
Lukács Antal
Fotó: Beliczay László
Kényszer szülte eszközfejlesztések, kreatív barkácsmódszerekkel elkészített diagnosztikai készülékek, a helyi gépgyárban előállított orvosi eszközök és elhivatott munkával áthidalt felszereléshiány – ez jellemezte a korai időkben a székelyudvarhelyi gyermekgyógyászatot. A hasmenés okozta nagyarányú csecsemőhalandóságtól a modern orvoslásig eljutott helyi gyermekgyógyászat hetvenéves múltjáról emlékeztek meg a székelyudvarhelyi kórházban.
2019. november 17., 21:532019. november 17., 21:53
Estébe nyúló előadás-sorozattal emlékezett meg pénteken a székelyudvarhelyi kórház munkaközössége a gyermekgyógyászati osztály hetven évvel ezelőtti megalapításáról. Lukács Antal, az intézmény főigazgatója köszöntőbeszédében Jaklovszky Alfonz Mihály (1920–2003) gyermekgyógyász főorvos életútját elevenítette fel, aki az orosz fogságból való szabadulása után a marosvásárhelyi gyermekklinikáról történő kihelyezését követően
illetve részt vett a gyermekvédelmi rendszer megszervezésében is a városban és környékén. „Hihetetlen az az elhivatottság, amivel a nagy tudású tanár apa (Jaklovszky Alfonz apja, Jaklovszky Dénes – szerk. megj.) és orvos fia szolgálta ezt a közösséget” – fogalmazott a kórházigazgató.
A gyermekgyógyászati osztály a kezdetekben mindössze tíz ággyal működött, és Jaklovszky Alfonz fő célkitűzése a második világháború utáni időszakra jellemző nagyon magas gyermekhalandóság csökkentése volt – sikerrel is járt ebben. Erről már Balla Árpád beszélt visszaemlékezésében. A nyugalmazott gyermekgyógyász főorvos 1960-tól több mint húsz évig dolgozott együtt Jaklovszky Alfonzzal, majd
Elbeszéléséből a mai, mindenre kiterjedően leszabályozott, egységesített és kontrollált egészségügyi rendszerhez képest egy elképesztően önálló, de kezdetleges fázisban lévő gyermekgyógyászati osztály képe rajzolódott ki a város múlt századi, erőteljesebb iparosodása előtti időkből. Abból az időszakból, amikor az orvosok – esetenként műszerész, gépész vagy vasesztergályos segítségével – maguk fejlesztettek orvosi eszközöket, és
Abban az időben ugyanis még a Nagy-Küküllő vizéből főzött, sőt ivott a lakosság. 1953-ban 82 ezrelékes volt a csecsemőmortalitás aránya Udvarhelyszéken, ez azonban a múlt század végére a tizedére csökkent, a hasmenés pedig eltűnt a halálokok közül.
Fotó: Beliczay László
A kórház gyermekosztálya gyorsan fejlődött, 1955-ben már országos viszonylatban is élen állt, Jaklovszky Alfonz pedig szakmai kitüntetést kapott munkájáért.
Akkoriban már működtették a körzeti gyermekgyógyászati ellátást, később pedig a körorvosok irányították a bölcsődehálózat ellenőrzését, működését is, ugyanis a hetvenes évek végére a lakosság számának növekedése és az anyák munkába állása miatt bölcsődék létrehozására volt szükség.
Tapasztalatuk azonban nem volt a bölcsődei nevelést illetően, és csakhamar kiderült, hogy a bölcsődés gyerekek pszichomotorikus, azaz fizikai és szellemi fejlődése elmarad még a vidéken nevelt gyerekekéhez képest is. Ezért az ott dolgozó asszisztenseket pedagógiai képzésre küldték, hogy csoportos gyerekfoglalkozásokról tanuljanak, de az eredmény csak akkor lett igazán jó, amikor óvónőket is alkalmaztak a bölcsődékben – derült ki a Balla Árpád által elmondottakból.
Azokban az időkben esetenként még az ellátási irányelveket is az osztályvezető orvosok dolgozták ki. Az 1980-as évek elején az új kórház megépülésének köszönhetően százágyasra bővült a gyermekgyógyászati osztály, amelynek vezetését '82-től Balla Árpád vette át a nyugdíjba vonult Jaklovszky Alfonztól, de a 80-as évek közepén néhány hónapig a csíkszeredai megyei kórház gyermekgyógyászati részlegének osztályvezető főorvosi feladatait is megkapta, hogy újjászervezze az osztály tevékenységét.
A székelyudvarhelyi gyermekgyógyászat orvosai megegyezéses alapon valamilyen szakterületen mind továbbképezték magukat, így tudták beindítani a poliklinikán a szakgondozói rendeléseket.
mint azt a nyugalmazott főorvos elmesélte, már a hatvanas években mechanikus inhalátort alkottak kis motorral, amit több mint egy évtizeden át használtak, de később a gyerekek Achilles-reflexének vizsgálatához is saját barkácseszközt alkottak, egy telefonkagylóból készített foglalatba ágyazott indukciós tekercsből és mágnesből, a reflexidőt pedig EKG-készülékkel mérték milliszekundumban.
Balla Árpád
Fotó: Beliczay László
Mivel a gyermekgyógyászaton a kötelező maszkviselet rossz hatással volt a csecsemőkkel és kisdedekkel való kapcsolatfelvételre, az orrot és szájat, így
Bevált gyakorlattá vált az is, hogy számtalan, esetenként évtizedeken át használt saját tervezésű fém orvosi eszközt a helyi üzemek, többnyire a Gábor Áron-gépgyár mesteremberei készítettek el az orvosok számára.
A gyermekgyógyászati osztály orvosai már a kezdetektől fogva tudományos munkát – kutatásokat, reprezentatív felméréseket – is végeztek, tanulmányokat publikáltak, Balla Árpád például több mint harminc éven át vizsgálta a magnéziumhiány szerepét különböző betegségek esetében.
A nyugalmazott osztályvezető főorvos által a visszaemlékezésében bemutatott statisztikából egy negatív adat is kitűnik: az újszülöttek száma az 1950-ben feljegyzett 2500-hoz képest majdnem harmadára, 900 alá csökkent a 2000-es évek elejére, a természetes szaporulat pedig 15,4 százalékról 0-ra csökkent a '90-es évek első felére, majd átment a negatív tartományba.
A gyermekosztály formálódó arculatáról, alapelveiről és célkitűzéseiről Koncsag-Szász Előd gyermekgyógyász főorvos beszélt az eseményen, az időhiány miatt egészen tömören. Első alapelvként a „minimal handling”, vagyis a beteg gyerekek diagnosztizálásakor alkalmazandó azonnali beavatkozások helyett a megfigyelést és csak a legszükségesebb beavatkozások alkalmazásának elvét emelte ki.
A gyerekekhez való közeledést egy Pilinszky-idézettel a madarak etetéséhez hasonlítva elmondta, öröm volt számára látni, amikor a székelyudvarhelyi kórházban kezdett dolgozni, hogy itt hagyománya van ennek az elvnek. Hangsúlyozta,
Az elődök szellemiségét továbbviszik, és fontos alapelv marad a tudományszervezés is az osztályon, ennek része egyebek közt az is, hogy idén bejegyeztették az Erdélyi Gyermekgyógyász Társaságot, amelynek székhelye Székelyudvarhelyen van, és évente kétszer tudományos konferenciát is rendeznek – mondta a gyermekgyógyász főorvos.
Harmadik alapelvként egy új elemet nevezett meg, a professzionális kommunikációt. Nincs ennek itt még olyan hagyománya, mint a külföldi klinikai központokban, de a jövőben erre nagy hangsúlyt fognak fektetni, és a következő évtizedek arról fognak szólni, hogy ezt meghonosítsák – zárta beszédét Koncsag-Szász Előd. Az esemény a kórház szakorvosai által tartott, gyermekgyógyászatot érintő szakmai előadásokkal folytatódott.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Aradon.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
1 hozzászólás