
A sepsiszentgyörgyi laboratóriumban a Pfizerrel beoltottak mintegy 40 százalékánál nagyon alacsony ellenanyagszintet mértek hat hónap után
Fotó: Beliczay László
Október elejétől elkezdődhet a harmadik oltásdózisok beadása Romániában, és Fejér Szilárd kémikus-kutató szerint erre a Pfizer vakcinával beoltottak egy részének szüksége is lesz, ugyanis hat hónap eltelte után csökken az oltóanyag által biztosított védettség. A következő járványhullámban azonban továbbra sem ez jelenti majd a legfőbb gondot, hanem az alacsony átoltottsági arány, vagyis az, hogy a lakosság nagy része egy oltást sem kapott.
2021. augusztus 28., 20:292021. augusztus 28., 20:29
Szeptember elejére várják az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) erre vonatkozó ajánlását, ha ez megtörténik, legkésőbb október elején elkezdődhet Romániában is a harmadik oltásdózisok beadás – jelentette be Valeriu Gheorghiță orvos-ezredes. Az oltáskampányt koordináló bizottság (CNCAV) elnöke a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, elsőként az egészségügyben dolgozók, illetve a lakosság veszélyeztetett része kapja majd meg a harmadik oltást, amelyre vagy az országos oltásregisztrációs platformon jelentkezhetnek majd, vagy egyszerűen bemennek egy oltóközpontba.
A harmadik oltást csak akkor kaphatják meg a jogosultak, ha a második, tehát az emlékeztető oltásuk óta eltelt legalább hat hónap.
– mondta Valeriu Gheorghiță, hozzátéve, hogy a fő prioritásnak továbbra is azt tartják, hogy minél többen megkapják az első oltást. Kitért ugyanakkor arra is, hogy
A kutatási adatok alapján arról is beszélt, hogy a védettség hat hónap után történő csökkenése a Pfizer oltáanyagára vonatkozik, de hasonló eredményre számítanak a Moderna vakcinájával kapcsolatban is, miközben az AstraZeneca esetében az elsődleges brit eredmények azt mutatják, hogy a vektorvakcina hat hónap után is jól áll a hatékonyságát illetően. Nagyon valószínű, hogy azok, akik elsőként AstraZeneca vakcinát kaptak, harmadik oltásként mRNS-alapú (Pfizer, Moderna) oltást kapnak majd.
A járványügyi hatóság eredetileg szeptemberben indította volna el a harmadik oltásdózisok beadását, de az Egészségügyi Világszervezet vezetője a kivárást javasolta a világ fejlett országainak, azzal érvelve, hogy a harmadik világbeli államokban élők még az első dózist sem kaphatták meg. Emiatt torpant meg valószínűleg Romániában is a döntés meghozatala – vélekedett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
– mondta, hangsúlyozva azt is, hogy több tudományos közlemény is megerősíti, hogy a védőoltások még a delta-variáns esetében is nagy arányú védettséget biztosítanak a betegség súlyos, esetleg halálos formája ellen, még úgy is, hogy a beoltottak elkaphatják és továbbadhatják a fertőzést. Tar Gyöngyi a beoltatlanokat veszélyeztető szövődmények kialakulására is kitért. „Nem mindenkinél egyformán, de súlyos szövődmények keletkeznek, még olyanoknál is, akik nem kerültek kórházba, hanem otthon vészelték át a megbetegedést. Idegrendszeri és tüdőt érintő szövődmények ezek, mi az utóbbitól félünk a legjobban, mert ott látjuk a legdrámaibb elváltozásokat: olyan típusú tüdőhegeket, fibrózist, ami után a légzőképesség, és ebből adódóan a szív-érrendszerük egészsége, munkaképességük, az agyuk oxigénellátása, mind következményesen romlik, károsodik” – fogalmazott.
A delta-variáns ellen csökken a Pfizer oltóanyagával immunizáltak védettsége hat hónap után, mivel ez a vírusváltozat részben ki tudja kerülni az immunrendszert, így megnő az úgynevezett áttöréses fertőzés kockázata – erre hívta fel a figyelmet Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetője. „Nekünk a Pfizerre vannak adataink, ott nagyot csökkent az ellenanyagszint hat hónap után.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek be kellene adni a harmadik oltást, hanem azoknak kellene, akik fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek vagy veszélyeztetettek, az egészségügyben dolgozóknak és a hatvan év fölöttieknek” – mondta Fejér Szilárd. Kérdésünkre ugyanakkor azt is kifejtette:
Izraelben az oltás utáni megfertőződésekről is vezetnek feljegyzéseket, és az ottani adatokból ki lehet következtetni, hogy lesznek áttöréses fertőzések, de fontos kihangsúlyozni, hogy nem ezek az esetek fogják okozni a következő járványhullámot, illetve leterhelni a kórházakat, mert az oltás után megfertőződők közül nagyon kevesen fognak kórházba kerülni. „A gond az lesz, hogy nagyon sokan fognak kórházba kerülni azok közül, akik nincsenek beoltva” – fogalmazott. Ő úgy véli,
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
1 hozzászólás