
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
Rendhagyó kiállításon mutatkozik be Felsőboldogfalva múltjának egy szelete: a tárlat Kilyén Barna mintegy kétéves kutatómunkájának az eredménye, a végső cél pedig a település monográfiájának kiadása.
2021. április 30., 22:032021. április 30., 22:03
Kilyén Barna, a Paradji Trópusi Lepkeház megálmodója és működtetője aktív tagja a felsőboldogfalvi közösségnek is, nagy fába vágta a fejszét.
– avatott be a részletekbe.
A terv tehát a monográfia elkészítése, de a kutatómunka során sok olyan társult információs anyag és tárgy került elő, amelyek a monográfiában nem tudnak megjelenni. Így született tehát a mostani, rendhagyó helyszíneken (a település üzleteiben, a polgármesteri hivatalnál, a gyógyszertárban) látható tárlat.
Ilyen például a községházánál látható faragott kőtábla is, amit egy felsőboldogfalvi család találta a kilencvenes években a Nagy-Küküllőben. Rajta néhány soros nemzeti érzelmű vers olvasható.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
„Tavaly a Kováts Fényképészet archívumát néztük át, amikor a »kis magyar világban«, a faluban készült, soha nem publikált fotók kerültek nyilvánosságra, amely alapján beazonosítható a kőtábla” – árulta el Kilyén Barna. Mint kiderült, a tábla az 1940 őszen, az országzászlóval együtt felállított Hármashalom emlékmű része volt. Az 1944-es határmódosítás után hatalomra került román kommunista rendszer lebontatta az irredentának ítélt emlékművet, ekkor kerülhetett a faragott kőtábla a Nagy-Küküllőbe. A kilencvenes évektől máig pedig az egyik falubeli család pincéjében őrizték.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
– hangsúlyozta Kilyén Barna.
Fotó: Felsőboldogfalvikum/Facebook
A Felsőboldogfalvikum nevet viselő kezdeményezés tehát azt a célt is szolgálja, hogy a helybélieknek bemutassa a gazdag helytörténeti kincset, hogy a továbbiakban segítsenek megmenteni azt, ami még megmaradt az elődöktől. A helytörténeti projekt részeként további kiállításokat és rendezvényt is terveznek a kezdeményezők, illetve lobbiznak a boldogfalvi tájház létrehozásáért is.
„Ne egy statikus épületre gondoljunk, hanem egy dinamikus, a mai elvárásoknak is megfelelő, vagány helytörténeti kiállítóhelyre” – tudtuk meg. Közben pedig minden újabb felfedezett érdekesség, történet a kezdeményezés Facebook-oldalán követhető.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!