
A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik
Fotó: Gecse Noémi
Leginkább szemész és általános sebész szakorvosokból van hiány Hargita megyében a szakorvosi járóbeteg-rendelési rendszerben, több kórházban sincs elég szakember ezeken a szakterületeken. Egyes kórházakban a hiányszakterületek közé tartozik a belgyógyászat, az ortopéd-traumatológia, a kardiológia, az ideggyógyászat és a tüdőgyógyászat is. Az ideális helyzethez mérve viszont ennél jóval több szakrendelésen nőhetne az orvosok száma, még úgy is, hogy az elmúlt években sokat javult a helyzet e téren.
2021. szeptember 18., 12:472021. szeptember 18., 12:47
Átlagban két-három olyan orvosi szakterület van a Hargita megyében működő kórházak járóbeteg-szakrendelésein, ahol a szükséges normák teljesítésére nincs elegendő szakorvos – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár friss kimutatásából, amely a járóbeteg-szakrendelés helyzetét elemzi.
Nincs elegendő szakorvos a csíkszeredai megyei kórház, illetve a székelyudvarhelyi kórház általános sebészeti, illetve szemészeti járóbeteg-ellátási rendszerében, továbbá a csíkszeredai kórház ortopéd-traumatológiai szakrendelésén. A gyergyószentmiklósi kórház járóbeteg-ellátó rendszerében kardiológus, belgyógyász, illetve szemész szakorvosból nincs elegendő. Maroshévízen szintén a kardiológia számít hiányszakmának, de ideggyógyász és tüdőgyógyász szakorvosokra is szükség lenne még a helyi kórház járóbeteg-rendelésén.
Nehéz lenne kiszámolni, hogy megyeszerte vagy kórházanként hány szakorvosra lenne még szükség, hiszen ez attól is függ, hogy a kórházi osztályokon dolgozó szakorvosok mennyi munkát vállalnak a szakrendeléseken, továbbá attól is, hogy hány betegnek van szüksége ezekre a szolgáltatásokra. A pillanatnyi helyzet alapján csak azt tudják kiszámolni, hogy hány töredék- vagy teljes norma lefedésére lenne még szükség az adott szakterületen kórházanként – mondta el kérdésünkre Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Egy teljes norma heti 35 órányi rendelési időt jelent, azt pedig, hogy hány norma teljesítésére lenne szükség az adott szakrendelésen, az egészségbiztosítási pénztár, a népegészségügyi igazgatóság, illetve az orvosi kamara képviselőiből álló bizottság állapítja meg.
Reálisan kell kezeljük a helyzetet. Két dolog kellene történjen: egyrészt kellene jöjjenek még új szakorvosok bizonyos szakterületeken, a másik dolog pedig, ami nagyon fontos, hogy azok az orvosok, akik már ott dolgoznak a kórházban – itt nagyobb szerep hárul a menedzsmentre – több munkát kellene vállaljanak a járóbeteg-szakrendelésen. Ezt természetesen mindig a racionális keretek közt kell érteni, azaz ott, ahol adott a megfelelő orvoslétszám, ki kell használni a lehetőséget” – fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve,
Az említett hiányszakmákban többnyire töredéknormák maradtak lefedetlenül a járóbeteg-szakrendeléseken, de van olyan szakterület, ahol ez heti több mint 30 órányi rendelésiidő-hiányt jelent. Az egészségbiztosítási pénztár kimutatása szerint megyeszerte a legnagyobb hiány (0,9 norma, azaz heti 31,5 órányi rendelési idő) a gyergyószentmiklósi kórház belgyógyászati járóbeteg-szakrendelésén van.
„A helyzet mindenképp javult az elmúlt években. Én több mint tíz éve követem már ezt a folyamatot, és fokozatosan javuló tendenciát mutat. Egyre jobban tükröződik ebben a kórházak menedzsmentjének, az egészségügyi szakhatóságok és az önkormányzatok ez irányú tevékenysége, az, hogy vonzzunk ide új szakorvosokat, másrészt pedig pozitív hatással volt erre a folyamatra az, hogy
– értékelte a Hargita megyei járóbeteg-szakrendelés helyzetét Duda Tihamér. Elmondta viszont azt is, hogy az ideális helyzet eléréséhez az említett szakterületek mellett még számos másikban lenne szükség új szakemberekre, de meggyőződése szerint ez a hiány lassan megszűnik, sőt új szakokkal bővülhet majd a szakorvosi ellátás a megyében. Július elsejétől egyébként a járóbeteg-szakrendelés finanszírozásának egyik együtthatója, az orvosi szolgáltatás pontértéke is nőtt, 2,8-ról 4 lejre.
Van olyan járóbeteg-szakrendelés, ahol heti több mint 30 órányi rendelési-időt kellene lefedni
Fotó: Gecse Noémi
A Hargita megyei kórházak járóbeteg-szakrendelésein összesen mintegy 270 szakorvos dolgozik, a legtöbb, közel 120 a csíkszeredai kórházban.
A megyei egészségbiztosítási pénztár idén 27 szolgáltatóval kötött szerződést járóbeteg-szakrendelés biztosítására, ezek közül öt kórház, 22 pedig magán szakorvosi rendelő.
Az egészségbiztosítással rendelkezők sürgősségi orvosi ellátásra, akut, illetve krónikus betegség esetén kezelésre és orvosi konzultációkra, családtervezési szolgáltatásokra, palliatív ellátásra, diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokra, terhességi és szülés utáni felügyeleti szolgáltatásokra, illetve diagnosztikai célú orvosi szolgáltatásokra jogosultak a járóbeteg-szakrendelési rendszerben, utóbbiak egy része 12 óránál nem hosszabb, úgynevezett egynapos kórházi ellátás keretében is történhet.
A járványhelyzet miatt elrendelt vészhelyzeti állapot megszűnéséig az egészségügyi alapcsomagba, a minimális csomagba (amelyre a biztosítással nem rendelkezők jogosultak) tartozó szolgáltatásokat távkonzultációként is elvégezhetik az orvosok, amennyiben az lehetséges és indokolt.
Az egyedül élő idősek mellett egyre több „jóakaró” jelenik meg, aki kihasználja, kifosztja őket – figyelmeztet Csata Éva, a HIFA Egyesület elnöke, aki nyílt levélben fordult a külföldön élőkhöz, kérve, figyeljenek jobban oda itthon lévő szeretteikre.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.
Súlyos incidens történt péntek reggel a Ryanair Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe tartó járatán: a felszállást követően betört a repülőgép egyik ablaka, a kialakult helyzet miatt pedig megsérült egy utas.
Románia az év első felében már biztosította az idei állami hiteligény 49 százalékát – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.
Románia lakónépessége 2080-ra 15,633 millió főre csökkenhet a 2025. január 1-jén nyilvántartott 19,043 millióról – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb népesség-előreszámításából.
Az utcán maradhat a szemét Marosvásárhelyen, miután a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon az önkormányzat szemétszolgáltatásra vonatkozó határozatát. A városmenedzser szerint egyelőre nincs gond.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
szóljon hozzá!