Egy szamár nagyjából hat-nyolc deciliter tejet ad naponta
Fotó: Beliczay László
Összesen néhány szamárral kezdett gazdálkodni a homoródszentmártoni Sorbán család, amely mostanra hatvan jószággal rendelkezik. A fiatal pár elsődleges célja, hogy szamártejet értékesíthessenek – bár kevesen keresték korábban a Székelyföldön tájidegennek számító, gyógyhatású terméküket, jelenleg már egy üzletlánc polcain is megtalálhatók.
2023. február 11., 14:262023. február 11., 14:26
A tehenek tartását megelégelve és kisebb anyagi problémákkal is küzdve döntött úgy négy éve a homoródszentmártoni Sorbán Camelia és férje, Mihály, hogy négy szamarat vásárolnak, hogy a későbbiekben a tejüket értékesíthessék. Most azonban már lényegesen több jószáguk van: összesen hatvan patást nevelnek farmjukon.
A gazdasszony lapunknak elmesélte, hogy ők az egyetlenek a környéken, akik szamarakat nevelnek, és igazából ők maguk sem tudták, mibe vágnak bele a legelején. Román vidékről hozták be az első jószágokat – ott ugyanis többen fogyasztják szívesen a patások tejét –, a többiek már náluk születtek. „Igazából addig vettük a szamarakat, amíg annyi lett, hogy nem lehetett visszafordulni. Pedig sokszor éreztük, hogy eladjuk az egészet, immár legyen vége” – fogalmazott a házigazdánk.
Ez ügyben sokat egyeztettek a helyi állatorvossal, valamint a hatóságokkal is, végül így sikerült zöld ágra vergődni. Hálásak is a segítségért. Sorbán Camelia szerint egyébként jóval egyszerűbb szamarakat tartani, mint például teheneket, mivel kevesebb gondoskodásra és abrakra van szükségük a jószágoknak.
Eleinte a közösségi médiában próbálták értékesíteni a szamártejet, de számos akadályba ütköztek: hiába rendelkeztek a megfelelő engedélyekkel, a helyiek többsége eleinte bizalmatlan volt a rendhagyó termékükkel szemben, így többnyire csak román nemzetiségű vásárlóikra számíthattak.
Először Marosvásárhelyre utaztak, hogy bevizsgáltassák a tejet, ám ott azt mondták, hogy még soha nem érkezett hasonló kérés a hatóságokhoz. Ennek ellenére mindent megtettek, hogy segíthessenek. Végül erre is lett megoldás.
Különösen odafigyelnek a higiéniára a kis tejfeldolgozóban
Fotó: Beliczay László
Megelégelve a gátakat, amelyekbe a közösségi médiában ütköztek, a család úgy döntött, hogy üzletekben fogják értékesíteni terméküket. Ez azonban nem volt egyszerű, hiszen a hatóságok által folyamatosan ellenőrzött, engedélyezett, kis kapacitású tejfeldolgozót kellett létesíteniük.
A gazdasszony különösen nagy becsben tartja ezt a létesítményt, és nagyon odafigyel a higiéniára, még a férjét sem engedi oda. Nekünk szerencsénk volt, hogy megnézhettük – a megfelelő védőfelszereléseket használva –, de kijelentette, hogy mi voltunk az utolsók, a továbbiakban senkit sem enged be. Talán ennek a szigorú hozzáállásnak köszönhető, hogy mostanra sikerült belistáztatni a terméküket egy nagyobb székelyföldi üzletlánc polcaira.
Sorbán Camelia a székelyföldi vásárlókban bízik
Fotó: Beliczay László
Tovább beszélgetve Sorbán Camelia érdekességként azt is elmondta, hogy a székelyföldiek közül sokan érdeklődnek a szamarak húsa iránt is, hogy kolbászba tölthessék, így gondolkodtak abban is, hogy otthonukban gasztronómiai pontot hozzanak létre, ahol ebből is ízelítőt kaphatnak a majdani vendégek.
Érdemes tudni, hogy csikózás után napi hét-nyolc deciliter tejet ad egy kanca, ezt is mindössze négy-hat hónapig, utána egy évet kell várni, mire újra pároztathatják a jószágokat.
Sorbán Camelia elmondása szerint legalább tíznapos kúrát kell beállítani a pozitív hatás eléréséért, napi egy decilitert fogyasztva a semleges ízű, zsírt mindössze egy százalékban tartalmazó tejből. Lényeges az is, hogy ez nem helyettesíti a gyógyszereket.
Gyógyhatásáért fogyasztják a szamártejet
Fotó: Beliczay László
Ők egyébként vegyszereket sem adnak a termékükhöz. Természetesen tudni kell azt is, hogy sok laktózt tartalmaz, így nem ajánlják az erre érzékenyeknek. A felsoroltak miatt van az, hogy a tehéntejnél lényegesen drágábban, 43 lej/0,33 literes áron kínálják a szamártejet. Ez frissen két hétig, de lefagyasztva akár két-három hónapig is fogyasztható marad.
Érdekesség, hogy sokan kávéba keverve vagy kakaós kávé formájában isszák. A házaspár egyébként meglévő munkája mellett tartja a szamarakat, ám a hosszú távú elképzelés az, hogy Sorbán Camelia csak ezzel foglalkozzon. Az ő megítélése szerint ehhez azért még legalább három évnek kell eltelnie.
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen már átveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket, Marosvásárhelyen azonban csak most készül erre a sürgősségi kórház. Az egészségügyi minisztérium már tavaly szabályozta a készítmények leadásának módját.
A Szent György Napok irodalmi eseményeinek sorába illeszkedve hétfőn este közönségtalálkozót tartottak a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban: egy házaspár, két közkedvelt alkotó rajongói töltötték meg a padsorokat.
A Vadon Egyesület a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park felső sétányára várja az természetfotók iránt érdeklődőket április 24-én, szerdán 18 órakor. Ekkor nyitják meg ugyanis a Transnatura Természetfotó Klub Varázslatos természet című kiállítását.
A szabadságharc mécsesei – Női honvédek – 200 éve született Bányai Júlia, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvédszázadosa címmel nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön.
Több székelyföldi egyesület projektje nyert támogatást a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának idei kiírásán. Az eredményeket, a támogatásra javasolt egyesületek listáját közzétették a zöldövezet.ro oldalon.
Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Az egészséges és aktív életmód előmozdítása érdekében indított támogató csoportot a kézdivásárhelyi idősek számára a Gyulafehérvári Caritas. Az első, bemutató jellegű találkozót kedden délután tartották.
Idén is megtartják a Hagyományőrző Napot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban április 25-én, csütörtökön. A 19. alkalommal megrendezett esemény fénypontja a népviseletbe öltözött ünneplők körtánca lesz.
Idén 50 éves az 1974-ben létrejött Gyergyószárhegyi Művésztelep. Az évfordulót méltó módon ünneplik meg, kiállításokkal, szakmai konferenciával és természetesen jubileumi művésztáborral.
A hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd, a tiszti állások 43 százaléka betöltetlen, de a közkatonák körében is meghaladja a 20 százalékot a létszámhiány.
szóljon hozzá!