
Hamlet története, de más hangsúlyokkal
Fotó: Bereczky Sándor
William Shakespeare Hamletje a világirodalom egyik legismertebb drámája, Kiss Csaba Jászai Mari-díjas és József Attila-díjas magyar rendező, drámaíró pedig arra vállalkozott, hogy újramesélje a történetet. A színdarab, amelyet pénteken mutatnak be Marosvásárhelyen, nem csak azért érdekes, mert Kiss Csaba írta és rendezi, de a Hazatérés Dániába egyfajta hazatérése is a marosvásárhelyi író-rendezőnek.
2019. április 24., 20:292019. április 24., 20:29
2019. április 24., 20:332019. április 24., 20:33
Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató újból a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban rendez: ezúttal saját darabját, a Hazatérés Dániába című királydrámát viszi színre.
„Én nagyon sokat foglalkoztam a Hamlettel, többször rendeztem is, alapműnek tartom, és el akartam mesélni a 20. század fogalmai szerint. De nem úgy, hogy mobiltelefonálnak benne és kabrióval járnak: ez egy klasszikus történelmi körülmények között zajló darab, király van benne, trónörökös és norvég hadsereg. Megtartottam a főbb szereplőit a történetnek, csak egészen másképpen mesélem el.
– fogalmazott Kiss Csaba, akit nagyon izgatott például az anya szerepe, aki egyszerre anya és szerető, s izgatta, hogyan oszlik meg ez a két minőség. De fontos különbség, hogy míg Shakespeare történetében Hamlet a főszereplő, addig Kiss Csaba Claudiust állította főszerepbe, mondván, hogy „a mai kornak nem az értelmiség a hőse, hanem sokkal inkább a vállalkozó, a politikus a kornak az embere”.
Kiss Csaba (jobbról) saját darabját rendezi Marosvásárhelyen
Fotó: Bereczky Sándor
A darab története szintén a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik.
Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, Egérfogó jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras. Mégis sok minden más.
– fogalmaz Kiss Csaba, aki nem először rendezi ezt a darabot, az ősbemutatója Veszprémben volt, utána Győrben is színre vitte, de úgy érzi, most a legérettebb az előadás, hiszen színházilag és emberileg is sok élményben volt része az elmúlt harminc évben, s ez nyilván befolyásolja rendezőként is.
Ugyanakkor nem utolsó szempont, hogy a Hazatérés Dániába kicsit a saját hazatérése is, hiszen a rendező bár 1985-ben hagyta el szülővárosát, Marosvásárhelyt, de ez a város formálta, határozta meg.
Az előadás bemutatóját április 26-án, pénteken 19 órakor tartják a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében. A 14 éven felülieknek ajánlott előadás román nyelvű felirattal követhető.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!