Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Hetven éve alapították a székelyudvarhelyi gyermekgyógyászati osztályt

Széchely István 2019. november 17., 21:53
HIRDETÉS

Kényszer szülte eszközfejlesztések, kreatív barkácsmódszerekkel elkészített diagnosztikai készülékek, a helyi gépgyárban előállított orvosi eszközök és elhivatott munkával áthidalt felszereléshiány – ez jellemezte a korai időkben a székelyudvarhelyi gyermekgyógyászatot. A hasmenés okozta nagyarányú csecsemőhalandóságtól a modern orvoslásig eljutott helyi gyermekgyógyászat hetvenéves múltjáról emlékeztek meg a székelyudvarhelyi kórházban.

Lukács Antal Fotó: Beliczay László

Estébe nyúló előadás-sorozattal emlékezett meg pénteken a székelyudvarhelyi kórház munkaközössége a gyermekgyógyászati osztály hetven évvel ezelőtti megalapításáról. Lukács Antal, az intézmény főigazgatója köszöntőbeszédében Jaklovszky Alfonz Mihály (1920–2003) gyermekgyógyász főorvos életútját elevenítette fel, aki az orosz fogságból való szabadulása után a marosvásárhelyi gyermekklinikáról történő kihelyezését követően

alapította meg 1949-ben a gyerekgyógyászati osztályt a székelyudvarhelyi kórházban,

HIRDETÉS

illetve részt vett a gyermekvédelmi rendszer megszervezésében is a városban és környékén. „Hihetetlen az az elhivatottság, amivel a nagy tudású tanár apa (Jaklovszky Alfonz apja, Jaklovszky Dénes – szerk. megj.) és orvos fia szolgálta ezt a közösséget” – fogalmazott a kórházigazgató.

82 ezrelékes csecsemőmortalitás

A gyermekgyógyászati osztály a kezdetekben mindössze tíz ággyal működött, és Jaklovszky Alfonz fő célkitűzése a második világháború utáni időszakra jellemző nagyon magas gyermekhalandóság csökkentése volt – sikerrel is járt ebben. Erről már Balla Árpád beszélt visszaemlékezésében. A nyugalmazott gyermekgyógyász főorvos 1960-tól több mint húsz évig dolgozott együtt Jaklovszky Alfonzzal, majd

1982-től, az osztály meglapítójának nyugdíjba vonulása után Balla doktor vezette a részleget húsz éven át, 2002-ig.

Elbeszéléséből a mai, mindenre kiterjedően leszabályozott, egységesített és kontrollált egészségügyi rendszerhez képest egy elképesztően önálló, de kezdetleges fázisban lévő gyermekgyógyászati osztály képe rajzolódott ki a város múlt századi, erőteljesebb iparosodása előtti időkből. Abból az időszakból, amikor az orvosok – esetenként műszerész, gépész vagy vasesztergályos segítségével – maguk fejlesztettek orvosi eszközöket, és

amikor a higiéniai szempontból még rendkívül elmaradott életkörülmények miatt a csecsemőelhalálozások leggyakoribb oka a hasmenés volt.

Abban az időben ugyanis még a Nagy-Küküllő vizéből főzött, sőt ivott a lakosság. 1953-ban 82 ezrelékes volt a csecsemőmortalitás aránya Udvarhelyszéken, ez azonban a múlt század végére a tizedére csökkent, a hasmenés pedig eltűnt a halálokok közül.

Fotó: Beliczay László

A kórház gyermekosztálya gyorsan fejlődött, 1955-ben már országos viszonylatban is élen állt, Jaklovszky Alfonz pedig szakmai kitüntetést kapott munkájáért.

Akkoriban már működtették a körzeti gyermekgyógyászati ellátást, később pedig a körorvosok irányították a bölcsődehálózat ellenőrzését, működését is, ugyanis a hetvenes évek végére a lakosság számának növekedése és az anyák munkába állása miatt bölcsődék létrehozására volt szükség.

Tapasztalatuk azonban nem volt a bölcsődei nevelést illetően, és csakhamar kiderült, hogy a bölcsődés gyerekek pszichomotorikus, azaz fizikai és szellemi fejlődése elmarad még a vidéken nevelt gyerekekéhez képest is. Ezért az ott dolgozó asszisztenseket pedagógiai képzésre küldték, hogy csoportos gyerekfoglalkozásokról tanuljanak, de az eredmény csak akkor lett igazán jó, amikor óvónőket is alkalmaztak a bölcsődékben – derült ki a Balla Árpád által elmondottakból.

Röntgenfilmből maszk

Azokban az időkben esetenként még az ellátási irányelveket is az osztályvezető orvosok dolgozták ki. Az 1980-as évek elején az új kórház megépülésének köszönhetően százágyasra bővült a gyermekgyógyászati osztály, amelynek vezetését '82-től Balla Árpád vette át a nyugdíjba vonult Jaklovszky Alfonztól, de a 80-as évek közepén néhány hónapig a csíkszeredai megyei kórház gyermekgyógyászati részlegének osztályvezető főorvosi feladatait is megkapta, hogy újjászervezze az osztály tevékenységét.

A székelyudvarhelyi gyermekgyógyászat orvosai megegyezéses alapon valamilyen szakterületen mind továbbképezték magukat, így tudták beindítani a poliklinikán a szakgondozói rendeléseket.

A szerény körülmények miatt az orvosi eszközöket, diagnosztikai készülékeket gyakran maguk fejlesztették ki,

mint azt a nyugalmazott főorvos elmesélte, már a hatvanas években mechanikus inhalátort alkottak kis motorral, amit több mint egy évtizeden át használtak, de később a gyerekek Achilles-reflexének vizsgálatához is saját barkácseszközt alkottak, egy telefonkagylóból készített foglalatba ágyazott indukciós tekercsből és mágnesből, a reflexidőt pedig EKG-készülékkel mérték milliszekundumban.

Balla Árpád Fotó: Beliczay László

Mivel a gyermekgyógyászaton a kötelező maszkviselet rossz hatással volt a csecsemőkkel és kisdedekkel való kapcsolatfelvételre, az orrot és szájat, így

a mimikát teljesen elfedő maszkok helyett lemosott röntgenfilmekből készítettek átlátszó maszkokat a hatvanas években, és azokat rendszeresítették jó eredménnyel.

Bevált gyakorlattá vált az is, hogy számtalan, esetenként évtizedeken át használt saját tervezésű fém orvosi eszközt a helyi üzemek, többnyire a Gábor Áron-gépgyár mesteremberei készítettek el az orvosok számára.

A gyermekgyógyászati osztály orvosai már a kezdetektől fogva tudományos munkát – kutatásokat, reprezentatív felméréseket – is végeztek, tanulmányokat publikáltak, Balla Árpád például több mint harminc éven át vizsgálta a magnéziumhiány szerepét különböző betegségek esetében.

A nyugalmazott osztályvezető főorvos által a visszaemlékezésében bemutatott statisztikából egy negatív adat is kitűnik: az újszülöttek száma az 1950-ben feljegyzett 2500-hoz képest majdnem harmadára, 900 alá csökkent a 2000-es évek elejére, a természetes szaporulat pedig 15,4 százalékról 0-ra csökkent a '90-es évek első felére, majd átment a negatív tartományba.

A jövő

A gyermekosztály formálódó arculatáról, alapelveiről és célkitűzéseiről Koncsag-Szász Előd gyermekgyógyász főorvos beszélt az eseményen, az időhiány miatt egészen tömören. Első alapelvként a „minimal handling”, vagyis a beteg gyerekek diagnosztizálásakor alkalmazandó azonnali beavatkozások helyett a megfigyelést és csak a legszükségesebb beavatkozások alkalmazásának elvét emelte ki.

A gyerekekhez való közeledést egy Pilinszky-idézettel a madarak etetéséhez hasonlítva elmondta, öröm volt számára látni, amikor a székelyudvarhelyi kórházban kezdett dolgozni, hogy itt hagyománya van ennek az elvnek. Hangsúlyozta,

kíméletes beavatkozásokra fognak törekedni a jövőben is, ez marad a gyermekgyógyászati osztály legfőbb jellemvonása.

Az elődök szellemiségét továbbviszik, és fontos alapelv marad a tudományszervezés is az osztályon, ennek része egyebek közt az is, hogy idén bejegyeztették az Erdélyi Gyermekgyógyász Társaságot, amelynek székhelye Székelyudvarhelyen van, és évente kétszer tudományos konferenciát is rendeznek – mondta a gyermekgyógyász főorvos.

Harmadik alapelvként egy új elemet nevezett meg, a professzionális kommunikációt. Nincs ennek itt még olyan hagyománya, mint a külföldi klinikai központokban, de a jövőben erre nagy hangsúlyt fognak fektetni, és a következő évtizedek arról fognak szólni, hogy ezt meghonosítsák – zárta beszédét Koncsag-Szász Előd. Az esemény a kórház szakorvosai által tartott, gyermekgyógyászatot érintő szakmai előadásokkal folytatódott.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS