
A sepsiszentgyörgyi laboratóriumban a Pfizerrel beoltottak mintegy 40 százalékánál nagyon alacsony ellenanyagszintet mértek hat hónap után
Fotó: Beliczay László
Október elejétől elkezdődhet a harmadik oltásdózisok beadása Romániában, és Fejér Szilárd kémikus-kutató szerint erre a Pfizer vakcinával beoltottak egy részének szüksége is lesz, ugyanis hat hónap eltelte után csökken az oltóanyag által biztosított védettség. A következő járványhullámban azonban továbbra sem ez jelenti majd a legfőbb gondot, hanem az alacsony átoltottsági arány, vagyis az, hogy a lakosság nagy része egy oltást sem kapott.
2021. augusztus 28., 20:292021. augusztus 28., 20:29
Szeptember elejére várják az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) erre vonatkozó ajánlását, ha ez megtörténik, legkésőbb október elején elkezdődhet Romániában is a harmadik oltásdózisok beadás – jelentette be Valeriu Gheorghiță orvos-ezredes. Az oltáskampányt koordináló bizottság (CNCAV) elnöke a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, elsőként az egészségügyben dolgozók, illetve a lakosság veszélyeztetett része kapja majd meg a harmadik oltást, amelyre vagy az országos oltásregisztrációs platformon jelentkezhetnek majd, vagy egyszerűen bemennek egy oltóközpontba.
A harmadik oltást csak akkor kaphatják meg a jogosultak, ha a második, tehát az emlékeztető oltásuk óta eltelt legalább hat hónap.
– mondta Valeriu Gheorghiță, hozzátéve, hogy a fő prioritásnak továbbra is azt tartják, hogy minél többen megkapják az első oltást. Kitért ugyanakkor arra is, hogy
A kutatási adatok alapján arról is beszélt, hogy a védettség hat hónap után történő csökkenése a Pfizer oltáanyagára vonatkozik, de hasonló eredményre számítanak a Moderna vakcinájával kapcsolatban is, miközben az AstraZeneca esetében az elsődleges brit eredmények azt mutatják, hogy a vektorvakcina hat hónap után is jól áll a hatékonyságát illetően. Nagyon valószínű, hogy azok, akik elsőként AstraZeneca vakcinát kaptak, harmadik oltásként mRNS-alapú (Pfizer, Moderna) oltást kapnak majd.
A járványügyi hatóság eredetileg szeptemberben indította volna el a harmadik oltásdózisok beadását, de az Egészségügyi Világszervezet vezetője a kivárást javasolta a világ fejlett országainak, azzal érvelve, hogy a harmadik világbeli államokban élők még az első dózist sem kaphatták meg. Emiatt torpant meg valószínűleg Romániában is a döntés meghozatala – vélekedett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
– mondta, hangsúlyozva azt is, hogy több tudományos közlemény is megerősíti, hogy a védőoltások még a delta-variáns esetében is nagy arányú védettséget biztosítanak a betegség súlyos, esetleg halálos formája ellen, még úgy is, hogy a beoltottak elkaphatják és továbbadhatják a fertőzést. Tar Gyöngyi a beoltatlanokat veszélyeztető szövődmények kialakulására is kitért. „Nem mindenkinél egyformán, de súlyos szövődmények keletkeznek, még olyanoknál is, akik nem kerültek kórházba, hanem otthon vészelték át a megbetegedést. Idegrendszeri és tüdőt érintő szövődmények ezek, mi az utóbbitól félünk a legjobban, mert ott látjuk a legdrámaibb elváltozásokat: olyan típusú tüdőhegeket, fibrózist, ami után a légzőképesség, és ebből adódóan a szív-érrendszerük egészsége, munkaképességük, az agyuk oxigénellátása, mind következményesen romlik, károsodik” – fogalmazott.
A delta-variáns ellen csökken a Pfizer oltóanyagával immunizáltak védettsége hat hónap után, mivel ez a vírusváltozat részben ki tudja kerülni az immunrendszert, így megnő az úgynevezett áttöréses fertőzés kockázata – erre hívta fel a figyelmet Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetője. „Nekünk a Pfizerre vannak adataink, ott nagyot csökkent az ellenanyagszint hat hónap után.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek be kellene adni a harmadik oltást, hanem azoknak kellene, akik fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek vagy veszélyeztetettek, az egészségügyben dolgozóknak és a hatvan év fölöttieknek” – mondta Fejér Szilárd. Kérdésünkre ugyanakkor azt is kifejtette:
Izraelben az oltás utáni megfertőződésekről is vezetnek feljegyzéseket, és az ottani adatokból ki lehet következtetni, hogy lesznek áttöréses fertőzések, de fontos kihangsúlyozni, hogy nem ezek az esetek fogják okozni a következő járványhullámot, illetve leterhelni a kórházakat, mert az oltás után megfertőződők közül nagyon kevesen fognak kórházba kerülni. „A gond az lesz, hogy nagyon sokan fognak kórházba kerülni azok közül, akik nincsenek beoltva” – fogalmazott. Ő úgy véli,
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
1 hozzászólás