Határokat átívelő hálaadás a megújult oklándi templomért

Két és fél évvel ezelőtti, sorsfordító műtétje előtt Kelemen Levente oklándi unitárius lelkészt megkérdezte az orvosa: milyen céljai vannak? Válaszai: szeretné a gyermekeit felnevelni és a templomjavítást befejezni. Gyógyulni akarása mellett szükséges volt egy jó orvoscsapat, és Isten.

A templom megújulásához kellett, hogy a helyi közösség akarja a megvalósítást, szükséges volt egy jó kivitelező csapat és végig jelen volt Isten – akkor is, amikor pénz, nagyon sok pénz kellett.

Nem csoda, ha a hálaadó istentiszteleten egybeért a meghatódás, az örömkönnyekkel, a taps és a köszönő, ünnepszentelő zsoltárének.

A gyülekezet hazavárta mindazokat, akiket ebben a különleges kvalitású műemléktemplomban kereszteltek és azokat is, akik életre szóló útravalót kaptak ott, köztük a Tiszteletbeli Székely mozgalom jeleseit.

Az unitárius lelkészi közösség jelenléte, a templomért felelősséget vállalók, munkálkodók népes tábora, az egyházi és civil elöljárók, a huszárcsapatok díszes kiállása fokozta az ünnepélyességet.

Nyitányként Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének jelenlétében vonták fel a huszárok az országzászlót. Október 6-a lévén, Tóth János operaékes és Béla Albert szavalata magasabbra emelte a tekinteteket: „a szent magyar hazára”, amelynek rendületlenül „légy híve, oh magyar”.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke imában kérte Istent, hogy amint a templomot megújította, úgy újítsa meg az Ő gyermekeit is, hogy anyanyelvünk tisztán csengő szavával fejezhessük ki hovatartozásunkat, és Isten jóságának megtestesítői legyünk a világban.

– fogalmazott a püspök. Szószéki beszédének alapgondolata a Nehémiástól való buzdítás volt: „Az Úr előtt való öröm erőt ad nektek”.

A templomfalakon a csendben megszólaló múlt beszélni kezd, az ünnep erőt adó forrássá válik, hogy a darabjaira hullt kereszténységet össze tudjuk rakni.

– egymást lélekben gazdagítva.

Az istenháza megújulása mellett az felújított orgonáért és áldást mondott a püspök, kívánva: a közös éneklést ne hagyjuk veszni! Az éneket kísérő templomi hangszer megáldását követően Lászlóffy Árpád orgonaművész négy mű megszólaltatásával mutatta be a harmóniát zengő hangszerkirálynőt.

Kelemen Levente 1992 decemberétől szolgál a helyi közösségben. Személyes hangvételű visszaemlékezésében az EDDA dalát is idézte: „Álmodtam egy világot magamnak/ itt állok a kapui előtt…” A tenni akarás mellett, a kevesebb mint négyszáz fős gyülekezetnek külső segítségre is szüksége volt. A Gondviselés különböző csatornákon érkezett:

az uniós pályázathoz szükséges tervekhez Kövér László házelnök és felesége látogatását követően nyílt lehetőség, a pályázat elkészíttetéséhez a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) segítette hozzá a gyülekezetet.

A sikerre vitt pályázat szintén a templom ügye iránt elkötelezett munkacsoport érdeme. Aztán a licit kiírásakor azért imádkoztak, hogy „itthoni, magunkfajta cég nyerje el a pályázatot” – sorolta a lelkész.

A fal alól kibukkanó freskók, írások és a középkori torony feltárt maradványai újabb kihívást jelentettek, hasonlóképpen a padozathoz megfelelő téglák előállítása is.

Mindehhez kellő időben megjött a szakmai és anyagi segítség. A Tiszteletbeli Székelyek vállalták az orgona felújítását, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a magyar kormány a külső kerítés javítását tette lehetővé.

A helyi közösség tagjai a két év fél év alatt több mint hatszáz napnyi közmunkával járultak hozzá a templomjavításhoz.

A lelkész meghatódva mondott köszönetet családjának és szüleinek, akik nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Hosszú tapssal, felállva fejezték ki érzéseiket a templomot zsúfolásig megtöltő ünneplők.

Berecz András bukovinai „éneket mondott”, Tóth János „a hét folyónak hét vizéről” énekelt. Konrád Árpádné Kelemen Tünde az 1932–58 között Oklándon szolgált néhai lelkész lánya, a mai lelkész nagynénje verssel hálálta meg a falu népének az ott töltött éveket. Köszöntőbeszédet mondott Szász Jenő, az NSKI elnöke, kiemelve, hogy mindaz, amit eme templomba fektettek, megtizenötszöröződött. Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke hiszi, hogy a Kárpát-medencei figyelemre, az Anyaország segítségére és hogy sok jó baráttal tudunk előhozakodni, arra az oklándi templom a példa.

A Magyar Országgyűlés elnöke a templomban őrzött toborzózászló alatt, az aradi tizenhármak mártíriumára emlékezve kiemelte: a történelem itt él a szívünkben, és tárgyi emlékeinkben.

Emlékeztetett a mára: amikor főt hajtunk múltbéli hőseink életáldozata előtt, ünnepeljük a jelenkoriak munkaáldozatát, amellyel megújították Oklándon a szent hajlékot. Kiemelte, hogy

a templom falainak megújulásával egyidőben, „megújult a templom népének önbizalma és életereje is”.

A köszöntőbeszéd végén egy történettel is nyomatékosította az elvégzett munka székely lelkiismeretességét.

Köszönetet mondott az erdélyi unitáriusoknak azért, amit az európai demokráciáért tettek, jelesül, hogy a vallásszabadság eszmei alapja az európai demokráciának. Robert Schumant idézte, aki szerint az európai demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét.

– szólt az idézet.

Európa a jövőben elveszítheti önmagát az erdélyi unitarizmus által megfogalmazott alapeszme, az „értelmes hit és hívő értelem” nélkül – foglalta össze Kövér László.

Végül felhívta a figyelmet bethlenszetmiklósi nemzettársainkra, akik templomának tornya négy napja leégett. Kívánva, az erdélyi ember még ezer esztendeig lehessen otthon szülőföldjén.

Az oklándi ünnepi falutalálkozó köszönetmondással, szeretetvendégséggel és kulturális programmal zárult.