Három biztosítottból csak egy aktív járulékfizető

Az intézmény elmúlt hat évre vonatkozó költségvetési kimutatása szerint az olló évről évre egyre jobban szétnyílik, azaz a kiadások mértéke és a biztosítottak száma nő, a bevételek mértéke és a járulékfizetők száma viszont egyre csak csökken.

Összehasonlításképpen: 2014-ben a pénztár bevétele kicsivel kevesebb mint 150 millió lej volt, a kiadások értéke pedig közel 227 millió. Mindkét érték folyamatosan nőtt az elmúlt években, 2019-re az összbevétel értéke 288 millió, a kiadásoké pedig 493 millió lej volt, de amint az az adatokból kitűnik, a két érték közti különbség is évről évre nagyobb.

A bevételek mértéke viszont ennek következtében kevesebb mint 8,5 millió lejjel csökkent (167 millióról 159 millióra). A járulékfizetők száma viszont azóta tovább csökkent, ők tavaly majdnem 14 ezerrel voltak kevesebben, mint öt évvel ezelőtt.

hiszen az időseknek, gyerekeknek és számos más lakossági kategóriának alanyi jogon jár az ingyenes egészségügyi ellátás. A megye 310 ezer lakója közül közel 63 ezren nem biztosítottak.

A költségek csökkentése nem megoldás

A bevételek és kiadások tekintetében nem rendhagyó a helyzet Hargita megyében, valószínűleg csak az ország nagyobb városai között vannak olyanok, ahol a bevételek értéke fedezi a kiadásokét. A bevételek megvalósítását egyébként a pénzügy végzi, az egészségbiztosítási pénztár csak átvilágítja és mintegy tükörként megmutatja az adatokat, amelyek azért jól mutatják, hogy

– mutatott rá lapunknak Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. „Nekünk mint egészségbiztosítási pénztárnak az a feladatunk és küldetésünk, hogy minél több szolgáltatóval, minél jobb területi leosztásban kössünk szerződést, megfelelőképpen finanszírozva, hogy a Hargita megyei lakosok is ugyanolyan minőségű egészségügyi szolgáltatásokban részesüljenek, mint a máshol élők. (…) Ez az oldal a mi feladatunk: minél több pénzt hozni Hargita megyébe – és ehhez természetesen minél több minőségi szolgáltatást nyújtó szolgáltató kell –, és ami a legfontosabb, hogy minél hatékonyabban költsük el ezt a pénzt” – fogalmazott az intézmény vezetője.

Duda Tihamér szerint teljesen egyértelmű, hogy a fennálló helyzetre nem a költségek csökkentése a megoldás, nem is lehet csökkenteni azokat, hiszen az adatokból is kitűnik, hogy

„Egyértelmű, hogy a költségvetésnek ezt az oldalát nem lehet csökkenteni, ez egy folyamatosan növekvő szám, hiszen egyre több a szolgáltatás. Ez egy természetes folyamat, ennek a számnak mindig nőnie kell, és az európai átlagot figyelembe véve van is még ahová nőnie. A megoldás egyértelműen az, hogy a bevételi forrásokat kell megemelni azáltal, hogy több kategória fizet hozzájárulást és esetleg többet. Akárhonnan nézzük,

– mondta az egészségbiztosítási pénztár vezetője, arra is kitérve, hogy a járulékfizetőknek mintegy harmada minimálbéres alkalmazott. A problémát, tekintettel arra, hogy országos jellegű gondról van szó, központi szinten kell megoldani.

Az elvándorlás hatásai

Duda Tihamér kérdésünkre elmondta ugyanakkor azt is, elképzelhető, hogy a több mint 60 ezer, egészségbiztosítással nem rendelkező Hargita megyei közül sokan külföldön dolgoznak. Amennyiben ez így van, az tovább fokozza a rendszer költségvetési problémáját, hiszen egy aktív járulékfizető kiesése két másik, a társadalmi szolidaritás elve alapján ingyenes biztosításra jogosult – például nyugdíjas, kiskorú, munkaképtelen – egészségügyi ellátásának a költségkiesésére is hatással van.