Hirdetés
Hirdetés

Hamisak a koronavírus-fertőzés körüli, haszonszerzéssel kapcsolatos híresztelések

Koronavírus-fertőzött beteget szállítanak a csíkszeredai kórház fertőző betegségeket kezelő osztályára. Nincs rá mód, hogy pénzért cserébe egészségesek is ide kerüljenek •  Fotó: Veres Nándor

Koronavírus-fertőzött beteget szállítanak a csíkszeredai kórház fertőző betegségeket kezelő osztályára. Nincs rá mód, hogy pénzért cserébe egészségesek is ide kerüljenek

Fotó: Veres Nándor

Tiszta vizet öntött a pohárba a koronavírus-járvány körül terjedő, haszonszerzéssel kapcsolatos álhírek kapcsán a csíkszeredai kórház: határozottan cáfolják, hogy bárki pénzt adna a fertőzés megállapításáért, vagy halotti bizonyítványokat hamisítana. A kórházaknak nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy minél több koronavírusos beteget ápoljanak.

Iszlai Katalin

2020. június 27., 21:192020. június 27., 21:19

Úgy tűnik, se vége, se hossza a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhíreknek, a közösségi oldalakon rengeteg önjelölt „szakember” osztja meg véleményét a témában. A mostanában látott leggyakoribb felvetések a pénz körül forognak: sokan állítják, hogy egy bizonyos összeget kaphat valaki azért, ha fertőzöttnek vallja magát (így növelve az esetek számát), mások szerint a családtagok is pénzhez juthatnak abban az esetben, ha beleegyeznek, hogy elhunyt szerettük halálokaként a koronavírus-fertőzést jelöljék meg. Ugyanakkor

sokan a kórházakat gyanúsítják azzal, hogy a nagyobb támogatás reményében számolnak be egyre több fertőzöttről.

A felsorolt állítások közül egyiknek sincs valóságalapja a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház képviselői szerint, és tényekkel alátámasztva azt is megosztották, hogy miért.

Senkinek sem érdeke

Mint Kiss Edit, az egészségügyi intézmény szóvivője megkeresésünkre elmondta, nem tudni, hogy az említett szóbeszédek honnan indulhattak, de nemcsak a romániai fertőzések kapcsán beszéltek már erről, hanem még az olaszországi tömeges halálesetek idején is. A kórház vezetősége viszont biztos abban, hogy az intézmény egyetlen orvosa sem kockáztatná az állását, a szakmai megítélését olyasmivel, mint amit ez a szóbeszéd állít.

Idézet
Határozottan cáfoljuk ezeket, azt is, hogy bárki pénzt adna a fertőzés megállapításáért és azt is, hogy bárki halotti bizonyítványokat hamisítana

– szögezte le a szóvivő, majd bővebben is kifejtette, miért nincs alapja egyik pénz körül forgó álhírnek sem. Első körben arra tért ki, hogy a koronavírus-fertőzés senkinek sem jó, senkinek sem áll érdekében, ezért értelmetlen is lenne pénzért cserébe fertőzöttnek vallani magunkat. Hozzátette: a betegek többsége tünetmentes, de nekik is kórházba kell menniük két-három vagy esetenként négy hétre. Sokakra azonban nagy veszélyt jelenthet a fertőzés, a már krónikus alapbetegségekkel rendelkezőknek az életét is veszélyezteti.

Hirdetés

Intézményi szinten ugyancsak nem áll érdekében senkinek a fertőzésszámok növelése: a kórházaknak óriási kiadást jelentett a járványra való felkészülés,

a tevékenység részben vagy egyes osztályokon teljesen felborult, átszervezések történtek, az alkalmazottak kisebb-nagyobb mértékben beöltözve, védőfelszerelésben dolgoznak hosszú órákon át.

A kórházaknak egyébként sem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy minél több koronavírusos beteget ápoljanak. Az egészségügyi intézmények finanszírozása szigorúan szabályozott, a kórház az összes osztályra és a járóbeteg-rendelőre vonatkozó megvalósításai alapján az egészségbiztosítási pénztártól kapja a pénzt, ezt saját forrásból, illetve az intézményfenntartó Hargita Megye Tanácsa támogatásából egészíti ki. Műszervásárlásra esetenként támogatást ad az egészségügyi minisztérium. A sürgősségi betegellátó egység működését előre megállapított költségvetés alapján az egészségügyi minisztérium finanszírozza.

„Ha figyelembe vesszük, hogy a járvány milyen leállást okozott a kórházaknak, és hogy az összes kórházi osztályon, illetve a járóbeteg-rendelőben véghezvitt teljesítményen is alapul a finanszírozás, akkor egyértelmű, hogy

Idézet
a minél több koronavírus-fertőzött nem előnyös anyagilag a kórházaknak, a fertőzöttek ellátása ráadásul nagyon költséges is”

– mutatott rá a szóvivő. Hozzátette, a koronavírus fertőzötteket ellátó, velük kapcsolatba kerülő egészségügyi alkalmazottak valóban kaptak veszélyességi pótlékot a sürgősségi állapot idejére, ez azonban országszinten egységes volt, és nem változott annak függvényében, hogy hol mennyi fertőzött volt.

A halálok megállapítása

A szóvivő arra is kitért, hogy a koronavírus-fertőzöttek nyilvántartása nem ad teret manipulációra. A fertőzést kimutató PCR-teszt a döntő: a tesztet elvégző laboratórium a pozitív eredményt közli az egészségügyi igazgatósággal, az pedig továbbítja az egészségügyi minisztériumnak.

A haláleset megállapítása is szigorúan szabályozva van, jogszabályok, belső rendszabályzat és nem utolsósorban az etikai előírások szavatolják, hogy az orvos a halálokot a valóságnak megfelelően jelöli meg.

Az orvos nem konzultál erről a hozzátartozókkal, azt kell leírnia, amit lát, tapasztal.

Abban az esetben, ha az elhalálozás a kórházban történik, az intézmény kiállít egy, a haláleset beálltát megállapító bizonylatot, amellyel a hozzátartozók a helyhatóságoknál kiváltják a halotti bizonyítványt. A haláleset beálltát megállapító bizonylatot patológus szakorvos állítja ki, ő írja alá a kórbonctani vizsgálat eredménye alapján. Meghatározott esetekben a hozzátartozók kérhetik a boncolás alóli felmentést, ebbe azonban bele kell egyeznie és alá kell írnia ezt a dokumentumot a kezelőorvosnak vagy ügyeletes orvosnak, a kórbonctani osztályvezetőnek és az igazgatóságnak is.

Az egészségügyi minisztérium idei, 570-es számú rendelete szerint az igazoltan koronavírus-fertőzött elhunytakat nem boncolják fel, és a jogszabályban megszabott speciális protokollt alkalmazzák a fertőzés gyanújával kórházba kerülő, de a tesztelés elvégzése előtt elhunyt beteg esetében is. Kivételt képez, ha valaki esetében felmerül az erőszakos halál gyanúja, amikor nem ismert a halál oka, bűncselekményhez lehet köze.

3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 20., szerda

Orbán Anita: megkezdődtek a magyar–ukrán szakértői egyeztetések

Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.

Orbán Anita: megkezdődtek a magyar–ukrán szakértői egyeztetések
Hirdetés
2026. május 20., szerda

Országos szintfelmérők: kartoték adat csupán vagy valóban hasznos visszajelzés a diák számára?

Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.

Országos szintfelmérők: kartoték adat csupán vagy valóban hasznos visszajelzés a diák számára?
2026. május 20., szerda

Kormányalakítás: azokkal is egyeztet az államfő, akik első körben kimaradtak

Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.

Kormányalakítás: azokkal is egyeztet az államfő, akik első körben kimaradtak
2026. május 20., szerda

PSD-RMDSZ? Sehogy sem jön ki a parlamenti matek az AUR nélkül

Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.

PSD-RMDSZ? Sehogy sem jön ki a parlamenti matek az AUR nélkül
Hirdetés
2026. május 20., szerda

Kelemen Hunor a kormányalakításról: jelenleg szinte lehetetlen stabil többséget létrehozni

A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor a kormányalakításról: jelenleg szinte lehetetlen stabil többséget létrehozni
2026. május 19., kedd

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság
2026. május 19., kedd

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Ügyvivő külügyminiszter: a NATO keleti szárnyán, köztük Romániában történik a legtöbb drónincidens

A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.

Ügyvivő külügyminiszter: a NATO keleti szárnyán, köztük Romániában történik a legtöbb drónincidens
2026. május 19., kedd

Szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós több utcájában

Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.

Szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós több utcájában
2026. május 19., kedd

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért

Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért
Hirdetés