Hirdetés
Hirdetés

Hargita megye: kórházanként két-három szakterületen van komoly orvoshiány a járóbeteg-ellátásban

A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik •  Fotó: Gecse Noémi

A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik

Fotó: Gecse Noémi

Leginkább szemész és általános sebész szakorvosokból van hiány Hargita megyében a szakorvosi járóbeteg-rendelési rendszerben, több kórházban sincs elég szakember ezeken a szakterületeken. Egyes kórházakban a hiányszakterületek közé tartozik a belgyógyászat, az ortopéd-traumatológia, a kardiológia, az ideggyógyászat és a tüdőgyógyászat is. Az ideális helyzethez mérve viszont ennél jóval több szakrendelésen nőhetne az orvosok száma, még úgy is, hogy az elmúlt években sokat javult a helyzet e téren.

Széchely István

2021. szeptember 18., 12:472021. szeptember 18., 12:47

Átlagban két-három olyan orvosi szakterület van a Hargita megyében működő kórházak járóbeteg-szakrendelésein, ahol a szükséges normák teljesítésére nincs elegendő szakorvos – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár friss kimutatásából, amely a járóbeteg-szakrendelés helyzetét elemzi.

Nincs elegendő szakorvos a csíkszeredai megyei kórház, illetve a székelyudvarhelyi kórház általános sebészeti, illetve szemészeti járóbeteg-ellátási rendszerében, továbbá a csíkszeredai kórház ortopéd-traumatológiai szakrendelésén. A gyergyószentmiklósi kórház járóbeteg-ellátó rendszerében kardiológus, belgyógyász, illetve szemész szakorvosból nincs elegendő. Maroshévízen szintén a kardiológia számít hiányszakmának, de ideggyógyász és tüdőgyógyász szakorvosokra is szükség lenne még a helyi kórház járóbeteg-rendelésén.

Nem az ideális helyzet alapján számolnak

Nehéz lenne kiszámolni, hogy megyeszerte vagy kórházanként hány szakorvosra lenne még szükség, hiszen ez attól is függ, hogy a kórházi osztályokon dolgozó szakorvosok mennyi munkát vállalnak a szakrendeléseken, továbbá attól is, hogy hány betegnek van szüksége ezekre a szolgáltatásokra. A pillanatnyi helyzet alapján csak azt tudják kiszámolni, hogy hány töredék- vagy teljes norma lefedésére lenne még szükség az adott szakterületen kórházanként – mondta el kérdésünkre Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.

Hirdetés

Egy teljes norma heti 35 órányi rendelési időt jelent, azt pedig, hogy hány norma teljesítésére lenne szükség az adott szakrendelésen, az egészségbiztosítási pénztár, a népegészségügyi igazgatóság, illetve az orvosi kamara képviselőiből álló bizottság állapítja meg.

Idézet
A szükséges normák számát nem az ideális állapot határozza meg, hanem azok a lehetőségek, amelyek adottak a megyében. Szeretnénk mi két normát mondjuk a nőgyógyászati járóbeteg-szakrendelésen Székelyudvarhelyen vagy Csíkszeredában, de a hét nőgyógyásszal ezt biztos, hogy nem tudjuk megvalósítani.

Reálisan kell kezeljük a helyzetet. Két dolog kellene történjen: egyrészt kellene jöjjenek még új szakorvosok bizonyos szakterületeken, a másik dolog pedig, ami nagyon fontos, hogy azok az orvosok, akik már ott dolgoznak a kórházban – itt nagyobb szerep hárul a menedzsmentre – több munkát kellene vállaljanak a járóbeteg-szakrendelésen. Ezt természetesen mindig a racionális keretek közt kell érteni, azaz ott, ahol adott a megfelelő orvoslétszám, ki kell használni a lehetőséget” – fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve,

számukra az a legfontosabb, hogy az adott orvoslétszámnak megfelelően minél nagyobb hozzáférést kapjanak a biztosítottak a szakorvosi ellátáshoz, hiszen nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy magánrendelésre menjen.

Az említett hiányszakmákban többnyire töredéknormák maradtak lefedetlenül a járóbeteg-szakrendeléseken, de van olyan szakterület, ahol ez heti több mint 30 órányi rendelésiidő-hiányt jelent. Az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint megyeszerte a legnagyobb hiány (0,9 norma, azaz heti 31,5 órányi rendelési idő) a gyergyószentmiklósi kórház belgyógyászati járóbeteg-szakrendelésén van.

Sokat javult a helyzet

„A helyzet mindenképp javult az elmúlt években. Én több mint tíz éve követem már ezt a folyamatot, és fokozatosan javuló tendenciát mutat. Egyre jobban tükröződik ebben a kórházak menedzsmentjének, az egészségügyi szakhatóságok és az önkormányzatok ez irányú tevékenysége, az, hogy vonzzunk ide új szakorvosokat, másrészt pedig pozitív hatással volt erre a folyamatra az, hogy

Idézet
néhány éve béremelést történt az egészségügyben, ami Hargita megyében majdnem teljes mértékben megállította az elvándorlást, és elindult egy fordított folyamat”

– értékelte a Hargita megyei járóbeteg-szakrendelés helyzetét Duda Tihamér. Elmondta viszont azt is, hogy az ideális helyzet eléréséhez az említett szakterületek mellett még számos másikban lenne szükség új szakemberekre, de meggyőződése szerint ez a hiány lassan megszűnik, sőt új szakokkal bővülhet majd a szakorvosi ellátás a megyében. Július elsejétől egyébként a járóbeteg-szakrendelés finanszírozásának egyik együtthatója, az orvosi szolgáltatás pontértéke is nőtt, 2,8-ról 4 lejre.

Van olyan járóbeteg-szakrendelés, ahol heti több mint 30 órányi rendelési-időt kellene lefedni •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Van olyan járóbeteg-szakrendelés, ahol heti több mint 30 órányi rendelési-időt kellene lefedni

Fotó: Gecse Noémi

Magánrendelőkkel is kötöttek szerződést

A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik, a legtöbb, közel 120 a csíkszeredai kórházban.

Vannak olyan szakorvosok is, akik nem vállalnak kórházi munkát, csak magánrendelőjükben dolgoznak. Most viszont már velük is szerződést köthet az egészségbiztosítási pénztár, így a biztosított szolgáltatásokat ezekben a rendelőkben is térítésmentesen kapják meg a biztosítottak.

A megyei egészségbiztosítási pénztár idén 27 szolgáltatóval kötött szerződést járóbeteg-szakrendelés biztosítására, ezek közül öt kórház, 22 pedig magán szakorvosi rendelő.

Az egészségbiztosítással rendelkezők sürgősségi orvosi ellátásra, akut, illetve krónikus betegség esetén kezelésre és orvosi konzultációkra, családtervezési szolgáltatásokra, palliatív ellátásra, diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokra, terhességi és szülés utáni felügyeleti szolgáltatásokra, illetve diagnosztikai célú orvosi szolgáltatásokra jogosultak a járóbeteg-szakrendelési rendszerben, utóbbiak egy része 12 óránál nem hosszabb, úgynevezett egynapos kórházi ellátás keretében is történhet.

A járványhelyzet miatt elrendelt vészhelyzeti állapot megszűnéséig az egészségügyi alapcsomagba, a minimális csomagba (amelyre a biztosítással nem rendelkezők jogosultak) tartozó szolgáltatásokat távkonzultációként is elvégezhetik az orvosok, amennyiben az lehetséges és indokolt.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés