
Lukács Antal
Fotó: Beliczay László
Kényszer szülte eszközfejlesztések, kreatív barkácsmódszerekkel elkészített diagnosztikai készülékek, a helyi gépgyárban előállított orvosi eszközök és elhivatott munkával áthidalt felszereléshiány – ez jellemezte a korai időkben a székelyudvarhelyi gyermekgyógyászatot. A hasmenés okozta nagyarányú csecsemőhalandóságtól a modern orvoslásig eljutott helyi gyermekgyógyászat hetvenéves múltjáról emlékeztek meg a székelyudvarhelyi kórházban.
2019. november 17., 21:532019. november 17., 21:53
Estébe nyúló előadás-sorozattal emlékezett meg pénteken a székelyudvarhelyi kórház munkaközössége a gyermekgyógyászati osztály hetven évvel ezelőtti megalapításáról. Lukács Antal, az intézmény főigazgatója köszöntőbeszédében Jaklovszky Alfonz Mihály (1920–2003) gyermekgyógyász főorvos életútját elevenítette fel, aki az orosz fogságból való szabadulása után a marosvásárhelyi gyermekklinikáról történő kihelyezését követően
illetve részt vett a gyermekvédelmi rendszer megszervezésében is a városban és környékén. „Hihetetlen az az elhivatottság, amivel a nagy tudású tanár apa (Jaklovszky Alfonz apja, Jaklovszky Dénes – szerk. megj.) és orvos fia szolgálta ezt a közösséget” – fogalmazott a kórházigazgató.
A gyermekgyógyászati osztály a kezdetekben mindössze tíz ággyal működött, és Jaklovszky Alfonz fő célkitűzése a második világháború utáni időszakra jellemző nagyon magas gyermekhalandóság csökkentése volt – sikerrel is járt ebben. Erről már Balla Árpád beszélt visszaemlékezésében. A nyugalmazott gyermekgyógyász főorvos 1960-tól több mint húsz évig dolgozott együtt Jaklovszky Alfonzzal, majd
Elbeszéléséből a mai, mindenre kiterjedően leszabályozott, egységesített és kontrollált egészségügyi rendszerhez képest egy elképesztően önálló, de kezdetleges fázisban lévő gyermekgyógyászati osztály képe rajzolódott ki a város múlt századi, erőteljesebb iparosodása előtti időkből. Abból az időszakból, amikor az orvosok – esetenként műszerész, gépész vagy vasesztergályos segítségével – maguk fejlesztettek orvosi eszközöket, és
Abban az időben ugyanis még a Nagy-Küküllő vizéből főzött, sőt ivott a lakosság. 1953-ban 82 ezrelékes volt a csecsemőmortalitás aránya Udvarhelyszéken, ez azonban a múlt század végére a tizedére csökkent, a hasmenés pedig eltűnt a halálokok közül.
Fotó: Beliczay László
A kórház gyermekosztálya gyorsan fejlődött, 1955-ben már országos viszonylatban is élen állt, Jaklovszky Alfonz pedig szakmai kitüntetést kapott munkájáért.
Akkoriban már működtették a körzeti gyermekgyógyászati ellátást, később pedig a körorvosok irányították a bölcsődehálózat ellenőrzését, működését is, ugyanis a hetvenes évek végére a lakosság számának növekedése és az anyák munkába állása miatt bölcsődék létrehozására volt szükség.
Tapasztalatuk azonban nem volt a bölcsődei nevelést illetően, és csakhamar kiderült, hogy a bölcsődés gyerekek pszichomotorikus, azaz fizikai és szellemi fejlődése elmarad még a vidéken nevelt gyerekekéhez képest is. Ezért az ott dolgozó asszisztenseket pedagógiai képzésre küldték, hogy csoportos gyerekfoglalkozásokról tanuljanak, de az eredmény csak akkor lett igazán jó, amikor óvónőket is alkalmaztak a bölcsődékben – derült ki a Balla Árpád által elmondottakból.
Azokban az időkben esetenként még az ellátási irányelveket is az osztályvezető orvosok dolgozták ki. Az 1980-as évek elején az új kórház megépülésének köszönhetően százágyasra bővült a gyermekgyógyászati osztály, amelynek vezetését '82-től Balla Árpád vette át a nyugdíjba vonult Jaklovszky Alfonztól, de a 80-as évek közepén néhány hónapig a csíkszeredai megyei kórház gyermekgyógyászati részlegének osztályvezető főorvosi feladatait is megkapta, hogy újjászervezze az osztály tevékenységét.
A székelyudvarhelyi gyermekgyógyászat orvosai megegyezéses alapon valamilyen szakterületen mind továbbképezték magukat, így tudták beindítani a poliklinikán a szakgondozói rendeléseket.
mint azt a nyugalmazott főorvos elmesélte, már a hatvanas években mechanikus inhalátort alkottak kis motorral, amit több mint egy évtizeden át használtak, de később a gyerekek Achilles-reflexének vizsgálatához is saját barkácseszközt alkottak, egy telefonkagylóból készített foglalatba ágyazott indukciós tekercsből és mágnesből, a reflexidőt pedig EKG-készülékkel mérték milliszekundumban.
Balla Árpád
Fotó: Beliczay László
Mivel a gyermekgyógyászaton a kötelező maszkviselet rossz hatással volt a csecsemőkkel és kisdedekkel való kapcsolatfelvételre, az orrot és szájat, így
Bevált gyakorlattá vált az is, hogy számtalan, esetenként évtizedeken át használt saját tervezésű fém orvosi eszközt a helyi üzemek, többnyire a Gábor Áron-gépgyár mesteremberei készítettek el az orvosok számára.
A gyermekgyógyászati osztály orvosai már a kezdetektől fogva tudományos munkát – kutatásokat, reprezentatív felméréseket – is végeztek, tanulmányokat publikáltak, Balla Árpád például több mint harminc éven át vizsgálta a magnéziumhiány szerepét különböző betegségek esetében.
A nyugalmazott osztályvezető főorvos által a visszaemlékezésében bemutatott statisztikából egy negatív adat is kitűnik: az újszülöttek száma az 1950-ben feljegyzett 2500-hoz képest majdnem harmadára, 900 alá csökkent a 2000-es évek elejére, a természetes szaporulat pedig 15,4 százalékról 0-ra csökkent a '90-es évek első felére, majd átment a negatív tartományba.
A gyermekosztály formálódó arculatáról, alapelveiről és célkitűzéseiről Koncsag-Szász Előd gyermekgyógyász főorvos beszélt az eseményen, az időhiány miatt egészen tömören. Első alapelvként a „minimal handling”, vagyis a beteg gyerekek diagnosztizálásakor alkalmazandó azonnali beavatkozások helyett a megfigyelést és csak a legszükségesebb beavatkozások alkalmazásának elvét emelte ki.
A gyerekekhez való közeledést egy Pilinszky-idézettel a madarak etetéséhez hasonlítva elmondta, öröm volt számára látni, amikor a székelyudvarhelyi kórházban kezdett dolgozni, hogy itt hagyománya van ennek az elvnek. Hangsúlyozta,
Az elődök szellemiségét továbbviszik, és fontos alapelv marad a tudományszervezés is az osztályon, ennek része egyebek közt az is, hogy idén bejegyeztették az Erdélyi Gyermekgyógyász Társaságot, amelynek székhelye Székelyudvarhelyen van, és évente kétszer tudományos konferenciát is rendeznek – mondta a gyermekgyógyász főorvos.
Harmadik alapelvként egy új elemet nevezett meg, a professzionális kommunikációt. Nincs ennek itt még olyan hagyománya, mint a külföldi klinikai központokban, de a jövőben erre nagy hangsúlyt fognak fektetni, és a következő évtizedek arról fognak szólni, hogy ezt meghonosítsák – zárta beszédét Koncsag-Szász Előd. Az esemény a kórház szakorvosai által tartott, gyermekgyógyászatot érintő szakmai előadásokkal folytatódott.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Nem könnyű jegyet kapni az idén Budapesten rendezendő BL-döntőre, a semleges szurkolónak még ahhoz is nagy szerencsére volt szüksége, hogy egyáltalán sorba állhasson két jegyért.
A jobboldai közösség teljes megújításáról beszélt a miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a Patrióta Youtube csatornáján közvetített interjúban. Orbán Viktor úgy értékelte, a kormánypártok egyértelmű vereséget szenvedtek.
Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.
Csütörtöki ülésén a kormány mintegy 266,7 millió lejt különített el a kormányfőtitkárság költségvetéséből a nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatására.
Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.
1 hozzászólás