Háromszéki kúriák jótékonysági bálja

A kihirdetett határidőig öt kúria tulajdonosai pályáztak:

• a sepsiszentgyörgyi Nagy-Bogáts kúriában egy századfordulós, szecessziós stílusú, üvegbetétes bejárati ajtó restaurálásához igényeltek segítséget a tulajdonosok, akik 2013-ban perelték vissza az épületet az államtól, és azóta próbálják eredeti arculatát visszaadni;

• a gelencei Csoma-kúria jelenleg is az egykori tulajdonosok leszármazottainak tulajdonában van, akik jó gazdának bizonyulnak: a klasszicista stílusú épületet már nagyjából rendbetették, viszont szeretnék visszaállítani a 19. század elején készült, a háznál korábbi stukkódíszes kapulábakat;

• a bikfalvi Vén–Ábrahám-kúria a legrégebbi épület, amelynek tulajdonosai pályáztak: a jellegzetes háromszéki udvarház 17. századi alapokra épült a 18. században, egy földrengés viszont ledöntötte barokkos tornácát, ezt kellene újraépíteni. Mivel a 18. században általánosan elterjedt divat volt falfestésekkel díszíteni az udvarházakat, falkutatásokat is érdemes lenne elvégeztetni a szakemberekkel;

• a dálnoki Beczássy-kúriában 19. század végi, secco technikával készült falképek – virágos díszítések, tájképek – kerültek elő, ezek restaurálása nagyon költséges és időigényes folyamat, így az Albert család résztámogatást igényelt ehhez a művelethez.

A bálra mintegy nyolcvanan váltottak belépőt 300 lejes részvételi vagy 500 lejes támogatói jeggyel, többen pedig csak pénzösszeggel támogatták a rendezvényt, mert nem tudtak jelen lenni.

Kálnoky Tibor mint a miklósvári kastély tulajdonosa házigazdaként nyitotta meg a bált: üdvözölte a résztvevőket, akik között feleségével együtt jelen volt Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja, továbbá Ráduly István prefektus, Gáj Nándor, a Kovászna megyei tanács alelnöke. Mikes Zsigmond, a Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesületének elnöke is köszöntötte a résztvevőket, majd Szungert Balázs beszélt a magyar kormány örökségvédelmi programjáról, amelyet 1998-ban terjesztett ki a határon túlra. Ezt követően Várallyay Réka ismertette a programot.

A kastély „nagy palotájában” (a díszterem korabeli megnevezése) megtartott köszöntés után a társaság levonult a szép, boltíves pincehelyiségbe, ahol vacsorához volt terítve. Népzenészek – Gáspár Csaba prímás, Kelemen István brácsás, Csibi Szabolcs nagybőgős, Péntek Zsuzsa énekes – szolgáltattak a reneszánszba gyökerező élőzenét az étkezéshez:

Említésre méltó mozzanata az estnek, hogy a desszertet a résztvevő kúria- és kastélytulajdonosok készítették: a Beczássy család ma is élő leszármazottja elmondta, a család kedvence a darázsfészek volt, így ők is is ezt hoztak, a csernátoni Bernád-kúria non plusz ultrával nevezett be, a Szotyori–Nagy család málnás-csokis sajttortával, míg a házigazda Kálnoky-család répatortát, a bikfalviak zserbót kínáltak a bálozóknak.