Hamisak a koronavírus-fertőzés körüli, haszonszerzéssel kapcsolatos híresztelések

A felsorolt állítások közül egyiknek sincs valóságalapja a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház képviselői szerint, és tényekkel alátámasztva azt is megosztották, hogy miért.

Senkinek sem érdeke

Mint Kiss Edit, az egészségügyi intézmény szóvivője megkeresésünkre elmondta, nem tudni, hogy az említett szóbeszédek honnan indulhattak, de nemcsak a romániai fertőzések kapcsán beszéltek már erről, hanem még az olaszországi tömeges halálesetek idején is. A kórház vezetősége viszont biztos abban, hogy az intézmény egyetlen orvosa sem kockáztatná az állását, a szakmai megítélését olyasmivel, mint amit ez a szóbeszéd állít.

– szögezte le a szóvivő, majd bővebben is kifejtette, miért nincs alapja egyik pénz körül forgó álhírnek sem. Első körben arra tért ki, hogy a koronavírus-fertőzés senkinek sem jó, senkinek sem áll érdekében, ezért értelmetlen is lenne pénzért cserébe fertőzöttnek vallani magunkat. Hozzátette: a betegek többsége tünetmentes, de nekik is kórházba kell menniük két-három vagy esetenként négy hétre. Sokakra azonban nagy veszélyt jelenthet a fertőzés, a már krónikus alapbetegségekkel rendelkezőknek az életét is veszélyezteti.

Intézményi szinten ugyancsak nem áll érdekében senkinek a fertőzésszámok növelése: a kórházaknak óriási kiadást jelentett a járványra való felkészülés,

A kórházaknak egyébként sem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy minél több koronavírusos beteget ápoljanak. Az egészségügyi intézmények finanszírozása szigorúan szabályozott, a kórház az összes osztályra és a járóbeteg-rendelőre vonatkozó megvalósításai alapján az egészségbiztosítási pénztártól kapja a pénzt, ezt saját forrásból, illetve az intézményfenntartó Hargita Megye Tanácsa támogatásából egészíti ki. Műszervásárlásra esetenként támogatást ad az egészségügyi minisztérium. A sürgősségi betegellátó egység működését előre megállapított költségvetés alapján az egészségügyi minisztérium finanszírozza.

„Ha figyelembe vesszük, hogy a járvány milyen leállást okozott a kórházaknak, és hogy az összes kórházi osztályon, illetve a járóbeteg-rendelőben véghezvitt teljesítményen is alapul a finanszírozás, akkor egyértelmű, hogy

– mutatott rá a szóvivő. Hozzátette, a koronavírus fertőzötteket ellátó, velük kapcsolatba kerülő egészségügyi alkalmazottak valóban kaptak veszélyességi pótlékot a sürgősségi állapot idejére, ez azonban országszinten egységes volt, és nem változott annak függvényében, hogy hol mennyi fertőzött volt.

A halálok megállapítása

A szóvivő arra is kitért, hogy a koronavírus-fertőzöttek nyilvántartása nem ad teret manipulációra. A fertőzést kimutató PCR-teszt a döntő: a tesztet elvégző laboratórium a pozitív eredményt közli az egészségügyi igazgatósággal, az pedig továbbítja az egészségügyi minisztériumnak.

A haláleset megállapítása is szigorúan szabályozva van, jogszabályok, belső rendszabályzat és nem utolsósorban az etikai előírások szavatolják, hogy az orvos a halálokot a valóságnak megfelelően jelöli meg.

Abban az esetben, ha az elhalálozás a kórházban történik, az intézmény kiállít egy, a haláleset beálltát megállapító bizonylatot, amellyel a hozzátartozók a helyhatóságoknál kiváltják a halotti bizonyítványt. A haláleset beálltát megállapító bizonylatot patológus szakorvos állítja ki, ő írja alá a kórbonctani vizsgálat eredménye alapján. Meghatározott esetekben a hozzátartozók kérhetik a boncolás alóli felmentést, ebbe azonban bele kell egyeznie és alá kell írnia ezt a dokumentumot a kezelőorvosnak vagy ügyeletes orvosnak, a kórbonctani osztályvezetőnek és az igazgatóságnak is.

Az egészségügyi minisztérium idei, 570-es számú rendelete szerint az igazoltan koronavírus-fertőzött elhunytakat nem boncolják fel, és a jogszabályban megszabott speciális protokollt alkalmazzák a fertőzés gyanújával kórházba kerülő, de a tesztelés elvégzése előtt elhunyt beteg esetében is. Kivételt képez, ha valaki esetében felmerül az erőszakos halál gyanúja, amikor nem ismert a halál oka, bűncselekményhez lehet köze.