
A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik
Fotó: Gecse Noémi
Leginkább szemész és általános sebész szakorvosokból van hiány Hargita megyében a szakorvosi járóbeteg-rendelési rendszerben, több kórházban sincs elég szakember ezeken a szakterületeken. Egyes kórházakban a hiányszakterületek közé tartozik a belgyógyászat, az ortopéd-traumatológia, a kardiológia, az ideggyógyászat és a tüdőgyógyászat is. Az ideális helyzethez mérve viszont ennél jóval több szakrendelésen nőhetne az orvosok száma, még úgy is, hogy az elmúlt években sokat javult a helyzet e téren.
2021. szeptember 18., 12:472021. szeptember 18., 12:47
Átlagban két-három olyan orvosi szakterület van a Hargita megyében működő kórházak járóbeteg-szakrendelésein, ahol a szükséges normák teljesítésére nincs elegendő szakorvos – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár friss kimutatásából, amely a járóbeteg-szakrendelés helyzetét elemzi.
Nincs elegendő szakorvos a csíkszeredai megyei kórház, illetve a székelyudvarhelyi kórház általános sebészeti, illetve szemészeti járóbeteg-ellátási rendszerében, továbbá a csíkszeredai kórház ortopéd-traumatológiai szakrendelésén. A gyergyószentmiklósi kórház járóbeteg-ellátó rendszerében kardiológus, belgyógyász, illetve szemész szakorvosból nincs elegendő. Maroshévízen szintén a kardiológia számít hiányszakmának, de ideggyógyász és tüdőgyógyász szakorvosokra is szükség lenne még a helyi kórház járóbeteg-rendelésén.
Nehéz lenne kiszámolni, hogy megyeszerte vagy kórházanként hány szakorvosra lenne még szükség, hiszen ez attól is függ, hogy a kórházi osztályokon dolgozó szakorvosok mennyi munkát vállalnak a szakrendeléseken, továbbá attól is, hogy hány betegnek van szüksége ezekre a szolgáltatásokra. A pillanatnyi helyzet alapján csak azt tudják kiszámolni, hogy hány töredék- vagy teljes norma lefedésére lenne még szükség az adott szakterületen kórházanként – mondta el kérdésünkre Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Egy teljes norma heti 35 órányi rendelési időt jelent, azt pedig, hogy hány norma teljesítésére lenne szükség az adott szakrendelésen, az egészségbiztosítási pénztár, a népegészségügyi igazgatóság, illetve az orvosi kamara képviselőiből álló bizottság állapítja meg.
Reálisan kell kezeljük a helyzetet. Két dolog kellene történjen: egyrészt kellene jöjjenek még új szakorvosok bizonyos szakterületeken, a másik dolog pedig, ami nagyon fontos, hogy azok az orvosok, akik már ott dolgoznak a kórházban – itt nagyobb szerep hárul a menedzsmentre – több munkát kellene vállaljanak a járóbeteg-szakrendelésen. Ezt természetesen mindig a racionális keretek közt kell érteni, azaz ott, ahol adott a megfelelő orvoslétszám, ki kell használni a lehetőséget” – fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve,
Az említett hiányszakmákban többnyire töredéknormák maradtak lefedetlenül a járóbeteg-szakrendeléseken, de van olyan szakterület, ahol ez heti több mint 30 órányi rendelésiidő-hiányt jelent. Az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint megyeszerte a legnagyobb hiány (0,9 norma, azaz heti 31,5 órányi rendelési idő) a gyergyószentmiklósi kórház belgyógyászati járóbeteg-szakrendelésén van.
„A helyzet mindenképp javult az elmúlt években. Én több mint tíz éve követem már ezt a folyamatot, és fokozatosan javuló tendenciát mutat. Egyre jobban tükröződik ebben a kórházak menedzsmentjének, az egészségügyi szakhatóságok és az önkormányzatok ez irányú tevékenysége, az, hogy vonzzunk ide új szakorvosokat, másrészt pedig pozitív hatással volt erre a folyamatra az, hogy
– értékelte a Hargita megyei járóbeteg-szakrendelés helyzetét Duda Tihamér. Elmondta viszont azt is, hogy az ideális helyzet eléréséhez az említett szakterületek mellett még számos másikban lenne szükség új szakemberekre, de meggyőződése szerint ez a hiány lassan megszűnik, sőt új szakokkal bővülhet majd a szakorvosi ellátás a megyében. Július elsejétől egyébként a járóbeteg-szakrendelés finanszírozásának egyik együtthatója, az orvosi szolgáltatás pontértéke is nőtt, 2,8-ról 4 lejre.
Van olyan járóbeteg-szakrendelés, ahol heti több mint 30 órányi rendelési-időt kellene lefedni
Fotó: Gecse Noémi
A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik, a legtöbb, közel 120 a csíkszeredai kórházban.
A megyei egészségbiztosítási pénztár idén 27 szolgáltatóval kötött szerződést járóbeteg-szakrendelés biztosítására, ezek közül öt kórház, 22 pedig magán szakorvosi rendelő.
Az egészségbiztosítással rendelkezők sürgősségi orvosi ellátásra, akut, illetve krónikus betegség esetén kezelésre és orvosi konzultációkra, családtervezési szolgáltatásokra, palliatív ellátásra, diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokra, terhességi és szülés utáni felügyeleti szolgáltatásokra, illetve diagnosztikai célú orvosi szolgáltatásokra jogosultak a járóbeteg-szakrendelési rendszerben, utóbbiak egy része 12 óránál nem hosszabb, úgynevezett egynapos kórházi ellátás keretében is történhet.
A járványhelyzet miatt elrendelt vészhelyzeti állapot megszűnéséig az egészségügyi alapcsomagba, a minimális csomagba (amelyre a biztosítással nem rendelkezők jogosultak) tartozó szolgáltatásokat távkonzultációként is elvégezhetik az orvosok, amennyiben az lehetséges és indokolt.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!