
Fotó: Csató Andrea
Közel hét éve indult el Székelyudvarhelyen az a hiánypótló orvosi program, amelyben a központi idegrendszeri károsodással élő gyerekeket és felnőtteket a Pető-módszer alapján kezelik. A konduktív nevelés célja a mozgásukban – elsősorban központi idegrendszeri sérülés miatt – nehézséggel és kihívással szembesülő embereket bekapcsolni a társadalom körforgásába. A Székelyudvarhelyen éppen most zajló háromhetes fejlesztésbe egy integrált tábort is beépítettek, amelynek célja a társadalmi érzékenyítés. A programról, a fejlesztésről és az elmúlt évek tapasztalatairól sajtótájékoztatón számoltak be a konduktorok szerda délelőtt.
2024. július 10., 19:122024. július 10., 19:12
2024. július 10., 19:142024. július 10., 19:14
A Semmelweis Egyetem Pető Karának konduktorai által tartott fejlesztésen sok a visszatérő páciens, de olyanok is vannak, akik eddig talán nem is mertek kilépni a négy fal közül, most azonban személyesen megtapasztalhatják a Pető-módszerrel zajló kezelés fejlesztő hatásait.
A háromhetes terápia során négy magyarországi szakember – konduktor – és gyakornokok is foglalkoznak összesen húsz pácienssel, csoportban, illetve egyénileg is. Idén először integrált tábort építettek be a programba, melynek során egyszerre vesz részt a programokon mintegy száz egészséges mozgásfejlődésű gyerek és húsz mozgáskorlátozott.
„Különösen örülünk annak, hogy az ép mozgásfejlődésű és a mozgáskorlátozott gyerekek együtt vehetnek részt a programon, és így világossá válik, hogy
– mutatott rá Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem fejlesztési és stratégiai rektorhelyettese a sajtótájékoztatón.
Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem fejlesztési és stratégiai rektorhelyettese
Fotó: Csató Andrea
Ehhez csatlakozva Mezei Ödön – a székelyudvarhelyi baptista gyülekezet lelkésze, aki a gyülekezet akadálymentesített épületében ad helyet minden alkalommal a konduktív nevelést biztosító foglalkozásoknak – elmondta, nagy öröm számukra is ez az együttműködés. Kiemelte, az első alkalommal sorra kerülő integrált tábor tulajdonképpen egy sporttábor, amely a városban zajló tematikus évhez, azaz a mozgás évéhez kapcsolódik. Öröm számukra is látni, hogy a különböző sportágak gyakorlásában mindenki részt vehet a saját képességeihez és határaihoz mérten.
Makk Ádám, a Pető Sportegyesület vivószövetségének vezetője és a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja elmondta, nyolc éve került be a Pető Intézetbe a vívás, támogatják őket, ugyanis nagyon fontosnak tartják a rekreációt és a társadalmi érzékenyítést, mely a sport révén nagyon jól működik.
Mezei Ödön, a székelyudvarhelyi baptista gyülekezet lelkésze
Fotó: Csató Andrea
„Ez a korosztály még nagyon fogékony a társadalmi érzékenyítésre” – emelte ki. Ezért kifejezetten fontos feladatnak tartják azt, hogy integrált tevékenységeket is szervezzenek. Most Székelyudvarhelyen is ezt próbálják ki, így a foglalkozások során az egészségesek is kerekesszékbe ülnek, ugyanakkor a mozgássérülteknek is lehetőségük van kipróbálni ezt a sportot.
Csuka Pál határon túli programokért felelős vezető arról számolt be, hogy a program nagyon sikeres, vannak rendszeresen visszajáró gyerekek is, akik évről évre eljönnek a táborba, és minden résztvevőn megfigyelhető a fejlődés, attól függően, hogy milyen mértékű a problémája.
Csuka Pál határon túli programokért felelős vezető
Fotó: Csató Andrea
Jelenleg 18 városban tartják meg a határon túli programokat a Kárpát-medencében, amellett, hogy háromhetes ingyenes fejlesztéseket biztosítanak mindenhol a mozgáskorlátozottak számára, a magyar kormány támogatásával. Ugyanakkor számos érzékenyítő programot is szerveznek, mivel
Székelyudvarhely egyébként hetedik éve részese a programnak és remélik, hogy ez a kapcsolat tovább fejlődik és sok közös programot tudnak még szervezni.
Makk Ádám, a Pető Sportegyesület vivó szövetségének vezetője és a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja
Fotó: Csató Andrea
Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja is hangsúlyozta, a programmal a mozgáskorlátozottak önálló életvitelének elérése az elsőszámú cél, ugyanakkor kiemelten fontos a társadalmi érzékenyítés. Mindig háromhetes turnust szerveznek, amelyben csoportokban dolgoznak, hiszen a Pető-módszer eszközrendszerének és alapelveinek fontos része a csoport, hogy legyen motiváció, húzóerő és példa a gyerek előtt. A halmozottan sérült gyerekekkel, akiknél a vezető tünet a mozgássérülés, de értelmi fogyatékosság vagy valamilyen autizmus-spektrumzavar is társul ehhez, egyéni fejlesztés során foglalkoznak.
Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja
Fotó: Csató Andrea
Reggelente mamás csoportban foglalkozást tartanak hároméves gyermekeknek az egyik szülő részvételével. 10-től délután 4-ig 7–19 éves korcsoportba tartozó gyermekek számára tábort tartanak, ezen a hét évesnél fiatalabb gyermekek felnőtt kísérővel vehetnek részt. Délután egyéni foglalkozások zajlanak.
Az érzékenyítés mellett a parasport népszerűsítésével is összekötötték az idei tábort, e célból rengeteg speciális, adaptív eszközt hoztak.
Fotó: Csató Andrea
A konduktorok számára sikerélmény, hogy állandó túljelentkezés van a foglalkozásokon, szakmai szempontból pedig az is, hogy ez
Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy az ilyen alkalmakkal a szülők is találkozni tudnak egymással, lehetőségük van megbeszélni a problémáikat, tapasztalatot cserélni, és ez is nagy segítség számukra a mindennapokban.
A Pető-módszer egy konduktív gyógypedagógiai módszer, amely a szervezet önregenerálódására alapozva fejleszti a mozgásképességet. A módszert Pető András (1893–1967) orvos-gyógypedagógus fejlesztette ki. A speciális nevelési rendszer lényege, hogy nem a fogyatékosságot próbálja megváltoztatni, hanem a sérülteknek gyakorlatilag újratanítja a környezethez alkalmazkodás készségeit. A módszer nem csak a magyarországi gyógypedagógiai szemléletre volt jelentős hatással, hanem világszerte nagy változást hozott ezen a területen. A Pető-módszer kapcsán Kárpát-medence szerte tizenöt városban vannak képzések, gyakorlati alkalmazások, ami 2250 gyermek felzárkóztatását jelenti. Ezen kívül a konduktív nevelő módszer a világ 42 országában ismert és elismert eljárás.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Több tucatnyian vonultak utcára szombaton Gyergyószentmiklóson egy héttel a csíkszeredai és székelyudvarhelyi adóemelés elleni megmozdulások után. A demonstráción a polgármester is felszólalt. Fotókon mutatjuk.
Behúzták a farsangot szombat délben Kézdivásárhelyen. Az alakoskodás lakodalmi mentként indult, medveébresztésbe csapott át, végül temetésbe torkollott a céhes város főterén.
A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak a kormány adóemelési intézkedései ellen tiltakozva szombaton.
Az indokolatlan segélyhívások száma az elmúlt években csökkent, de továbbra is magas – tájékoztatott szombaton a Különleges Távközlési Szolgálat.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a hét folyamán országszerte végzett ellenőrzései során 1080 bírságot szabott ki, összesen több mint 6,6 millió lej értékben – tájékoztatott szombaton az intézmény.
Szarvas, farkas, medve, őz és vaddisznó, vagyis az Erdélyben is élő nagyvadak díszítik a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársaság nemrég felavatott zászlaját. A társulat vezetősége közli, hogy csapatuk összetartozását is szimbolizálja a lobogó.
Hetven évvel a fakó keselyűk eltűnése után végre úgy tűnik, minden feltétel adott hozzá, hogy visszatelepítsék a fajt Romániába. Dögevőként a keselyűk – habár emberi megítélésük sokszor negatív – fontos egészségügyi szerepet töltenek be.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
szóljon hozzá!