Reálisan kell kezeljük a helyzetet. Két dolog kellene történjen: egyrészt kellene jöjjenek még új szakorvosok bizonyos szakterületeken, a másik dolog pedig, ami nagyon fontos, hogy azok az orvosok, akik már ott dolgoznak a kórházban – itt nagyobb szerep hárul a menedzsmentre – több munkát kellene vállaljanak a járóbeteg-szakrendelésen. Ezt természetesen mindig a racionális keretek közt kell érteni, azaz ott, ahol adott a megfelelő orvoslétszám, ki kell használni a lehetőséget” – fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve,

Az említett hiányszakmákban többnyire töredéknormák maradtak lefedetlenül a járóbeteg-szakrendeléseken, de van olyan szakterület, ahol ez heti több mint 30 órányi rendelésiidő-hiányt jelent. Az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint megyeszerte a legnagyobb hiány (0,9 norma, azaz heti 31,5 órányi rendelési idő) a gyergyószentmiklósi kórház belgyógyászati járóbeteg-szakrendelésén van.

Sokat javult a helyzet

„A helyzet mindenképp javult az elmúlt években. Én több mint tíz éve követem már ezt a folyamatot, és fokozatosan javuló tendenciát mutat. Egyre jobban tükröződik ebben a kórházak menedzsmentjének, az egészségügyi szakhatóságok és az önkormányzatok ez irányú tevékenysége, az, hogy vonzzunk ide új szakorvosokat, másrészt pedig pozitív hatással volt erre a folyamatra az, hogy

– értékelte a Hargita megyei járóbeteg-szakrendelés helyzetét Duda Tihamér. Elmondta viszont azt is, hogy az ideális helyzet eléréséhez az említett szakterületek mellett még számos másikban lenne szükség új szakemberekre, de meggyőződése szerint ez a hiány lassan megszűnik, sőt új szakokkal bővülhet majd a szakorvosi ellátás a megyében. Július elsejétől egyébként a járóbeteg-szakrendelés finanszírozásának egyik együtthatója, az orvosi szolgáltatás pontértéke is nőtt, 2,8-ról 4 lejre.

A megyei egészségbiztosítási pénztár idén 27 szolgáltatóval kötött szerződést járóbeteg-szakrendelés biztosítására, ezek közül öt kórház, 22 pedig magán szakorvosi rendelő.

Az egészségbiztosítással rendelkezők sürgősségi orvosi ellátásra, akut, illetve krónikus betegség esetén kezelésre és orvosi konzultációkra, családtervezési szolgáltatásokra, palliatív ellátásra, diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokra, terhességi és szülés utáni felügyeleti szolgáltatásokra, illetve diagnosztikai célú orvosi szolgáltatásokra jogosultak a járóbeteg-szakrendelési rendszerben, utóbbiak egy része 12 óránál nem hosszabb, úgynevezett egynapos kórházi ellátás keretében is történhet.

A járványhelyzet miatt elrendelt vészhelyzeti állapot megszűnéséig az egészségügyi alapcsomagba, a minimális csomagba (amelyre a biztosítással nem rendelkezők jogosultak) tartozó szolgáltatásokat távkonzultációként is elvégezhetik az orvosok, amennyiben az lehetséges és indokolt.