
Egy szamár nagyjából hat-nyolc deciliter tejet ad naponta
Fotó: Beliczay László
Összesen néhány szamárral kezdett gazdálkodni a homoródszentmártoni Sorbán család, amely mostanra hatvan jószággal rendelkezik. A fiatal pár elsődleges célja, hogy szamártejet értékesíthessenek – bár kevesen keresték korábban a Székelyföldön tájidegennek számító, gyógyhatású terméküket, jelenleg már egy üzletlánc polcain is megtalálhatók.
2023. február 11., 14:262023. február 11., 14:26
A tehenek tartását megelégelve és kisebb anyagi problémákkal is küzdve döntött úgy négy éve a homoródszentmártoni Sorbán Camelia és férje, Mihály, hogy négy szamarat vásárolnak, hogy a későbbiekben a tejüket értékesíthessék. Most azonban már lényegesen több jószáguk van: összesen hatvan patást nevelnek farmjukon.
A gazdasszony lapunknak elmesélte, hogy ők az egyetlenek a környéken, akik szamarakat nevelnek, és igazából ők maguk sem tudták, mibe vágnak bele a legelején. Román vidékről hozták be az első jószágokat – ott ugyanis többen fogyasztják szívesen a patások tejét –, a többiek már náluk születtek. „Igazából addig vettük a szamarakat, amíg annyi lett, hogy nem lehetett visszafordulni. Pedig sokszor éreztük, hogy eladjuk az egészet, immár legyen vége” – fogalmazott a házigazdánk.
Ez ügyben sokat egyeztettek a helyi állatorvossal, valamint a hatóságokkal is, végül így sikerült zöld ágra vergődni. Hálásak is a segítségért. Sorbán Camelia szerint egyébként jóval egyszerűbb szamarakat tartani, mint például teheneket, mivel kevesebb gondoskodásra és abrakra van szükségük a jószágoknak.
Eleinte a közösségi médiában próbálták értékesíteni a szamártejet, de számos akadályba ütköztek: hiába rendelkeztek a megfelelő engedélyekkel, a helyiek többsége eleinte bizalmatlan volt a rendhagyó termékükkel szemben, így többnyire csak román nemzetiségű vásárlóikra számíthattak.
Először Marosvásárhelyre utaztak, hogy bevizsgáltassák a tejet, ám ott azt mondták, hogy még soha nem érkezett hasonló kérés a hatóságokhoz. Ennek ellenére mindent megtettek, hogy segíthessenek. Végül erre is lett megoldás.
Különösen odafigyelnek a higiéniára a kis tejfeldolgozóban
Fotó: Beliczay László
Megelégelve a gátakat, amelyekbe a közösségi médiában ütköztek, a család úgy döntött, hogy üzletekben fogják értékesíteni terméküket. Ez azonban nem volt egyszerű, hiszen a hatóságok által folyamatosan ellenőrzött, engedélyezett, kis kapacitású tejfeldolgozót kellett létesíteniük.
A gazdasszony különösen nagy becsben tartja ezt a létesítményt, és nagyon odafigyel a higiéniára, még a férjét sem engedi oda. Nekünk szerencsénk volt, hogy megnézhettük – a megfelelő védőfelszereléseket használva –, de kijelentette, hogy mi voltunk az utolsók, a továbbiakban senkit sem enged be. Talán ennek a szigorú hozzáállásnak köszönhető, hogy mostanra sikerült belistáztatni a terméküket egy nagyobb székelyföldi üzletlánc polcaira.
Sorbán Camelia a székelyföldi vásárlókban bízik
Fotó: Beliczay László
Tovább beszélgetve Sorbán Camelia érdekességként azt is elmondta, hogy a székelyföldiek közül sokan érdeklődnek a szamarak húsa iránt is, hogy kolbászba tölthessék, így gondolkodtak abban is, hogy otthonukban gasztronómiai pontot hozzanak létre, ahol ebből is ízelítőt kaphatnak a majdani vendégek.
Érdemes tudni, hogy csikózás után napi hét-nyolc deciliter tejet ad egy kanca, ezt is mindössze négy-hat hónapig, utána egy évet kell várni, mire újra pároztathatják a jószágokat.
Sorbán Camelia elmondása szerint legalább tíznapos kúrát kell beállítani a pozitív hatás eléréséért, napi egy decilitert fogyasztva a semleges ízű, zsírt mindössze egy százalékban tartalmazó tejből. Lényeges az is, hogy ez nem helyettesíti a gyógyszereket.
Gyógyhatásáért fogyasztják a szamártejet
Fotó: Beliczay László
Ők egyébként vegyszereket sem adnak a termékükhöz. Természetesen tudni kell azt is, hogy sok laktózt tartalmaz, így nem ajánlják az erre érzékenyeknek. A felsoroltak miatt van az, hogy a tehéntejnél lényegesen drágábban, 43 lej/0,33 literes áron kínálják a szamártejet. Ez frissen két hétig, de lefagyasztva akár két-három hónapig is fogyasztható marad.
Érdekesség, hogy sokan kávéba keverve vagy kakaós kávé formájában isszák. A házaspár egyébként meglévő munkája mellett tartja a szamarakat, ám a hosszú távú elképzelés az, hogy Sorbán Camelia csak ezzel foglalkozzon. Az ő megítélése szerint ehhez azért még legalább három évnek kell eltelnie.
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
szóljon hozzá!