
Folyamatosan növekszik a kiadás, hiszen egyre több a szolgáltatás. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A bevételi és kiadási adatok alapján világosan látszik, hogy a jelenlegi körülmények között évről évre egyre nehezebben fenntartható az egészségbiztosítási rendszer. Hargita megyében a biztosítási pénztár legutóbbi éves kiadásai majdnem kétszer akkorák voltak, mint a hozzájárulásokból befolyt bevételek; a megyében három biztosítottból már csak egy fizet hozzájárulást.
2021. február 23., 12:022021. február 23., 12:02
2021. február 23., 12:342021. február 23., 12:34
Majdnem 528 millió lejes összkiadása mellett mindössze 285 millió lejes bevétele volt az elmúlt évben a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak, azaz
Az intézmény elmúlt hat évre vonatkozó költségvetési kimutatása szerint az olló évről évre egyre jobban szétnyílik, azaz a kiadások mértéke és a biztosítottak száma nő, a bevételek mértéke és a járulékfizetők száma viszont egyre csak csökken.
Összehasonlításképpen: 2014-ben a pénztár bevétele kicsivel kevesebb mint 150 millió lej volt, a kiadások értéke pedig közel 227 millió. Mindkét érték folyamatosan nőtt az elmúlt években, 2019-re az összbevétel értéke 288 millió, a kiadásoké pedig 493 millió lej volt, de amint az az adatokból kitűnik, a két érték közti különbség is évről évre nagyobb.
A bevételek mértéke viszont ennek következtében kevesebb mint 8,5 millió lejjel csökkent (167 millióról 159 millióra). A járulékfizetők száma viszont azóta tovább csökkent, ők tavaly majdnem 14 ezerrel voltak kevesebben, mint öt évvel ezelőtt.
hiszen az időseknek, gyerekeknek és számos más lakossági kategóriának alanyi jogon jár az ingyenes egészségügyi ellátás. A megye 310 ezer lakója közül közel 63 ezren nem biztosítottak.
A bevételek és kiadások tekintetében nem rendhagyó a helyzet Hargita megyében, valószínűleg csak az ország nagyobb városai között vannak olyanok, ahol a bevételek értéke fedezi a kiadásokét. A bevételek megvalósítását egyébként a pénzügy végzi, az egészségbiztosítási pénztár csak átvilágítja és mintegy tükörként megmutatja az adatokat, amelyek azért jól mutatják, hogy
– mutatott rá lapunknak Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. „Nekünk mint egészségbiztosítási pénztárnak az a feladatunk és küldetésünk, hogy minél több szolgáltatóval, minél jobb területi leosztásban kössünk szerződést, megfelelőképpen finanszírozva, hogy a Hargita megyei lakosok is ugyanolyan minőségű egészségügyi szolgáltatásokban részesüljenek, mint a máshol élők. (…) Ez az oldal a mi feladatunk: minél több pénzt hozni Hargita megyébe – és ehhez természetesen minél több minőségi szolgáltatást nyújtó szolgáltató kell –, és ami a legfontosabb, hogy minél hatékonyabban költsük el ezt a pénzt” – fogalmazott az intézmény vezetője.
Duda Tihamér szerint teljesen egyértelmű, hogy a fennálló helyzetre nem a költségek csökkentése a megoldás, nem is lehet csökkenteni azokat, hiszen az adatokból is kitűnik, hogy
„Egyértelmű, hogy a költségvetésnek ezt az oldalát nem lehet csökkenteni, ez egy folyamatosan növekvő szám, hiszen egyre több a szolgáltatás. Ez egy természetes folyamat, ennek a számnak mindig nőnie kell, és az európai átlagot figyelembe véve van is még ahová nőnie. A megoldás egyértelműen az, hogy a bevételi forrásokat kell megemelni azáltal, hogy több kategória fizet hozzájárulást és esetleg többet. Akárhonnan nézzük,
– mondta az egészségbiztosítási pénztár vezetője, arra is kitérve, hogy a járulékfizetőknek mintegy harmada minimálbéres alkalmazott. A problémát, tekintettel arra, hogy országos jellegű gondról van szó, központi szinten kell megoldani.
Duda Tihamér kérdésünkre elmondta ugyanakkor azt is, elképzelhető, hogy a több mint 60 ezer, egészségbiztosítással nem rendelkező Hargita megyei közül sokan külföldön dolgoznak. Amennyiben ez így van, az tovább fokozza a rendszer költségvetési problémáját, hiszen egy aktív járulékfizető kiesése két másik, a társadalmi szolidaritás elve alapján ingyenes biztosításra jogosult – például nyugdíjas, kiskorú, munkaképtelen – egészségügyi ellátásának a költségkiesésére is hatással van.
A jobboldai közösség teljes megújításáról beszélt a miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a Patrióta Youtube csatornáján közvetített interjúban. Orbán Viktor úgy értékelte, a kormánypártok egyértelmű vereséget szenvedtek.
Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.
Csütörtöki ülésén a kormány mintegy 266,7 millió lejt különített el a kormányfőtitkárság költségvetéséből a nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatására.
Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
1 hozzászólás