
Fotó: Csató Andrea
Közel hét éve indult el Székelyudvarhelyen az a hiánypótló orvosi program, amelyben a központi idegrendszeri károsodással élő gyerekeket és felnőtteket a Pető-módszer alapján kezelik. A konduktív nevelés célja a mozgásukban – elsősorban központi idegrendszeri sérülés miatt – nehézséggel és kihívással szembesülő embereket bekapcsolni a társadalom körforgásába. A Székelyudvarhelyen éppen most zajló háromhetes fejlesztésbe egy integrált tábort is beépítettek, amelynek célja a társadalmi érzékenyítés. A programról, a fejlesztésről és az elmúlt évek tapasztalatairól sajtótájékoztatón számoltak be a konduktorok szerda délelőtt.
2024. július 10., 19:122024. július 10., 19:12
2024. július 10., 19:142024. július 10., 19:14
A Semmelweis Egyetem Pető Karának konduktorai által tartott fejlesztésen sok a visszatérő páciens, de olyanok is vannak, akik eddig talán nem is mertek kilépni a négy fal közül, most azonban személyesen megtapasztalhatják a Pető-módszerrel zajló kezelés fejlesztő hatásait.
A háromhetes terápia során négy magyarországi szakember – konduktor – és gyakornokok is foglalkoznak összesen húsz pácienssel, csoportban, illetve egyénileg is. Idén először integrált tábort építettek be a programba, melynek során egyszerre vesz részt a programokon mintegy száz egészséges mozgásfejlődésű gyerek és húsz mozgáskorlátozott.
„Különösen örülünk annak, hogy az ép mozgásfejlődésű és a mozgáskorlátozott gyerekek együtt vehetnek részt a programon, és így világossá válik, hogy
– mutatott rá Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem fejlesztési és stratégiai rektorhelyettese a sajtótájékoztatón.
Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem fejlesztési és stratégiai rektorhelyettese
Fotó: Csató Andrea
Ehhez csatlakozva Mezei Ödön – a székelyudvarhelyi baptista gyülekezet lelkésze, aki a gyülekezet akadálymentesített épületében ad helyet minden alkalommal a konduktív nevelést biztosító foglalkozásoknak – elmondta, nagy öröm számukra is ez az együttműködés. Kiemelte, az első alkalommal sorra kerülő integrált tábor tulajdonképpen egy sporttábor, amely a városban zajló tematikus évhez, azaz a mozgás évéhez kapcsolódik. Öröm számukra is látni, hogy a különböző sportágak gyakorlásában mindenki részt vehet a saját képességeihez és határaihoz mérten.
Makk Ádám, a Pető Sportegyesület vivószövetségének vezetője és a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja elmondta, nyolc éve került be a Pető Intézetbe a vívás, támogatják őket, ugyanis nagyon fontosnak tartják a rekreációt és a társadalmi érzékenyítést, mely a sport révén nagyon jól működik.
Mezei Ödön, a székelyudvarhelyi baptista gyülekezet lelkésze
Fotó: Csató Andrea
„Ez a korosztály még nagyon fogékony a társadalmi érzékenyítésre” – emelte ki. Ezért kifejezetten fontos feladatnak tartják azt, hogy integrált tevékenységeket is szervezzenek. Most Székelyudvarhelyen is ezt próbálják ki, így a foglalkozások során az egészségesek is kerekesszékbe ülnek, ugyanakkor a mozgássérülteknek is lehetőségük van kipróbálni ezt a sportot.
Csuka Pál határon túli programokért felelős vezető arról számolt be, hogy a program nagyon sikeres, vannak rendszeresen visszajáró gyerekek is, akik évről évre eljönnek a táborba, és minden résztvevőn megfigyelhető a fejlődés, attól függően, hogy milyen mértékű a problémája.
Csuka Pál határon túli programokért felelős vezető
Fotó: Csató Andrea
Jelenleg 18 városban tartják meg a határon túli programokat a Kárpát-medencében, amellett, hogy háromhetes ingyenes fejlesztéseket biztosítanak mindenhol a mozgáskorlátozottak számára, a magyar kormány támogatásával. Ugyanakkor számos érzékenyítő programot is szerveznek, mivel
Székelyudvarhely egyébként hetedik éve részese a programnak és remélik, hogy ez a kapcsolat tovább fejlődik és sok közös programot tudnak még szervezni.
Makk Ádám, a Pető Sportegyesület vivó szövetségének vezetője és a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja
Fotó: Csató Andrea
Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja is hangsúlyozta, a programmal a mozgáskorlátozottak önálló életvitelének elérése az elsőszámú cél, ugyanakkor kiemelten fontos a társadalmi érzékenyítés. Mindig háromhetes turnust szerveznek, amelyben csoportokban dolgoznak, hiszen a Pető-módszer eszközrendszerének és alapelveinek fontos része a csoport, hogy legyen motiváció, húzóerő és példa a gyerek előtt. A halmozottan sérült gyerekekkel, akiknél a vezető tünet a mozgássérülés, de értelmi fogyatékosság vagy valamilyen autizmus-spektrumzavar is társul ehhez, egyéni fejlesztés során foglalkoznak.
Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja
Fotó: Csató Andrea
Reggelente mamás csoportban foglalkozást tartanak hároméves gyermekeknek az egyik szülő részvételével. 10-től délután 4-ig 7–19 éves korcsoportba tartozó gyermekek számára tábort tartanak, ezen a hét évesnél fiatalabb gyermekek felnőtt kísérővel vehetnek részt. Délután egyéni foglalkozások zajlanak.
Az érzékenyítés mellett a parasport népszerűsítésével is összekötötték az idei tábort, e célból rengeteg speciális, adaptív eszközt hoztak.
Fotó: Csató Andrea
A konduktorok számára sikerélmény, hogy állandó túljelentkezés van a foglalkozásokon, szakmai szempontból pedig az is, hogy ez
Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy az ilyen alkalmakkal a szülők is találkozni tudnak egymással, lehetőségük van megbeszélni a problémáikat, tapasztalatot cserélni, és ez is nagy segítség számukra a mindennapokban.
A Pető-módszer egy konduktív gyógypedagógiai módszer, amely a szervezet önregenerálódására alapozva fejleszti a mozgásképességet. A módszert Pető András (1893–1967) orvos-gyógypedagógus fejlesztette ki. A speciális nevelési rendszer lényege, hogy nem a fogyatékosságot próbálja megváltoztatni, hanem a sérülteknek gyakorlatilag újratanítja a környezethez alkalmazkodás készségeit. A módszer nem csak a magyarországi gyógypedagógiai szemléletre volt jelentős hatással, hanem világszerte nagy változást hozott ezen a területen. A Pető-módszer kapcsán Kárpát-medence szerte tizenöt városban vannak képzések, gyakorlati alkalmazások, ami 2250 gyermek felzárkóztatását jelenti. Ezen kívül a konduktív nevelő módszer a világ 42 országában ismert és elismert eljárás.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!