Fotó: Csató Andrea
Közel hét éve indult el Székelyudvarhelyen az a hiánypótló orvosi program, amelyben a központi idegrendszeri károsodással élő gyerekeket és felnőtteket a Pető-módszer alapján kezelik. A konduktív nevelés célja a mozgásukban – elsősorban központi idegrendszeri sérülés miatt – nehézséggel és kihívással szembesülő embereket bekapcsolni a társadalom körforgásába. A Székelyudvarhelyen éppen most zajló háromhetes fejlesztésbe egy integrált tábort is beépítettek, amelynek célja a társadalmi érzékenyítés. A programról, a fejlesztésről és az elmúlt évek tapasztalatairól sajtótájékoztatón számoltak be a konduktorok szerda délelőtt.
2024. július 10., 19:122024. július 10., 19:12
2024. július 10., 19:142024. július 10., 19:14
A Semmelweis Egyetem Pető Karának konduktorai által tartott fejlesztésen sok a visszatérő páciens, de olyanok is vannak, akik eddig talán nem is mertek kilépni a négy fal közül, most azonban személyesen megtapasztalhatják a Pető-módszerrel zajló kezelés fejlesztő hatásait.
A háromhetes terápia során négy magyarországi szakember – konduktor – és gyakornokok is foglalkoznak összesen húsz pácienssel, csoportban, illetve egyénileg is. Idén először integrált tábort építettek be a programba, melynek során egyszerre vesz részt a programokon mintegy száz egészséges mozgásfejlődésű gyerek és húsz mozgáskorlátozott.
„Különösen örülünk annak, hogy az ép mozgásfejlődésű és a mozgáskorlátozott gyerekek együtt vehetnek részt a programon, és így világossá válik, hogy
– mutatott rá Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem fejlesztési és stratégiai rektorhelyettese a sajtótájékoztatón.
Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem fejlesztési és stratégiai rektorhelyettese
Fotó: Csató Andrea
Ehhez csatlakozva Mezei Ödön – a székelyudvarhelyi baptista gyülekezet lelkésze, aki a gyülekezet akadálymentesített épületében ad helyet minden alkalommal a konduktív nevelést biztosító foglalkozásoknak – elmondta, nagy öröm számukra is ez az együttműködés. Kiemelte, az első alkalommal sorra kerülő integrált tábor tulajdonképpen egy sporttábor, amely a városban zajló tematikus évhez, azaz a mozgás évéhez kapcsolódik. Öröm számukra is látni, hogy a különböző sportágak gyakorlásában mindenki részt vehet a saját képességeihez és határaihoz mérten.
Makk Ádám, a Pető Sportegyesület vivószövetségének vezetője és a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja elmondta, nyolc éve került be a Pető Intézetbe a vívás, támogatják őket, ugyanis nagyon fontosnak tartják a rekreációt és a társadalmi érzékenyítést, mely a sport révén nagyon jól működik.
Mezei Ödön, a székelyudvarhelyi baptista gyülekezet lelkésze
Fotó: Csató Andrea
„Ez a korosztály még nagyon fogékony a társadalmi érzékenyítésre” – emelte ki. Ezért kifejezetten fontos feladatnak tartják azt, hogy integrált tevékenységeket is szervezzenek. Most Székelyudvarhelyen is ezt próbálják ki, így a foglalkozások során az egészségesek is kerekesszékbe ülnek, ugyanakkor a mozgássérülteknek is lehetőségük van kipróbálni ezt a sportot.
Csuka Pál határon túli programokért felelős vezető arról számolt be, hogy a program nagyon sikeres, vannak rendszeresen visszajáró gyerekek is, akik évről évre eljönnek a táborba, és minden résztvevőn megfigyelhető a fejlődés, attól függően, hogy milyen mértékű a problémája.
Csuka Pál határon túli programokért felelős vezető
Fotó: Csató Andrea
Jelenleg 18 városban tartják meg a határon túli programokat a Kárpát-medencében, amellett, hogy háromhetes ingyenes fejlesztéseket biztosítanak mindenhol a mozgáskorlátozottak számára, a magyar kormány támogatásával. Ugyanakkor számos érzékenyítő programot is szerveznek, mivel
Székelyudvarhely egyébként hetedik éve részese a programnak és remélik, hogy ez a kapcsolat tovább fejlődik és sok közös programot tudnak még szervezni.
Makk Ádám, a Pető Sportegyesület vivó szövetségének vezetője és a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja
Fotó: Csató Andrea
Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja is hangsúlyozta, a programmal a mozgáskorlátozottak önálló életvitelének elérése az elsőszámú cél, ugyanakkor kiemelten fontos a társadalmi érzékenyítés. Mindig háromhetes turnust szerveznek, amelyben csoportokban dolgoznak, hiszen a Pető-módszer eszközrendszerének és alapelveinek fontos része a csoport, hogy legyen motiváció, húzóerő és példa a gyerek előtt. A halmozottan sérült gyerekekkel, akiknél a vezető tünet a mozgássérülés, de értelmi fogyatékosság vagy valamilyen autizmus-spektrumzavar is társul ehhez, egyéni fejlesztés során foglalkoznak.
Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja
Fotó: Csató Andrea
Reggelente mamás csoportban foglalkozást tartanak hároméves gyermekeknek az egyik szülő részvételével. 10-től délután 4-ig 7–19 éves korcsoportba tartozó gyermekek számára tábort tartanak, ezen a hét évesnél fiatalabb gyermekek felnőtt kísérővel vehetnek részt. Délután egyéni foglalkozások zajlanak.
Az érzékenyítés mellett a parasport népszerűsítésével is összekötötték az idei tábort, e célból rengeteg speciális, adaptív eszközt hoztak.
Fotó: Csató Andrea
A konduktorok számára sikerélmény, hogy állandó túljelentkezés van a foglalkozásokon, szakmai szempontból pedig az is, hogy ez
Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy az ilyen alkalmakkal a szülők is találkozni tudnak egymással, lehetőségük van megbeszélni a problémáikat, tapasztalatot cserélni, és ez is nagy segítség számukra a mindennapokban.
A Pető-módszer egy konduktív gyógypedagógiai módszer, amely a szervezet önregenerálódására alapozva fejleszti a mozgásképességet. A módszert Pető András (1893–1967) orvos-gyógypedagógus fejlesztette ki. A speciális nevelési rendszer lényege, hogy nem a fogyatékosságot próbálja megváltoztatni, hanem a sérülteknek gyakorlatilag újratanítja a környezethez alkalmazkodás készségeit. A módszer nem csak a magyarországi gyógypedagógiai szemléletre volt jelentős hatással, hanem világszerte nagy változást hozott ezen a területen. A Pető-módszer kapcsán Kárpát-medence szerte tizenöt városban vannak képzések, gyakorlati alkalmazások, ami 2250 gyermek felzárkóztatását jelenti. Ezen kívül a konduktív nevelő módszer a világ 42 országában ismert és elismert eljárás.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.
A három éve június végére előhozott kézdivásárhelyi „őszi” sokadalom az egykori katonanevelde tulajdonképpeni birtokba vételével kezdődött csütörtökön, a vasárnap esti tűzijáték előtt pedig a Wellhello hozta lázba a városünnep népes közönségét.
Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát csökkentő sürgősségi rendeletet.
Kilenc fogyatékkal élő felnőtt befogadására alkalmas Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, amit a felnőtt fogyatékkal élők szépvízi ápoló- és gondozóközpontja mellé húznának fel.
Ünnepélyes pillanatokkal ért véget a 28. Marosvásárhelyi Napok programsorozata: a város két kivételes művészt ismert el az Ars Musica Pro Urbe tiszteletbeli címmel.
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Szúnyog- és kullancsirtás lesz Csíkszereda közterületein július 1-jén, kedden.
Július elsején indul az online iratkozás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári karaira. Az újdonságokról, tudnivalókról hétfőn számoltak be az illetékesek.
Felborult egy üvegeket szállító teherautó az E60-as út Maros megyei szakaszán, Székelyvajánál; az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.
szóljon hozzá!