
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
Rendhagyó kiállításon mutatkozik be Felsőboldogfalva múltjának egy szelete: a tárlat Kilyén Barna mintegy kétéves kutatómunkájának az eredménye, a végső cél pedig a település monográfiájának kiadása.
2021. április 30., 22:032021. április 30., 22:03
Kilyén Barna, a Paradji Trópusi Lepkeház megálmodója és működtetője aktív tagja a felsőboldogfalvi közösségnek is, nagy fába vágta a fejszét.
– avatott be a részletekbe.
A terv tehát a monográfia elkészítése, de a kutatómunka során sok olyan társult információs anyag és tárgy került elő, amelyek a monográfiában nem tudnak megjelenni. Így született tehát a mostani, rendhagyó helyszíneken (a település üzleteiben, a polgármesteri hivatalnál, a gyógyszertárban) látható tárlat.
Ilyen például a községházánál látható faragott kőtábla is, amit egy felsőboldogfalvi család találta a kilencvenes években a Nagy-Küküllőben. Rajta néhány soros nemzeti érzelmű vers olvasható.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
„Tavaly a Kováts Fényképészet archívumát néztük át, amikor a »kis magyar világban«, a faluban készült, soha nem publikált fotók kerültek nyilvánosságra, amely alapján beazonosítható a kőtábla” – árulta el Kilyén Barna. Mint kiderült, a tábla az 1940 őszen, az országzászlóval együtt felállított Hármashalom emlékmű része volt. Az 1944-es határmódosítás után hatalomra került román kommunista rendszer lebontatta az irredentának ítélt emlékművet, ekkor kerülhetett a faragott kőtábla a Nagy-Küküllőbe. A kilencvenes évektől máig pedig az egyik falubeli család pincéjében őrizték.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
– hangsúlyozta Kilyén Barna.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
A Felsőboldogfalvikum nevet viselő kezdeményezés tehát azt a célt is szolgálja, hogy a helybélieknek bemutassa a gazdag helytörténeti kincset, hogy a továbbiakban segítsenek megmenteni azt, ami még megmaradt az elődöktől. A helytörténeti projekt részeként további kiállításokat és rendezvényt is terveznek a kezdeményezők, illetve lobbiznak a boldogfalvi tájház létrehozásáért is.
„Ne egy statikus épületre gondoljunk, hanem egy dinamikus, a mai elvárásoknak is megfelelő, vagány helytörténeti kiállítóhelyre” – tudtuk meg. Közben pedig minden újabb felfedezett érdekesség, történet a kezdeményezés Facebook-oldalán követhető.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!