Hirdetés
Hirdetés

Hamisak a koronavírus-fertőzés körüli, haszonszerzéssel kapcsolatos híresztelések

Koronavírus-fertőzött beteget szállítanak a csíkszeredai kórház fertőző betegségeket kezelő osztályára. Nincs rá mód, hogy pénzért cserébe egészségesek is ide kerüljenek •  Fotó: Veres Nándor

Koronavírus-fertőzött beteget szállítanak a csíkszeredai kórház fertőző betegségeket kezelő osztályára. Nincs rá mód, hogy pénzért cserébe egészségesek is ide kerüljenek

Fotó: Veres Nándor

Tiszta vizet öntött a pohárba a koronavírus-járvány körül terjedő, haszonszerzéssel kapcsolatos álhírek kapcsán a csíkszeredai kórház: határozottan cáfolják, hogy bárki pénzt adna a fertőzés megállapításáért, vagy halotti bizonyítványokat hamisítana. A kórházaknak nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy minél több koronavírusos beteget ápoljanak.

Iszlai Katalin

2020. június 27., 21:192020. június 27., 21:19

Úgy tűnik, se vége, se hossza a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhíreknek, a közösségi oldalakon rengeteg önjelölt „szakember” osztja meg véleményét a témában. A mostanában látott leggyakoribb felvetések a pénz körül forognak: sokan állítják, hogy egy bizonyos összeget kaphat valaki azért, ha fertőzöttnek vallja magát (így növelve az esetek számát), mások szerint a családtagok is pénzhez juthatnak abban az esetben, ha beleegyeznek, hogy elhunyt szerettük halálokaként a koronavírus-fertőzést jelöljék meg. Ugyanakkor

sokan a kórházakat gyanúsítják azzal, hogy a nagyobb támogatás reményében számolnak be egyre több fertőzöttről.

A felsorolt állítások közül egyiknek sincs valóságalapja a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház képviselői szerint, és tényekkel alátámasztva azt is megosztották, hogy miért.

Senkinek sem érdeke

Mint Kiss Edit, az egészségügyi intézmény szóvivője megkeresésünkre elmondta, nem tudni, hogy az említett szóbeszédek honnan indulhattak, de nemcsak a romániai fertőzések kapcsán beszéltek már erről, hanem még az olaszországi tömeges halálesetek idején is. A kórház vezetősége viszont biztos abban, hogy az intézmény egyetlen orvosa sem kockáztatná az állását, a szakmai megítélését olyasmivel, mint amit ez a szóbeszéd állít.

Idézet
Határozottan cáfoljuk ezeket, azt is, hogy bárki pénzt adna a fertőzés megállapításáért és azt is, hogy bárki halotti bizonyítványokat hamisítana

– szögezte le a szóvivő, majd bővebben is kifejtette, miért nincs alapja egyik pénz körül forgó álhírnek sem. Első körben arra tért ki, hogy a koronavírus-fertőzés senkinek sem jó, senkinek sem áll érdekében, ezért értelmetlen is lenne pénzért cserébe fertőzöttnek vallani magunkat. Hozzátette: a betegek többsége tünetmentes, de nekik is kórházba kell menniük két-három vagy esetenként négy hétre. Sokakra azonban nagy veszélyt jelenthet a fertőzés, a már krónikus alapbetegségekkel rendelkezőknek az életét is veszélyezteti.

Hirdetés

Intézményi szinten ugyancsak nem áll érdekében senkinek a fertőzésszámok növelése: a kórházaknak óriási kiadást jelentett a járványra való felkészülés,

a tevékenység részben vagy egyes osztályokon teljesen felborult, átszervezések történtek, az alkalmazottak kisebb-nagyobb mértékben beöltözve, védőfelszerelésben dolgoznak hosszú órákon át.

A kórházaknak egyébként sem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy minél több koronavírusos beteget ápoljanak. Az egészségügyi intézmények finanszírozása szigorúan szabályozott, a kórház az összes osztályra és a járóbeteg-rendelőre vonatkozó megvalósításai alapján az egészségbiztosítási pénztártól kapja a pénzt, ezt saját forrásból, illetve az intézményfenntartó Hargita Megye Tanácsa támogatásából egészíti ki. Műszervásárlásra esetenként támogatást ad az egészségügyi minisztérium. A sürgősségi betegellátó egység működését előre megállapított költségvetés alapján az egészségügyi minisztérium finanszírozza.

„Ha figyelembe vesszük, hogy a járvány milyen leállást okozott a kórházaknak, és hogy az összes kórházi osztályon, illetve a járóbeteg-rendelőben véghezvitt teljesítményen is alapul a finanszírozás, akkor egyértelmű, hogy

Idézet
a minél több koronavírus-fertőzött nem előnyös anyagilag a kórházaknak, a fertőzöttek ellátása ráadásul nagyon költséges is”

– mutatott rá a szóvivő. Hozzátette, a koronavírus fertőzötteket ellátó, velük kapcsolatba kerülő egészségügyi alkalmazottak valóban kaptak veszélyességi pótlékot a sürgősségi állapot idejére, ez azonban országszinten egységes volt, és nem változott annak függvényében, hogy hol mennyi fertőzött volt.

A halálok megállapítása

A szóvivő arra is kitért, hogy a koronavírus-fertőzöttek nyilvántartása nem ad teret manipulációra. A fertőzést kimutató PCR-teszt a döntő: a tesztet elvégző laboratórium a pozitív eredményt közli az egészségügyi igazgatósággal, az pedig továbbítja az egészségügyi minisztériumnak.

A haláleset megállapítása is szigorúan szabályozva van, jogszabályok, belső rendszabályzat és nem utolsósorban az etikai előírások szavatolják, hogy az orvos a halálokot a valóságnak megfelelően jelöli meg.

Az orvos nem konzultál erről a hozzátartozókkal, azt kell leírnia, amit lát, tapasztal.

Abban az esetben, ha az elhalálozás a kórházban történik, az intézmény kiállít egy, a haláleset beálltát megállapító bizonylatot, amellyel a hozzátartozók a helyhatóságoknál kiváltják a halotti bizonyítványt. A haláleset beálltát megállapító bizonylatot patológus szakorvos állítja ki, ő írja alá a kórbonctani vizsgálat eredménye alapján. Meghatározott esetekben a hozzátartozók kérhetik a boncolás alóli felmentést, ebbe azonban bele kell egyeznie és alá kell írnia ezt a dokumentumot a kezelőorvosnak vagy ügyeletes orvosnak, a kórbonctani osztályvezetőnek és az igazgatóságnak is.

Az egészségügyi minisztérium idei, 570-es számú rendelete szerint az igazoltan koronavírus-fertőzött elhunytakat nem boncolják fel, és a jogszabályban megszabott speciális protokollt alkalmazzák a fertőzés gyanújával kórházba kerülő, de a tesztelés elvégzése előtt elhunyt beteg esetében is. Kivételt képez, ha valaki esetében felmerül az erőszakos halál gyanúja, amikor nem ismert a halál oka, bűncselekményhez lehet köze.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése

Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását

Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását
2026. november 17., kedd

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete

Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete
2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
Hirdetés
2026. november 17., kedd

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés

A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés
2026. november 17., kedd

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon

A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon
2026. november 17., kedd

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást

A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett
2026. november 17., kedd

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem

„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem
2026. november 17., kedd

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik

Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik
Hirdetés