Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:17

Teherautót sodort el a vonat Székelyudvarhelyen

16:01

Forrong az egészségügy és a szociális ellátórendszer

15:48

Csülkös bableves – videó

15:48

Nem volt alkohol vagy drog hatása alatt a rendőr apját halálra késelő férfi

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Csődbe ment egy textilipari cég, hetvenen veszítik el állásukat Székelykeresztúron

Mentős információ: kómában van a Csíkszeredában elgázolt idős gyalogos

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Medvét etetett, megharapta a nagyvad, majd meg is bírságolták – videóval

Őrizetbe vette a rendőrség a tanítónőt a tízéves diákkal kialakult konfliktusa után

Tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, egy ember megsérült

Nem vezetheti Barti az RMDSZ gyergyószéki szervezetét

Hatvan jószág, néhány liter tej

Egy szamár nagyjából hat-nyolc deciliter tejet ad naponta

Fotó: Beliczay László

Összesen néhány szamárral kezdett gazdálkodni a homoródszentmártoni Sorbán család, amely mostanra hatvan jószággal rendelkezik. A fiatal pár elsődleges célja, hogy szamártejet értékesíthessenek – bár kevesen keresték korábban a Székelyföldön tájidegennek számító, gyógyhatású terméküket, jelenleg már egy üzletlánc polcain is megtalálhatók.

Fülöp-Székely Botond

2023. február 11., 14:262023. február 11., 14:26

A tehenek tartását megelégelve és kisebb anyagi problémákkal is küzdve döntött úgy négy éve a homoródszentmártoni Sorbán Camelia és férje, Mihály, hogy négy szamarat vásárolnak, hogy a későbbiekben a tejüket értékesíthessék. Most azonban már lényegesen több jószáguk van: összesen hatvan patást nevelnek farmjukon.

A gazdasszony lapunknak elmesélte, hogy ők az egyetlenek a környéken, akik szamarakat nevelnek, és igazából ők maguk sem tudták, mibe vágnak bele a legelején. Román vidékről hozták be az első jószágokat – ott ugyanis többen fogyasztják szívesen a patások tejét –, a többiek már náluk születtek. „Igazából addig vettük a szamarakat, amíg annyi lett, hogy nem lehetett visszafordulni. Pedig sokszor éreztük, hogy eladjuk az egészet, immár legyen vége” – fogalmazott a házigazdánk.

Számos nehézségbe ütköztek az elején, hiszen Székelyföldön tájidegennek számító állatok lévén nem igazán kérhettek tanácsot senkitől a tartásukkal, illetve a tejtermeléssel kapcsolatban.

Ez ügyben sokat egyeztettek a helyi állatorvossal, valamint a hatóságokkal is, végül így sikerült zöld ágra vergődni. Hálásak is a segítségért. Sorbán Camelia szerint egyébként jóval egyszerűbb szamarakat tartani, mint például teheneket, mivel kevesebb gondoskodásra és abrakra van szükségük a jószágoknak.

Ellenőrzött körülmények

Eleinte a közösségi médiában próbálták értékesíteni a szamártejet, de számos akadályba ütköztek: hiába rendelkeztek a megfelelő engedélyekkel, a helyiek többsége eleinte bizalmatlan volt a rendhagyó termékükkel szemben, így többnyire csak román nemzetiségű vásárlóikra számíthattak.

A család vásárlói célcsoportja ugyanakkor a helyi közösség maradt.

Először Marosvásárhelyre utaztak, hogy bevizsgáltassák a tejet, ám ott azt mondták, hogy még soha nem érkezett hasonló kérés a hatóságokhoz. Ennek ellenére mindent megtettek, hogy segíthessenek. Végül erre is lett megoldás.

Különösen odafigyelnek a higiéniára a kis tejfeldolgozóban

Fotó: Beliczay László

Megelégelve a gátakat, amelyekbe a közösségi médiában ütköztek, a család úgy döntött, hogy üzletekben fogják értékesíteni terméküket. Ez azonban nem volt egyszerű, hiszen a hatóságok által folyamatosan ellenőrzött, engedélyezett, kis kapacitású tejfeldolgozót kellett létesíteniük.

Jelenleg itt napi három-öt liter tejet pasztörizálnak, de bíznak benne, hogy idővel növelhetik a mennyiséget.

A gazdasszony különösen nagy becsben tartja ezt a létesítményt, és nagyon odafigyel a higiéniára, még a férjét sem engedi oda. Nekünk szerencsénk volt, hogy megnézhettük – a megfelelő védőfelszereléseket használva –, de kijelentette, hogy mi voltunk az utolsók, a továbbiakban senkit sem enged be. Talán ennek a szigorú hozzáállásnak köszönhető, hogy mostanra sikerült belistáztatni a terméküket egy nagyobb székelyföldi üzletlánc polcaira.

Sorbán Camelia a székelyföldi vásárlókban bízik

Fotó: Beliczay László

Tovább beszélgetve Sorbán Camelia érdekességként azt is elmondta, hogy a székelyföldiek közül sokan érdeklődnek a szamarak húsa iránt is, hogy kolbászba tölthessék, így gondolkodtak abban is, hogy otthonukban gasztronómiai pontot hozzanak létre, ahol ebből is ízelítőt kaphatnak a majdani vendégek.

Gyógyhatású tej

Érdemes tudni, hogy csikózás után napi hét-nyolc deciliter tejet ad egy kanca, ezt is mindössze négy-hat hónapig, utána egy évet kell várni, mire újra pároztathatják a jószágokat.

A szamártejnek egyébként sok gyógyhatása van – segíti a bőr regenerálódását, javítja az anyagcserét, potencianövelő, természetes gyulladáscsökkentő stb. –, legtöbben viszont köhögés ellen használják.

Sorbán Camelia elmondása szerint legalább tíznapos kúrát kell beállítani a pozitív hatás eléréséért, napi egy decilitert fogyasztva a semleges ízű, zsírt mindössze egy százalékban tartalmazó tejből. Lényeges az is, hogy ez nem helyettesíti a gyógyszereket.

Gyógyhatásáért fogyasztják a szamártejet

Fotó: Beliczay László

Ők egyébként vegyszereket sem adnak a termékükhöz. Természetesen tudni kell azt is, hogy sok laktózt tartalmaz, így nem ajánlják az erre érzékenyeknek. A felsoroltak miatt van az, hogy a tehéntejnél lényegesen drágábban, 43 lej/0,33 literes áron kínálják a szamártejet. Ez frissen két hétig, de lefagyasztva akár két-három hónapig is fogyasztható marad.

Érdekesség, hogy sokan kávéba keverve vagy kakaós kávé formájában isszák. A házaspár egyébként meglévő munkája mellett tartja a szamarakat, ám a hosszú távú elképzelés az, hogy Sorbán Camelia csak ezzel foglalkozzon. Az ő megítélése szerint ehhez azért még legalább három évnek kell eltelnie.

Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

Udvarhelyszék Székelyhon Retró