Hamlet története, de más hangsúlyokkal
Fotó: Bereczky Sándor
William Shakespeare Hamletje a világirodalom egyik legismertebb drámája, Kiss Csaba Jászai Mari-díjas és József Attila-díjas magyar rendező, drámaíró pedig arra vállalkozott, hogy újramesélje a történetet. A színdarab, amelyet pénteken mutatnak be Marosvásárhelyen, nem csak azért érdekes, mert Kiss Csaba írta és rendezi, de a Hazatérés Dániába egyfajta hazatérése is a marosvásárhelyi író-rendezőnek.
2019. április 24., 20:292019. április 24., 20:29
2019. április 24., 20:332019. április 24., 20:33
Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató újból a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban rendez: ezúttal saját darabját, a Hazatérés Dániába című királydrámát viszi színre.
„Én nagyon sokat foglalkoztam a Hamlettel, többször rendeztem is, alapműnek tartom, és el akartam mesélni a 20. század fogalmai szerint. De nem úgy, hogy mobiltelefonálnak benne és kabrióval járnak: ez egy klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg. Megtartottam a főbb szereplőit a történetnek, csak egészen másképpen mesélem el.
– fogalmazott Kiss Csaba, akit nagyon izgatott például az anya szerepe, aki egyszerre anya és szerető, s izgatta, hogyan oszlik meg ez a két minőség. De fontos különbség, hogy míg Shakespeare történetében Hamlet a főszereplő, addig Kiss Csaba Claudiust állította főszerepbe, mondván, hogy „a mai kornak nem az értelmiség a hőse, hanem sokkal inkább a vállalkozó, a politikus a kornak az embere”.
Kiss Csaba (jobbról) saját darabját rendezi Marosvásárhelyen
Fotó: Bereczky Sándor
A darab története szintén a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik.
Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, Egérfogó jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras. Mégis sok minden más.
– fogalmaz Kiss Csaba, aki nem először rendezi ezt a darabot, az ősbemutatója Veszprémben volt, utána Győrben is színre vitte, de úgy érzi, most a legérettebb az előadás, hiszen színházilag és emberileg is sok élményben volt része az elmúlt harminc évben, s ez nyilván befolyásolja rendezőként is.
Ugyanakkor nem utolsó szempont, hogy a Hazatérés Dániába kicsit a saját hazatérése is, hiszen a rendező bár 1985-ben hagyta el szülővárosát, Marosvásárhelyt, de ez a város formálta, határozta meg.
Az előadás bemutatóját április 26-án, pénteken 19 órakor tartják a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében. A 14 éven felülieknek ajánlott előadás román nyelvű felirattal követhető.
Sepsiszentgyörgyön sok a jó zenész, ezért a Szent György Napok szervezőinek mindig fejtörést okoz, hogy kinek szakítsanak ki a szűkre szabott főszínpadi fő műsoridőből. A szerdai sajtótájékoztatón az idei fellépők közül hárman is jelen voltak.
Közzétette az átlagos óránkénti munkaerőköltségre vonatkozó adatait az Európai Statisztikai Hivatal. A jó az, hogy benne van Románia is, a rossz, hogy hogyan.
A brit légierő hat vadászgépe érkezett négy hónapos járőrszolgálatra Romániába – tudatta szerdán a román védelmi minisztérium.
A jelöltállítási időszak március 18-i határidejéig egyetlen személy – dr. Borcsa János magyartanár, irodalomkritikus, történész, könyvkiadó – jelölését regisztrálták a Pro Urbe-díjra Kézdivásárhelyen.
Nem magától jött be az anyamedve és két bocsa kedden este Székelykeresztúrra, minden jel arra utal, hogy egy taxisofőr kergette be a településre a környéken kószáló nagyvadakat.
Az eddigi három hölgy helyett csak egy fogja képviselni a közösségét és a szebbik nemet Maros Megye Tanácsában ősztől. A megyei RMDSZ-es önkormányzati jelöltek sorrendjét kedden délután fogadták el.
Esőre és megélénkülő szélre lehet számítani az ország nagy részén péntek estig – figyelmeztetnek az Országos Meteorológiai Szolgálattól.
A Kárpátok sétány lakóit is beszélgetésre invitálja Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester, a találkozón a jelenlegi és jövőbeli projektekről értekeznek szerdán délután – tájékoztatják a lakosságot a városháza Facebook-oldalán.
Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett, de idén újra elindulnak a lovasok.
Kempingasztalokon, kartondobozokon kínálják eladásra virágaikat a forgalmasabb csíkszeredai közterületeken a román vidékekről érkező virágárusok. Ez tisztességtelen konkurenciát jelent, de nem lehet hatékonyan fellépni ellene.
szóljon hozzá!