
Hamlet története, de más hangsúlyokkal
Fotó: Bereczky Sándor
William Shakespeare Hamletje a világirodalom egyik legismertebb drámája, Kiss Csaba Jászai Mari-díjas és József Attila-díjas magyar rendező, drámaíró pedig arra vállalkozott, hogy újramesélje a történetet. A színdarab, amelyet pénteken mutatnak be Marosvásárhelyen, nem csak azért érdekes, mert Kiss Csaba írta és rendezi, de a Hazatérés Dániába egyfajta hazatérése is a marosvásárhelyi író-rendezőnek.
2019. április 24., 20:292019. április 24., 20:29
2019. április 24., 20:332019. április 24., 20:33
Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató újból a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban rendez: ezúttal saját darabját, a Hazatérés Dániába című királydrámát viszi színre.
„Én nagyon sokat foglalkoztam a Hamlettel, többször rendeztem is, alapműnek tartom, és el akartam mesélni a 20. század fogalmai szerint. De nem úgy, hogy mobiltelefonálnak benne és kabrióval járnak: ez egy klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg. Megtartottam a főbb szereplőit a történetnek, csak egészen másképpen mesélem el.
– fogalmazott Kiss Csaba, akit nagyon izgatott például az anya szerepe, aki egyszerre anya és szerető, s izgatta, hogyan oszlik meg ez a két minőség. De fontos különbség, hogy míg Shakespeare történetében Hamlet a főszereplő, addig Kiss Csaba Claudiust állította főszerepbe, mondván, hogy „a mai kornak nem az értelmiség a hőse, hanem sokkal inkább a vállalkozó, a politikus a kornak az embere”.
Kiss Csaba (jobbról) saját darabját rendezi Marosvásárhelyen
Fotó: Bereczky Sándor
A darab története szintén a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik.
Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, Egérfogó jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras. Mégis sok minden más.
– fogalmaz Kiss Csaba, aki nem először rendezi ezt a darabot, az ősbemutatója Veszprémben volt, utána Győrben is színre vitte, de úgy érzi, most a legérettebb az előadás, hiszen színházilag és emberileg is sok élményben volt része az elmúlt harminc évben, s ez nyilván befolyásolja rendezőként is.
Ugyanakkor nem utolsó szempont, hogy a Hazatérés Dániába kicsit a saját hazatérése is, hiszen a rendező bár 1985-ben hagyta el szülővárosát, Marosvásárhelyt, de ez a város formálta, határozta meg.
Az előadás bemutatóját április 26-án, pénteken 19 órakor tartják a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében. A 14 éven felülieknek ajánlott előadás román nyelvű felirattal követhető.
A 2025-2026-os tanévben/egyetemi évben 3,518 millió iskolás és egyetemi hallgató tanult a hazai oktatási rendszerben, 33 100 fővel több, mint az előző tanévben/egyetemi évben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Három személyautó ütközött a marosvásárhelyi Pandúrok sugárúton kedden délelőtt. Két ember sérült meg, egyiküket kórházba kellett szállítani.
Vörös jelzésű hőségriasztás lépett életbe újra kedd délelőttől Maros megyében is. A rendkívüli meleg miatt a tűzoltók a hőguta, a vízbe fulladás és a szabadtéri tüzek megelőzésére figyelmeztetik a lakosságot.
Zivatarokra figyelmeztető sárga és narancssárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Több napja keresnek egy embert a Brassó megyei Viștea-víztározóban, egy tinédzser pedig a Szeret-folyóba fulladt bele hétfőn este Bákó megyében.
Hat megye kilenc településén okozott károkat a rossz idő hétfőn – közölte a belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főosztálya (DSU).
Országszerte több mint negyven ember szorult orvosi ellátásra hétfőn a kánikula miatt, közülük harmincegyet kórházba szállítottak.
Az elvesztegetett idő miatt most már egy hónap alatt kellene leszállítani a Fenyéd és Székelyudvarhely által közösen megpályázott buszokat, ez pedig nem megvalósítható. Van azonban egy újabb elképzelés a települések közötti járatok indítására.
szóljon hozzá!