
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
Rendhagyó kiállításon mutatkozik be Felsőboldogfalva múltjának egy szelete: a tárlat Kilyén Barna mintegy kétéves kutatómunkájának az eredménye, a végső cél pedig a település monográfiájának kiadása.
2021. április 30., 22:032021. április 30., 22:03
Kilyén Barna, a Paradji Trópusi Lepkeház megálmodója és működtetője aktív tagja a felsőboldogfalvi közösségnek is, nagy fába vágta a fejszét.
– avatott be a részletekbe.
A terv tehát a monográfia elkészítése, de a kutatómunka során sok olyan társult információs anyag és tárgy került elő, amelyek a monográfiában nem tudnak megjelenni. Így született tehát a mostani, rendhagyó helyszíneken (a település üzleteiben, a polgármesteri hivatalnál, a gyógyszertárban) látható tárlat.
Ilyen például a községházánál látható faragott kőtábla is, amit egy felsőboldogfalvi család találta a kilencvenes években a Nagy-Küküllőben. Rajta néhány soros nemzeti érzelmű vers olvasható.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
„Tavaly a Kováts Fényképészet archívumát néztük át, amikor a »kis magyar világban«, a faluban készült, soha nem publikált fotók kerültek nyilvánosságra, amely alapján beazonosítható a kőtábla” – árulta el Kilyén Barna. Mint kiderült, a tábla az 1940 őszen, az országzászlóval együtt felállított Hármashalom emlékmű része volt. Az 1944-es határmódosítás után hatalomra került román kommunista rendszer lebontatta az irredentának ítélt emlékművet, ekkor kerülhetett a faragott kőtábla a Nagy-Küküllőbe. A kilencvenes évektől máig pedig az egyik falubeli család pincéjében őrizték.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
– hangsúlyozta Kilyén Barna.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
A Felsőboldogfalvikum nevet viselő kezdeményezés tehát azt a célt is szolgálja, hogy a helybélieknek bemutassa a gazdag helytörténeti kincset, hogy a továbbiakban segítsenek megmenteni azt, ami még megmaradt az elődöktől. A helytörténeti projekt részeként további kiállításokat és rendezvényt is terveznek a kezdeményezők, illetve lobbiznak a boldogfalvi tájház létrehozásáért is.
„Ne egy statikus épületre gondoljunk, hanem egy dinamikus, a mai elvárásoknak is megfelelő, vagány helytörténeti kiállítóhelyre” – tudtuk meg. Közben pedig minden újabb felfedezett érdekesség, történet a kezdeményezés Facebook-oldalán követhető.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
szóljon hozzá!