok lesznek meggyőzőek, csak lehet, hogy sokak esetében már túl késő lesz. Társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg az emberek meggyőződnek az oltás szükségességéről. Az idő életekbe kerül” – hangsúlyozta a háziorvos. Arra is kitért, hogy igazolt koronavírus-fertőzés nem sok volt a községben, viszont több olyan esettel találkozott, amikor a fertőzésgyanús betegek nem végeztek tesztet, hanem megfázásként tekintettek a tünetekre. Demeter szerint ezért a megbetegedések valós száma jóval magasabb, mint amennyit hivatalosan jelentenek a hatóságok.
„Mindenképp el kell fogadjam, ha valaki nem akarja teszteltetni magát, de elszigetelésre biztatom, arra, hogy otthon várja ki a 14 nap leteltét. Emellett tartjuk a kapcsolatot, hogy amennyiben súlyosbodnak a tünetek, intézkedni tudjunk.
Az álhírek és a negatív információk ellenére jó, hogy beoltsuk magunkat, mert bizonyítottan nő az esélyünk a túlélésre és a súlyos betegségformák elkerülésére” – húzta alá Demeter.
Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvos is hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint érdeklődésünkre kifejtette, már nem kerül kapcsolatba olyan sok lakossal, mint aktív éveiben, de továbbra is naponta fordulnak hozzá különböző kérdésekkel.
„Amit a legrosszabb elviselni számomra, az a nagyfokú bizalmatlanság, hitetlenség az oltással és a betegséggel szemben. Utóbbi sokak szerint el van túlozva, előbbitől meg félnek, mert sok rémhírt olvastak a témában. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy hol olvasták ezeket, ki írta, a válasz pedig rendszerint az, hogy nem tudják, valahol a Facebookon látták, a szerző pedig ismeretlen. Mondom,
Nagyon szomorú és dühös vagyok azért, hogy az ember a pályája végén azzal kell szembesüljön, hogy a mi népünk, a székelység ennyire kétbalkezes, hitetlen módon viselkedik. Nagyon rossz a tapasztalatom, nem is hittem volna, hogy egy ilyen helyzet elő tud állni” – nehezményezte a szakember.
Sztojka Tamás: több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak. Archív
Fotó: Pinti Attila
A tapasztalt bizalmatlanság okait firtató kérdésünkre Sztojka Tamás úgy fogalmazott, kezdetben azt hitte, hogy az iskolázottsági szinttel, a tudatlansággal lehet összefüggésben az oltásellenesség. Később azonban elmondása szerint rájött, hogy ez nem teljesen állja meg a helyét, hiszen
„Valahol nagyon nagy mulasztások vannak. Biztosan az oktatási rendszer is egy összetevője a kérdésnek, ahogy a média is, mert sokan a megbízható források mellett elmennek, és csak a szemetet olvassák. Ezen a szelektív tudatlanságon rövid időn belül nem tudunk segíteni, nem tudjuk egyik napról a másikra felvilágosítani az embereket, meg van, aki nem is akarja, ezért szigorú fellépésre van szükség” – mutatott rá Sztojka. Hozzátette: meglátása szerint minden egészségügyben, tanügyben, közigazgatásban és rendfenntartásban dolgozó kötelező módon fel kellett volna vegye az oltást, példát mutatva a lakosságnak.
– zárta Sztojka Tamás.
Újraválasztották George Simiont a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé a párt vasárnapi gyulafehérvári kongresszusán. Simion egyedüli jelöltként indult a párt elnöki pozíciójáért.
Idén január elejétől október végéig 46.917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
A belügyminisztérium azt ajánlja az állampolgároknak, hogy a december 1-jei hosszú hétvégén lehetőleg ne reptessék a drónjaikat, mert az engedély nélküli drónhasználat veszélyeztetheti az emberek biztonságát.
Akár 10 centiméteres hóréteg is lerakódhat a hegyekben vasárnap estére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint.
Az adventi koszorú több egyszerű ünnepi dekorációnál: a várakozást és az elcsendesülést hirdeti. Csíkszentkirályon jártunk, ahol péntek este közösségi adventikoszorú-készítést szerveztek, szülők és gyerekek együtt alkottak.
A 3000 éves múlttal büszkélkedő város már akkor a szívem csücskébe került, amikor tavaly áprilisban, az albániai bortúráról való hazatértünkben oda is tettünk egy napos kitérőt. Bár valamelyest más arcát mutatta, Bari most sem okozott csalódást.
Advent első vasárnapján kis és nagy közösségekben, a városok és falvak közterein is meggyújtják a koszorú első gyertyáját, jelezve, hogy elkezdődött a karácsony fele vezető út.
Egy mezősályi halastóba esett, és az iszapba ragadt egy férfi szombaton este.
Leszakította a villanyvezetéket és egy autóra esett egy fa szombaton este Marosvásárhelyen.
Szombaton egy LPG-t (autógázat) szállító tartálykocsi borult árokba a 26-os országúton, Vaslui megyében.
6 hozzászólás