
Hamlet története, de más hangsúlyokkal
Fotó: Bereczky Sándor
William Shakespeare Hamletje a világirodalom egyik legismertebb drámája, Kiss Csaba Jászai Mari-díjas és József Attila-díjas magyar rendező, drámaíró pedig arra vállalkozott, hogy újramesélje a történetet. A színdarab, amelyet pénteken mutatnak be Marosvásárhelyen, nem csak azért érdekes, mert Kiss Csaba írta és rendezi, de a Hazatérés Dániába egyfajta hazatérése is a marosvásárhelyi író-rendezőnek.
2019. április 24., 20:292019. április 24., 20:29
2019. április 24., 20:332019. április 24., 20:33
Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató újból a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban rendez: ezúttal saját darabját, a Hazatérés Dániába című királydrámát viszi színre.
„Én nagyon sokat foglalkoztam a Hamlettel, többször rendeztem is, alapműnek tartom, és el akartam mesélni a 20. század fogalmai szerint. De nem úgy, hogy mobiltelefonálnak benne és kabrióval járnak: ez egy klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg. Megtartottam a főbb szereplőit a történetnek, csak egészen másképpen mesélem el.
– fogalmazott Kiss Csaba, akit nagyon izgatott például az anya szerepe, aki egyszerre anya és szerető, s izgatta, hogyan oszlik meg ez a két minőség. De fontos különbség, hogy míg Shakespeare történetében Hamlet a főszereplő, addig Kiss Csaba Claudiust állította főszerepbe, mondván, hogy „a mai kornak nem az értelmiség a hőse, hanem sokkal inkább a vállalkozó, a politikus a kornak az embere”.
Kiss Csaba (jobbról) saját darabját rendezi Marosvásárhelyen
Fotó: Bereczky Sándor
A darab története szintén a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik.
Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, Egérfogó jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras. Mégis sok minden más.
– fogalmaz Kiss Csaba, aki nem először rendezi ezt a darabot, az ősbemutatója Veszprémben volt, utána Győrben is színre vitte, de úgy érzi, most a legérettebb az előadás, hiszen színházilag és emberileg is sok élményben volt része az elmúlt harminc évben, s ez nyilván befolyásolja rendezőként is.
Ugyanakkor nem utolsó szempont, hogy a Hazatérés Dániába kicsit a saját hazatérése is, hiszen a rendező bár 1985-ben hagyta el szülővárosát, Marosvásárhelyt, de ez a város formálta, határozta meg.
Az előadás bemutatóját április 26-án, pénteken 19 órakor tartják a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében. A 14 éven felülieknek ajánlott előadás román nyelvű felirattal követhető.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!