Hirdetés
Hirdetés

Hiába az egyre romló helyzet, sokan továbbra is kivárnak

Sokat tehetnek a háziorvosok a felmerülő kérdések tisztázásában •  Fotó: Jakab Mónika

Sokat tehetnek a háziorvosok a felmerülő kérdések tisztázásában

Fotó: Jakab Mónika

Noha egyre súlyosabb a koronavírus-járvány Romániában, a lakosság bizalmatlansága nem csökken, és sokan csak akkor változtatják meg véleményüket, ha közvetlen környezetükben következik be tragédia. Az orvosok helyett inkább az álhíreknek hisznek, a gond viszont az, hogy társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg meggyőződnek az oltás szükségességéről – állítják az általunk megkérdezett szakemberek.

Iszlai Katalin

2021. október 25., 09:032021. október 25., 09:03

Bizalmatlanság, félelem, elzárkózás, várakozás – a vidéki lakosság egy része továbbra sem hisz sem a járvány súlyosságában, sem a védőoltásban, sokan a tünetek megjelenése után nem végeznek tesztet, inkább otthon kezelik magukat, mondván, hogy csak egy megfázásról van szó. Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvossal és Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvossal beszélgettünk tapasztalataikról.

Hirdetés

Míg korábban három orvos tevékenykedett a községben, jelenleg egyedül látja el a feladatokat Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos (volt megyei kórházigazgató), mivel nem volt, aki átvállalja nyugdíjba vonult kollégái praxisát. A községben más vidéki településekhez hasonlóan alacsony az átoltottsági arány, pontosabban tíz százalék alatti. Demeter szerint

az utóbbi időszakban azonban  megnövekedett az oltakozási kedv, főként annak hatására, hogy egyre gyakrabban hallanak az emberek megfertőződött rokonokról, szomszédokról, ismerősökről, illetve olyan halálesetekről, amelyek elkerülhetők lettek volna.

Érdeklődésünkre elmondta: inkább technikai kérdésekkel fordulnak hozzá a páciensei, vagy véleményt kérnek arra vonatkozóan, hogy beadassák-e a vakcinát, az álhírekkel kapcsolatban viszont a betegei nem, inkább barátai, ismerősei faggatják.

Demeter Ferenc: az idő életekbe kerül. Archív •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Demeter Ferenc: az idő életekbe kerül. Archív

Fotó: Gecse Noémi

„Nem fordulnak elő túlságosan merev álhírek, mert mindent azért nem hisznek el az emberek, de kérdezték már például, hogy igaz-e, hogy az AstraZenecától trombózisok alakulnak ki. Mondtam, hogy igen, voltak esetek, de nem ez a jellemző.

Idézet
A régi, klasszikus oltások esetében is vannak mellékhatások, csak ezek nem annyira gyakoriak, mert egy hónapban tízet oltunk belőlük,

a koronavírus ellen viszont több száz, ezer, tízezer beadott dózisról hallunk hetente, naponta, tehát gyakoribbak lehetnek a mellékhatások” – sorolta Demeter.

Hozzátette: azokat, akiknek nem ellenjavallott az oltás, de mégsem kérik, a körülöttük bekövetkező tragédiák fogják meggyőzni az immunizálás fontosságáról. „Az időtényező és a negatív tapasztalatok lesznek meggyőzőek, csak lehet, hogy sokak esetében már túl késő lesz. Társadalmi szinten is kedvezőtlen hatása van annak a várakozásnak, míg az emberek meggyőződnek az oltás szükségességéről. Az idő életekbe kerül” – hangsúlyozta a háziorvos. Arra is kitért, hogy igazolt koronavírus-fertőzés nem sok volt a községben, viszont több olyan esettel találkozott, amikor a fertőzésgyanús betegek nem végeztek tesztet, hanem megfázásként tekintettek a tünetekre. Demeter szerint ezért a megbetegedések valós száma jóval magasabb, mint amennyit hivatalosan jelentenek a hatóságok.

„Mindenképp el kell fogadjam, ha valaki nem akarja teszteltetni magát, de elszigetelésre biztatom, arra, hogy otthon várja ki a 14 nap leteltét. Emellett tartjuk a kapcsolatot, hogy amennyiben súlyosbodnak a tünetek, intézkedni tudjunk.

Idézet
Ritkán találkozom olyan személyekkel is, akik tagadják a vírus és a járvány létezését. Elfogadom az ő véleményüket is, de arra kérem őket, hogy ha már magukra nem is, másokra vigyázzanak a távolságtartás és a maszkviselés által.

Az álhírek és a negatív információk ellenére jó, hogy beoltsuk magunkat, mert bizonyítottan nő az esélyünk a túlélésre és a súlyos betegségformák elkerülésére” – húzta alá Demeter.

Hirdetés

Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvos is hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint érdeklődésünkre kifejtette, már nem kerül kapcsolatba olyan sok lakossal, mint aktív éveiben, de továbbra is naponta fordulnak hozzá különböző kérdésekkel.

„Amit a legrosszabb elviselni számomra, az a nagyfokú bizalmatlanság, hitetlenség az oltással és a betegséggel szemben. Utóbbi sokak szerint el van túlozva, előbbitől meg félnek, mert sok rémhírt olvastak a témában. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy hol olvasták ezeket, ki írta, a válasz pedig rendszerint az, hogy nem tudják, valahol a Facebookon látták, a szerző pedig ismeretlen. Mondom,

Idézet
én itt vagyok, nem valahol, valaki vagyok, hanem egy ismerhető személy, aki köztetek orvosként igyekezett becsületesen helytállni, de amit én mondok, azt nem hiszitek el. Hiába mondom, hogy fontos az oltás, mert nem hiszik el. Akkor orvosi tanács nem is kell, sőt, orvos sem kell.

Nagyon szomorú és dühös vagyok azért, hogy az ember a pályája végén azzal kell szembesüljön, hogy a mi népünk, a székelység ennyire kétbalkezes, hitetlen módon viselkedik. Nagyon rossz a tapasztalatom, nem is hittem volna, hogy egy ilyen helyzet elő tud állni” – nehezményezte a szakember.

Sztojka Tamás: több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak. Archív •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Sztojka Tamás: több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak. Archív

Fotó: Pinti Attila

A tapasztalt bizalmatlanság okait firtató kérdésünkre Sztojka Tamás úgy fogalmazott, kezdetben azt hitte, hogy az iskolázottsági szinttel, a tudatlansággal lehet összefüggésben az oltásellenesség. Később azonban elmondása szerint rájött, hogy ez nem teljesen állja meg a helyét, hiszen

találkozott olyan magas végzettségű személyekkel, akik megtagadták az immunizálást, illetve olyan „egyszerű emberekkel” is, akik az orvosi ajánlásokra hallgatva beoltották magukat.

„Valahol nagyon nagy mulasztások vannak. Biztosan az oktatási rendszer is egy összetevője a kérdésnek, ahogy a média is, mert sokan a megbízható források mellett elmennek, és csak a szemetet olvassák. Ezen a szelektív tudatlanságon rövid időn belül nem tudunk segíteni, nem tudjuk egyik napról a másikra felvilágosítani az embereket, meg van, aki nem is akarja, ezért szigorú fellépésre van szükség” – mutatott rá Sztojka. Hozzátette: meglátása szerint minden egészségügyben, tanügyben, közigazgatásban és rendfenntartásban dolgozó kötelező módon fel kellett volna vegye az oltást, példát mutatva a lakosságnak.

Idézet
Kászonban az első perctől kezdve csúfot űztek a maszkviselésből és minden egyéb intézkedésből, rossz példát mutatott az összes polgármesteri hivatali alkalmazott, a helyi egészségügy és az iskola is. Ha valaki megfelelően viselte a maszkot, már furcsán néztek rá. A korábbi pap szintén rosszul kezelte ezt a kérdést, a jelenleg a községben szolgálatot teljesítő két fiatal pap viszont komolyan veszi a problémát, figyelmeztetik a lakosságot. Több hiteles személyre lenne szükség, akik megszólalnak a témában, követendő példát nyújtva a lakosságnak

– zárta Sztojka Tamás.

Hirdetés
6 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 19., csütörtök

Béketanács: Trump miniszterelnökként mutatta be Nicușor Dant, de a román népet csodálatosnak nevezte

Mindenki békét, stabilitást és jólétet akar Gázában, de a kérdés az, hogyan tudunk ezért cselekedni – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön Washingtonban, a Béketanács első ülésén mondott beszédében.

Béketanács: Trump miniszterelnökként mutatta be Nicușor Dant, de a román népet csodálatosnak nevezte
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Összesen 214 oszlófélben lévő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak Récekeresztúr község bölényfarmján a Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint.

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni
2026. február 19., csütörtök

Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar szervezetek Kolozsváron

Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében. A nyilatkozat egyebek mellett a választójog és kisebbségi ügyek kapcsán rögzíti az álláspontjaikat.

Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar szervezetek Kolozsváron
2026. február 19., csütörtök

Megerősítik a sürgősségi ellátást: 1200 új mentőt vásárol a kormány

A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.

Megerősítik a sürgősségi ellátást: 1200 új mentőt vásárol a kormány
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

Egy szám már biztos: a gyergyószentmiklósiak több mint 130 programmal készülnek

Magyarország külhoni ifjúsági fővárosaként Gyergyószentmiklós több mint 130 eseménynek ad otthont az év során. A hivatalos programsorozat március 20–21-én indul útjára.

Egy szám már biztos: a gyergyószentmiklósiak több mint 130 programmal készülnek
2026. február 19., csütörtök

A fiatalok és hátrányos helyzetűek munkába állását segítené a kormány

A kabinet csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatott sürgősségi kormányrendeletet értelmében a fiatalok, a kiszolgáltatott helyzetű személyek és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének támogatását célzó intézkedéseket hoz a kormány.

A fiatalok és hátrányos helyzetűek munkába állását segítené a kormány
2026. február 19., csütörtök

Egységes hulladékgyűjtési rendszer Hargita megyében – aláírták a szerződést

Legkésőbb év végéig be kell üzemelni az uniós támogatással kiépült Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtési és szállítási szolgáltatását, amelyre csütörtökön írták alá a szerződést a nyertes konzorciummal.

Egységes hulladékgyűjtési rendszer Hargita megyében – aláírták a szerződést
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

Kilencmillió lejes uniós beruházás: szintet lépő patológiai labor Csíkszeredában

Gyorsabb, precízebb diagnosztizálásra ad módot a korszerűen felszerelt patológiai laboratórium, amelyet 9,1 millió lejes európai uniós támogatásból bővített ki modern orvosi eszközökkel a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház.

Kilencmillió lejes uniós beruházás: szintet lépő patológiai labor Csíkszeredában
2026. február 19., csütörtök

Őrizetbe vették András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét

Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.

Őrizetbe vették András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét
2026. február 19., csütörtök

Leginkább az áramellátásban okozott fennakadásokat a tapadó, nehéz hó

A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.

Leginkább az áramellátásban okozott fennakadásokat a tapadó, nehéz hó
Hirdetés