
Az első, építettörökség-mentő jótékonysági bálon mintegy 80 személy vett részt
Fotó: Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete/Szekeres Szabolcs
Jótékonysági bálnak adott otthont szombaton a miklósvári Kálnoky-kastély, ezúttal a háromszéki kúriák megmentését tartották szem előtt a szervezők.
2025. április 28., 18:282025. április 28., 18:28
2025. április 30., 13:302025. április 30., 13:30
A Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesületének tagja, Várallyay Réka művészettörténész szervezte meg az eseményt egy tizenöt évvel korábbi rendezvény mintájára – az akkori Balsorsú Műemlékek Bálját a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezte. A hagyományteremtőnek szánt rendezvény a szó legnemesebb értelmében otthonra, befogadásra talált a miklósvári Kálnoky-kastélyban.
Ahogy azt már korábban megírtuk, a háromszéki épített örökség fontos részét képező udvarházak tulajdonosai már az eseményt megelőzően jelentkezhettek egy-egy olyan gonddal, amellyel szembesültek az udvarházak felújítása során, vagy amelyhez nagyobb anyagi erőforrás szükséges. Az elképzelések alapján a bál bevételéből a szervezők – a résztvevők szavazatai alapján – egy projektet segítenek a megvalósuláshoz, körülbelül 12 ezer lejes támogatással.
Balról jobbra: Kálnoky Tibor, házigazda, Várallyay Réka főszervező, Mikes Zsigmond és Szungert Balázs a Kálnoky-kastély dísztermében, „nagy palotájában”
Fotó: Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete
A kihirdetett határidőig öt kúria tulajdonosai pályáztak:
a sepsiszentgyörgyi Nagy-Bogáts kúriában egy századfordulós, szecessziós stílusú, üvegbetétes bejárati ajtó restaurálásához igényeltek segítséget a tulajdonosok, akik 2013-ban perelték vissza az épületet az államtól, és azóta próbálják eredeti arculatát visszaadni;
a gelencei Csoma-kúria jelenleg is az egykori tulajdonosok leszármazottainak tulajdonában van, akik jó gazdának bizonyulnak: a klasszicista stílusú épületet már nagyjából rendbetették, viszont szeretnék visszaállítani a 19. század elején készült, a háznál korábbi stukkódíszes kapulábakat;
a bikfalvi Vén–Ábrahám-kúria a legrégebbi épület, amelynek tulajdonosai pályáztak: a jellegzetes háromszéki udvarház 17. századi alapokra épült a 18. században, egy földrengés viszont ledöntötte barokkos tornácát, ezt kellene újraépíteni. Mivel a 18. században általánosan elterjedt divat volt falfestésekkel díszíteni az udvarházakat, falkutatásokat is érdemes lenne elvégeztetni a szakemberekkel;
a dálnoki Beczássy-kúriában 19. század végi, secco technikával készült falképek – virágos díszítések, tájképek – kerültek elő, ezek restaurálása nagyon költséges és időigényes folyamat, így az Albert család résztámogatást igényelt ehhez a művelethez.
A bálra mintegy nyolcvanan váltottak belépőt 300 lejes részvételi vagy 500 lejes támogatói jeggyel, többen pedig csak pénzösszeggel támogatták a rendezvényt, mert nem tudtak jelen lenni.
Kálnoky Tibor mint a miklósvári kastély tulajdonosa házigazdaként nyitotta meg a bált: üdvözölte a résztvevőket, akik között feleségével együtt jelen volt Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja, továbbá Ráduly István prefektus, Gáj Nándor, a Kovászna megyei tanács alelnöke. Mikes Zsigmond, a Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesületének elnöke is köszöntötte a résztvevőket, majd Szungert Balázs beszélt a magyar kormány örökségvédelmi programjáról, amelyet 1998-ban terjesztett ki a határon túlra. Ezt követően Várallyay Réka ismertette a programot.
A felújításra szoruló kúriákat, történetüket és gondjaikat pannókon is szemléltették a résztvevőknek
Fotó: Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete/Szekeres Szabolcs
A kastély „nagy palotájában” (a díszterem korabeli megnevezése) megtartott köszöntés után a társaság levonult a szép, boltíves pincehelyiségbe, ahol vacsorához volt terítve. Népzenészek – Gáspár Csaba prímás, Kelemen István brácsás, Csibi Szabolcs nagybőgős, Péntek Zsuzsa énekes – szolgáltattak a reneszánszba gyökerező élőzenét az étkezéshez:
Vacsora közben lehetett megvásárolni azokat a tombolajegyeket is, amelyekkel a résztvevők ajándékcsomagokat, szolgáltatásokat (vacsora, wellnesshétvége, szállás) nyerhettek.
Az étkezés után a kúriatulajdonosok frappánsan, lényegre törően mutatták be a kúriákat, illetve pályázatukat, majd a résztvevők szavazhattak arról, kié legyen a bál közel tizennyolcezer lejes összbevétele.
a szervezőknek viszont föltett szándéka megtalálni a módját annak, hogy a többi épülettulajdonost is hozzásegítsék a felújítások elvégzéséhez. Már a helyszínen megoldódni látszott a Nagy–Bogáts-kúria ajtajának sorsa, amelyet a Szotyori–Nagy-kúria tulajdonosai is készek támogatni, miután kiderült, hogy a családok távoli rokonságban állnak.
A vacsora utáni süteményeket az udvarház- és kastélytulajdonosok hozták.
Fotó: Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete
Említésre méltó mozzanata az estnek, hogy a desszertet a résztvevő kúria- és kastélytulajdonosok készítették: a Beczássy család ma is élő leszármazottja elmondta, a család kedvence a darázsfészek volt, így a dálnoki kúria új tulajdonosai is azt sütöttek, a csernátoni Bernád-kúria non plusz ultrával nevezett be, a Szotyori–Nagy család málnás-csokis sajttortával, míg a házigazda Kálnoky-család répatortát, a bikfalviak zserbót kínáltak a bálozóknak.
Várallyay Réka nagy örömmel nyugtázta, hogy a bált a Bethlen Gábor Alap támogatásával sikerült minden részletre kiterjedő figyelemmel megszervezni. Az eseményen részt vettek a Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesületének és az erdélyi történelmi családok tagjai, építészek, műemlékvédők, a kultúra területén dolgozó szakemberek. Rendeltetését betöltötte, felhívta a figyelmet a háromszéki udvarházak megmentésének fontosságára. Az pedig külön elégtételt jelentett, hogy a késő reneszánsz Kálnoky-kastély nemcsak múzeumként szolgált, hanem az esemény otthonos helyszínét biztosította.
Az október 9 és 18 között zajló 17. Székelyföld-napok megnyitója Barótra, illetve Erdővidék múzeumára irányította a figyelmet: megnyílt az Erdély történelmét bemutató ólomkatonakiállítás és emléktáblát avattak Deák István erdőmérnök tiszteletére.
Az arany- és gyémántlakodalmat ünneplő házaspárokat köszöntötte a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, amely az idén új helyszínen szervezte meg a hagyományos ünnepséget, mivel a megyei könyvtár nagyterme szűknek bizonyult a 45 pár számára.
Példamutató becsületességéért részesült elismerésben egy kézdivásárhelyi diák, aki több mint ezer lejt talált az utcán, és saját elhatározásából átadta a pénzt a rendőrségnek.
Három személyi sérüléssel járó közúti balesethez riasztották a rendőröket csütörtökön Kovászna megyében. A sérültek között egy kétéves gyermek is van, Kézdivásárhelyen pedig gyalogátkelőn ütöttek el egy nőt.
Megsebesítettek egy 15 éves fiút szerdán egy sepsiszentgyörgyi parkban. A feltételezett támadó szintén 15 éves, akit huszonnégy órára őrizetbe vettek, majd hatvannapos hatósági felügyelet alá helyezték.
Magyar tolmácsot kér a parlamentben Kulcsár-Terza József, miután megelégelte a magyar közösséget érő inzultusokat. A képviselő szerint Dan Tanasă rendszeresen sértegeti a magyarokat, két hete pedig az alsóház plénumában Markó Attilát is durván támadta.
Új formátumban, új koncepció mentén szervezik meg az idei, végzősöknek és fiataloknak szóló karriernapokat október 9-én a Sepsi Arénában: ezúttal csak a tizenkettedik osztályosokat várják, és állásbörze is része lesz a rendezvénynek.
Constantin Brâncuşi születésének 150. évfordulójához kapcsolódva szombaton kiállítás nyílik a szobrász kortársainak grafikáiból. A Picasso, Dali, Chagall, Matisse, Klimt grafikákat, nyomatokat egy bukaresti műgyűjtő kölcsönözte a kiállításra.
Folytatja az RMDSZ Háromszék Területi Szervezete az érettségizőknek szánt román gyorstalpalókat, idén már a nyolcadikosoknak is megszervezi az ingyenes felkészítőket. A tapasztalatok szerint a részt vevő diákok viszonya kedvezőbb lett a román nyelvhez.
Október 5. és 11. között immár 32. alkalommal szervezik meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat. A rendezvénysorozat idén is változatos programokkal várja mindazokat, akik szeretnék felfedezni és megélni a térség kulturális értékeit.
szóljon hozzá!