
Fotó: Csató Andrea
Közel hét éve indult el Székelyudvarhelyen az a hiánypótló orvosi program, amelyben a központi idegrendszeri károsodással élő gyerekeket és felnőtteket a Pető-módszer alapján kezelik. A konduktív nevelés célja a mozgásukban – elsősorban központi idegrendszeri sérülés miatt – nehézséggel és kihívással szembesülő embereket bekapcsolni a társadalom körforgásába. A Székelyudvarhelyen éppen most zajló háromhetes fejlesztésbe egy integrált tábort is beépítettek, amelynek célja a társadalmi érzékenyítés. A programról, a fejlesztésről és az elmúlt évek tapasztalatairól sajtótájékoztatón számoltak be a konduktorok szerda délelőtt.
2024. július 10., 19:122024. július 10., 19:12
2024. július 10., 19:142024. július 10., 19:14
A Semmelweis Egyetem Pető Karának konduktorai által tartott fejlesztésen sok a visszatérő páciens, de olyanok is vannak, akik eddig talán nem is mertek kilépni a négy fal közül, most azonban személyesen megtapasztalhatják a Pető-módszerrel zajló kezelés fejlesztő hatásait.
A háromhetes terápia során négy magyarországi szakember – konduktor – és gyakornokok is foglalkoznak összesen húsz pácienssel, csoportban, illetve egyénileg is. Idén először integrált tábort építettek be a programba, melynek során egyszerre vesz részt a programokon mintegy száz egészséges mozgásfejlődésű gyerek és húsz mozgáskorlátozott.
„Különösen örülünk annak, hogy az ép mozgásfejlődésű és a mozgáskorlátozott gyerekek együtt vehetnek részt a programon, és így világossá válik, hogy
– mutatott rá Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem fejlesztési és stratégiai rektorhelyettese a sajtótájékoztatón.
Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem fejlesztési és stratégiai rektorhelyettese
Fotó: Csató Andrea
Ehhez csatlakozva Mezei Ödön – a székelyudvarhelyi baptista gyülekezet lelkésze, aki a gyülekezet akadálymentesített épületében ad helyet minden alkalommal a konduktív nevelést biztosító foglalkozásoknak – elmondta, nagy öröm számukra is ez az együttműködés. Kiemelte, az első alkalommal sorra kerülő integrált tábor tulajdonképpen egy sporttábor, amely a városban zajló tematikus évhez, azaz a mozgás évéhez kapcsolódik. Öröm számukra is látni, hogy a különböző sportágak gyakorlásában mindenki részt vehet a saját képességeihez és határaihoz mérten.
Makk Ádám, a Pető Sportegyesület vivószövetségének vezetője és a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja elmondta, nyolc éve került be a Pető Intézetbe a vívás, támogatják őket, ugyanis nagyon fontosnak tartják a rekreációt és a társadalmi érzékenyítést, mely a sport révén nagyon jól működik.
Mezei Ödön, a székelyudvarhelyi baptista gyülekezet lelkésze
Fotó: Csató Andrea
„Ez a korosztály még nagyon fogékony a társadalmi érzékenyítésre” – emelte ki. Ezért kifejezetten fontos feladatnak tartják azt, hogy integrált tevékenységeket is szervezzenek. Most Székelyudvarhelyen is ezt próbálják ki, így a foglalkozások során az egészségesek is kerekesszékbe ülnek, ugyanakkor a mozgássérülteknek is lehetőségük van kipróbálni ezt a sportot.
Csuka Pál határon túli programokért felelős vezető arról számolt be, hogy a program nagyon sikeres, vannak rendszeresen visszajáró gyerekek is, akik évről évre eljönnek a táborba, és minden résztvevőn megfigyelhető a fejlődés, attól függően, hogy milyen mértékű a problémája.
Csuka Pál határon túli programokért felelős vezető
Fotó: Csató Andrea
Jelenleg 18 városban tartják meg a határon túli programokat a Kárpát-medencében, amellett, hogy háromhetes ingyenes fejlesztéseket biztosítanak mindenhol a mozgáskorlátozottak számára, a magyar kormány támogatásával. Ugyanakkor számos érzékenyítő programot is szerveznek, mivel
Székelyudvarhely egyébként hetedik éve részese a programnak és remélik, hogy ez a kapcsolat tovább fejlődik és sok közös programot tudnak még szervezni.
Makk Ádám, a Pető Sportegyesület vivó szövetségének vezetője és a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja
Fotó: Csató Andrea
Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja is hangsúlyozta, a programmal a mozgáskorlátozottak önálló életvitelének elérése az elsőszámú cél, ugyanakkor kiemelten fontos a társadalmi érzékenyítés. Mindig háromhetes turnust szerveznek, amelyben csoportokban dolgoznak, hiszen a Pető-módszer eszközrendszerének és alapelveinek fontos része a csoport, hogy legyen motiváció, húzóerő és példa a gyerek előtt. A halmozottan sérült gyerekekkel, akiknél a vezető tünet a mozgássérülés, de értelmi fogyatékosság vagy valamilyen autizmus-spektrumzavar is társul ehhez, egyéni fejlesztés során foglalkoznak.
Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja
Fotó: Csató Andrea
Reggelente mamás csoportban foglalkozást tartanak hároméves gyermekeknek az egyik szülő részvételével. 10-től délután 4-ig 7–19 éves korcsoportba tartozó gyermekek számára tábort tartanak, ezen a hét évesnél fiatalabb gyermekek felnőtt kísérővel vehetnek részt. Délután egyéni foglalkozások zajlanak.
Az érzékenyítés mellett a parasport népszerűsítésével is összekötötték az idei tábort, e célból rengeteg speciális, adaptív eszközt hoztak.
Fotó: Csató Andrea
A konduktorok számára sikerélmény, hogy állandó túljelentkezés van a foglalkozásokon, szakmai szempontból pedig az is, hogy ez
Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy az ilyen alkalmakkal a szülők is találkozni tudnak egymással, lehetőségük van megbeszélni a problémáikat, tapasztalatot cserélni, és ez is nagy segítség számukra a mindennapokban.
A Pető-módszer egy konduktív gyógypedagógiai módszer, amely a szervezet önregenerálódására alapozva fejleszti a mozgásképességet. A módszert Pető András (1893–1967) orvos-gyógypedagógus fejlesztette ki. A speciális nevelési rendszer lényege, hogy nem a fogyatékosságot próbálja megváltoztatni, hanem a sérülteknek gyakorlatilag újratanítja a környezethez alkalmazkodás készségeit. A módszer nem csak a magyarországi gyógypedagógiai szemléletre volt jelentős hatással, hanem világszerte nagy változást hozott ezen a területen. A Pető-módszer kapcsán Kárpát-medence szerte tizenöt városban vannak képzések, gyakorlati alkalmazások, ami 2250 gyermek felzárkóztatását jelenti. Ezen kívül a konduktív nevelő módszer a világ 42 országában ismert és elismert eljárás.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.
Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.
A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot szerdán kimondott ítéletében az egyik brüsszeli bíróság – közölte az AFP.
Április 16-ig igényelhető a Szülőföldön magyarul program támogatása a mipont.hu felületen. Az adatok helyes beírására figyelni kell, esetenként a bankszámlaszám kapcsán lehet félreértés. Mi történik, ha helytelen bankszámlaszámmal adta le valaki?
A Romsilva jutalomban részesítette az erdészt, aki eltűnésük után egy nappal megtalálta az erdőben a két dicsőszentmártoni kislányt.
Idén márciusban 4,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 harmadik hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) szerdán közzétett előzetes adataiból.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Törvénytelenül kihelyezett fémsorompónak ütközött egy autó Dicsőszentmártonban, ami miatt jelentősen megrongálódott. A rendőrség szerdán indított vizsgálatot az ügyben, a feltételezett elkövetőt pedig 24 órára őrizetbe vették.
szóljon hozzá!