
A sepsiszentgyörgyi laboratóriumban a Pfizerrel beoltottak mintegy 40 százalékánál nagyon alacsony ellenanyagszintet mértek hat hónap után
Fotó: Beliczay László
Október elejétől elkezdődhet a harmadik oltásdózisok beadása Romániában, és Fejér Szilárd kémikus-kutató szerint erre a Pfizer vakcinával beoltottak egy részének szüksége is lesz, ugyanis hat hónap eltelte után csökken az oltóanyag által biztosított védettség. A következő járványhullámban azonban továbbra sem ez jelenti majd a legfőbb gondot, hanem az alacsony átoltottsági arány, vagyis az, hogy a lakosság nagy része egy oltást sem kapott.
2021. augusztus 28., 20:292021. augusztus 28., 20:29
Szeptember elejére várják az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) erre vonatkozó ajánlását, ha ez megtörténik, legkésőbb október elején elkezdődhet Romániában is a harmadik oltásdózisok beadás – jelentette be Valeriu Gheorghiță orvos-ezredes. Az oltáskampányt koordináló bizottság (CNCAV) elnöke a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, elsőként az egészségügyben dolgozók, illetve a lakosság veszélyeztetett része kapja majd meg a harmadik oltást, amelyre vagy az országos oltásregisztrációs platformon jelentkezhetnek majd, vagy egyszerűen bemennek egy oltóközpontba.
A harmadik oltást csak akkor kaphatják meg a jogosultak, ha a második, tehát az emlékeztető oltásuk óta eltelt legalább hat hónap.
– mondta Valeriu Gheorghiță, hozzátéve, hogy a fő prioritásnak továbbra is azt tartják, hogy minél többen megkapják az első oltást. Kitért ugyanakkor arra is, hogy
A kutatási adatok alapján arról is beszélt, hogy a védettség hat hónap után történő csökkenése a Pfizer oltáanyagára vonatkozik, de hasonló eredményre számítanak a Moderna vakcinájával kapcsolatban is, miközben az AstraZeneca esetében az elsődleges brit eredmények azt mutatják, hogy a vektorvakcina hat hónap után is jól áll a hatékonyságát illetően. Nagyon valószínű, hogy azok, akik elsőként AstraZeneca vakcinát kaptak, harmadik oltásként mRNS-alapú (Pfizer, Moderna) oltást kapnak majd.
A járványügyi hatóság eredetileg szeptemberben indította volna el a harmadik oltásdózisok beadását, de az Egészségügyi Világszervezet vezetője a kivárást javasolta a világ fejlett országainak, azzal érvelve, hogy a harmadik világbeli államokban élők még az első dózist sem kaphatták meg. Emiatt torpant meg valószínűleg Romániában is a döntés meghozatala – vélekedett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
– mondta, hangsúlyozva azt is, hogy több tudományos közlemény is megerősíti, hogy a védőoltások még a delta-variáns esetében is nagy arányú védettséget biztosítanak a betegség súlyos, esetleg halálos formája ellen, még úgy is, hogy a beoltottak elkaphatják és továbbadhatják a fertőzést. Tar Gyöngyi a beoltatlanokat veszélyeztető szövődmények kialakulására is kitért. „Nem mindenkinél egyformán, de súlyos szövődmények keletkeznek, még olyanoknál is, akik nem kerültek kórházba, hanem otthon vészelték át a megbetegedést. Idegrendszeri és tüdőt érintő szövődmények ezek, mi az utóbbitól félünk a legjobban, mert ott látjuk a legdrámaibb elváltozásokat: olyan típusú tüdőhegeket, fibrózist, ami után a légzőképesség, és ebből adódóan a szív-érrendszerük egészsége, munkaképességük, az agyuk oxigénellátása, mind következményesen romlik, károsodik” – fogalmazott.
A delta-variáns ellen csökken a Pfizer oltóanyagával immunizáltak védettsége hat hónap után, mivel ez a vírusváltozat részben ki tudja kerülni az immunrendszert, így megnő az úgynevezett áttöréses fertőzés kockázata – erre hívta fel a figyelmet Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetője. „Nekünk a Pfizerre vannak adataink, ott nagyot csökkent az ellenanyagszint hat hónap után.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek be kellene adni a harmadik oltást, hanem azoknak kellene, akik fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek vagy veszélyeztetettek, az egészségügyben dolgozóknak és a hatvan év fölöttieknek” – mondta Fejér Szilárd. Kérdésünkre ugyanakkor azt is kifejtette:
Izraelben az oltás utáni megfertőződésekről is vezetnek feljegyzéseket, és az ottani adatokból ki lehet következtetni, hogy lesznek áttöréses fertőzések, de fontos kihangsúlyozni, hogy nem ezek az esetek fogják okozni a következő járványhullámot, illetve leterhelni a kórházakat, mert az oltás után megfertőződők közül nagyon kevesen fognak kórházba kerülni. „A gond az lesz, hogy nagyon sokan fognak kórházba kerülni azok közül, akik nincsenek beoltva” – fogalmazott. Ő úgy véli,
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az economedia.ro.
Három település lakóinak küldtek a hatóságok Ro-Alert üzenetet a keddi nap folyamán.
Tovább tiltakoznak a Hargita megyei hulladékszállítási díjak ellen: kedd délig több mint kétezren írták alá a petíciót, amely nagyobb átláthatóságot sürget. A kezdeményező szerint nagy a különbség az egyszemélyes háztartások és a családok terhei között.
Az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsga második szakaszát a jelöltek csaknem mindegyike sikeresen teljesítette, az országos átlag pedig kifejezetten jónak bizonyult, sok tízessel. Még hátravan a vezetési terv bemutatása és megvédése.
A NATO további haditechnikai eszközöket telepít a Fekete-tenger térségébe, miután az utóbbi időben több kereskedelmi hajót is dróntámadás ért – jelentette be kedden a szövetség szóvivője.
A Román Nemzeti Bank (BNR) arra számít, hogy 2026 második felében élénkül a román gazdaság, de a korábban vártnál szerényebb ütemben – derül ki a jegybank október 8-i monetáris politikai ülésének kedden közzétett jegyzőkönyvéből.
Várhatóan október 24-én kapja meg Románia az Európai Unió vakcinakészleteiből biztosított 1,1 millió adag oltóanyagot, amelyből 800 ezer a juh- és kecskehimlő, 300 ezer pedig a kiskérődzők pestise elleni védekezést szolgálja.
Előre kitervelte a hétfői iskolai késelést a 13 éves besztercei diák, aki feltehetően rasszista indítékból támadt rá egyik iskolatársára, és a történtek után sem mutatott megbánást – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei főügyész.
Jövő év elején eltörlik a gyermekgondozási díjat terhelő egészségbiztosítási járulékot (CASS) – jelentette ki keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán a munkaügyi miniszteri tisztségre jelölt Florin Manole.
Az oktatási minisztérium kedden közzétette a 2026–2027-es tanév képességfelmérő vizsgájának és próbavizsgájának ütemtervét.
1 hozzászólás