Hirdetés
Hirdetés

Hargita megye: kórházanként két-három szakterületen van komoly orvoshiány a járóbeteg-ellátásban

A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik •  Fotó: Gecse Noémi

A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik

Fotó: Gecse Noémi

Leginkább szemész és általános sebész szakorvosokból van hiány Hargita megyében a szakorvosi járóbeteg-rendelési rendszerben, több kórházban sincs elég szakember ezeken a szakterületeken. Egyes kórházakban a hiányszakterületek közé tartozik a belgyógyászat, az ortopéd-traumatológia, a kardiológia, az ideggyógyászat és a tüdőgyógyászat is. Az ideális helyzethez mérve viszont ennél jóval több szakrendelésen nőhetne az orvosok száma, még úgy is, hogy az elmúlt években sokat javult a helyzet e téren.

Széchely István

2021. szeptember 18., 12:472021. szeptember 18., 12:47

Átlagban két-három olyan orvosi szakterület van a Hargita megyében működő kórházak járóbeteg-szakrendelésein, ahol a szükséges normák teljesítésére nincs elegendő szakorvos – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár friss kimutatásából, amely a járóbeteg-szakrendelés helyzetét elemzi.

Nincs elegendő szakorvos a csíkszeredai megyei kórház, illetve a székelyudvarhelyi kórház általános sebészeti, illetve szemészeti járóbeteg-ellátási rendszerében, továbbá a csíkszeredai kórház ortopéd-traumatológiai szakrendelésén. A gyergyószentmiklósi kórház járóbeteg-ellátó rendszerében kardiológus, belgyógyász, illetve szemész szakorvosból nincs elegendő. Maroshévízen szintén a kardiológia számít hiányszakmának, de ideggyógyász és tüdőgyógyász szakorvosokra is szükség lenne még a helyi kórház járóbeteg-rendelésén.

Nem az ideális helyzet alapján számolnak

Nehéz lenne kiszámolni, hogy megyeszerte vagy kórházanként hány szakorvosra lenne még szükség, hiszen ez attól is függ, hogy a kórházi osztályokon dolgozó szakorvosok mennyi munkát vállalnak a szakrendeléseken, továbbá attól is, hogy hány betegnek van szüksége ezekre a szolgáltatásokra. A pillanatnyi helyzet alapján csak azt tudják kiszámolni, hogy hány töredék- vagy teljes norma lefedésére lenne még szükség az adott szakterületen kórházanként – mondta el kérdésünkre Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.

Hirdetés

Egy teljes norma heti 35 órányi rendelési időt jelent, azt pedig, hogy hány norma teljesítésére lenne szükség az adott szakrendelésen, az egészségbiztosítási pénztár, a népegészségügyi igazgatóság, illetve az orvosi kamara képviselőiből álló bizottság állapítja meg.

Idézet
A szükséges normák számát nem az ideális állapot határozza meg, hanem azok a lehetőségek, amelyek adottak a megyében. Szeretnénk mi két normát mondjuk a nőgyógyászati járóbeteg-szakrendelésen Székelyudvarhelyen vagy Csíkszeredában, de a hét nőgyógyásszal ezt biztos, hogy nem tudjuk megvalósítani.

Reálisan kell kezeljük a helyzetet. Két dolog kellene történjen: egyrészt kellene jöjjenek még új szakorvosok bizonyos szakterületeken, a másik dolog pedig, ami nagyon fontos, hogy azok az orvosok, akik már ott dolgoznak a kórházban – itt nagyobb szerep hárul a menedzsmentre – több munkát kellene vállaljanak a járóbeteg-szakrendelésen. Ezt természetesen mindig a racionális keretek közt kell érteni, azaz ott, ahol adott a megfelelő orvoslétszám, ki kell használni a lehetőséget” – fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve,

számukra az a legfontosabb, hogy az adott orvoslétszámnak megfelelően minél nagyobb hozzáférést kapjanak a biztosítottak a szakorvosi ellátáshoz, hiszen nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy magánrendelésre menjen.

Az említett hiányszakmákban többnyire töredéknormák maradtak lefedetlenül a járóbeteg-szakrendeléseken, de van olyan szakterület, ahol ez heti több mint 30 órányi rendelésiidő-hiányt jelent. Az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint megyeszerte a legnagyobb hiány (0,9 norma, azaz heti 31,5 órányi rendelési idő) a gyergyószentmiklósi kórház belgyógyászati járóbeteg-szakrendelésén van.

Sokat javult a helyzet

„A helyzet mindenképp javult az elmúlt években. Én több mint tíz éve követem már ezt a folyamatot, és fokozatosan javuló tendenciát mutat. Egyre jobban tükröződik ebben a kórházak menedzsmentjének, az egészségügyi szakhatóságok és az önkormányzatok ez irányú tevékenysége, az, hogy vonzzunk ide új szakorvosokat, másrészt pedig pozitív hatással volt erre a folyamatra az, hogy

Idézet
néhány éve béremelést történt az egészségügyben, ami Hargita megyében majdnem teljes mértékben megállította az elvándorlást, és elindult egy fordított folyamat”

– értékelte a Hargita megyei járóbeteg-szakrendelés helyzetét Duda Tihamér. Elmondta viszont azt is, hogy az ideális helyzet eléréséhez az említett szakterületek mellett még számos másikban lenne szükség új szakemberekre, de meggyőződése szerint ez a hiány lassan megszűnik, sőt új szakokkal bővülhet majd a szakorvosi ellátás a megyében. Július elsejétől egyébként a járóbeteg-szakrendelés finanszírozásának egyik együtthatója, az orvosi szolgáltatás pontértéke is nőtt, 2,8-ról 4 lejre.

Van olyan járóbeteg-szakrendelés, ahol heti több mint 30 órányi rendelési-időt kellene lefedni •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Van olyan járóbeteg-szakrendelés, ahol heti több mint 30 órányi rendelési-időt kellene lefedni

Fotó: Gecse Noémi

Magánrendelőkkel is kötöttek szerződést

A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik, a legtöbb, közel 120 a csíkszeredai kórházban.

Vannak olyan szakorvosok is, akik nem vállalnak kórházi munkát, csak magánrendelőjükben dolgoznak. Most viszont már velük is szerződést köthet az egészségbiztosítási pénztár, így a biztosított szolgáltatásokat ezekben a rendelőkben is térítésmentesen kapják meg a biztosítottak.

A megyei egészségbiztosítási pénztár idén 27 szolgáltatóval kötött szerződést járóbeteg-szakrendelés biztosítására, ezek közül öt kórház, 22 pedig magán szakorvosi rendelő.

Az egészségbiztosítással rendelkezők sürgősségi orvosi ellátásra, akut, illetve krónikus betegség esetén kezelésre és orvosi konzultációkra, családtervezési szolgáltatásokra, palliatív ellátásra, diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokra, terhességi és szülés utáni felügyeleti szolgáltatásokra, illetve diagnosztikai célú orvosi szolgáltatásokra jogosultak a járóbeteg-szakrendelési rendszerben, utóbbiak egy része 12 óránál nem hosszabb, úgynevezett egynapos kórházi ellátás keretében is történhet.

A járványhelyzet miatt elrendelt vészhelyzeti állapot megszűnéséig az egészségügyi alapcsomagba, a minimális csomagba (amelyre a biztosítással nem rendelkezők jogosultak) tartozó szolgáltatásokat távkonzultációként is elvégezhetik az orvosok, amennyiben az lehetséges és indokolt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 20., kedd

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás

Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke

A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke
2026. január 20., kedd

Tévedésből halottnak nyilvánítottak egy férfit a szomszéd megyében

Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.

Tévedésből halottnak nyilvánítottak egy férfit a szomszéd megyében
2026. január 20., kedd

Az adótartozások keresztülhúzhatják a támogatásért folyamodó gazdák terveit

Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.

Az adótartozások keresztülhúzhatják a támogatásért folyamodó gazdák terveit
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Még nincs döntés a 2026-os roncsautóprogram kiírásáról Romániában

A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.

Még nincs döntés a 2026-os roncsautóprogram kiírásáról Romániában
2026. január 20., kedd

Több mint kétszáz romániai gazda tüntet a Mercosur-megállapodás ellen Strasbourgban

A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.

Több mint kétszáz romániai gazda tüntet a Mercosur-megállapodás ellen Strasbourgban
2026. január 20., kedd

Székelyföldön is bemutatják az Ákosról készült portréfilmet

Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.

Székelyföldön is bemutatják az Ákosról készült portréfilmet
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Ötéves csúcsra ugrott a gázfogyasztás a hideg miatt

Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.

Ötéves csúcsra ugrott a gázfogyasztás a hideg miatt
2026. január 20., kedd

Nem enged szorításából a fagy – egyelőre marad a rendkívül hideg idő

Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.

Nem enged szorításából a fagy – egyelőre marad a rendkívül hideg idő
2026. január 20., kedd

Kelemen Hunor a különnyugdíjakról: az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntést

Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.

Kelemen Hunor a különnyugdíjakról: az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntést
Hirdetés