Ha nem kapnak időben segítséget, a mérgezés végzetes lehet a kutyák számára

Az ügyvezető igazgató megkeresésünkre elmondta, továbbra is várja az érintettek jelentkezését, mivel konkrét adatok, nyilatkozatok nélkül nem tud tovább lépni az ügyben.

Kétszeres fájdalom

A Pro Animalia Alapítvány felhívására jelentkező Domokos Szabolcs, akinek három kutyája közül kettő is mérgezés áldozatává vált a városban, megkeresésünkre részletesebben is beszámolt a történtekről. Mint mondta, március 5-én vette észre, hogy a féléves magyar vizslájánál olyan tünetek jelentkeztek, amelyekkel korábban nem találkozott: folyamatosan ment a gyomra és hányingere volt. Ennek hatására állatorvoshoz vitte, ahol vérvétel után a szakember megállapította, hogy patkánymérgezést szenvedett. A kutyának ezt követően napi rendszerességgel injekciókra és tablettákra volt szüksége, hat napig pedig semmit sem evett. Mivel teljesen legyengült és már lábra sem tudott állni, perfúziót kapott, ez pedig végül meghozta a várt enyhülést. A tulajdonos szerint

Egy héttel ezelőtt viszont újrakezdődött a rémálom: ezúttal a nyolc hónapos német vadászterrierjét mérgezték meg. Úgy tűnt, ez a kedvenc jobban viseli a betegséget, evett, ivott és mozgott is, ám miközben éppen az állatorvoshoz tartottak, az autóban elpusztult.

Életveszélyesek lehetnek

A történetét elmesélő csíkszeredai férfi első megmérgezett kutyája igencsak szerencsésnek mondható, mivel a már tüneteket mutató kedvenceket a legtöbb esetben nem tudják megmenteni – tudtuk meg Szikszai Péter állatorvostól. Mint a szakember kifejtette, sok mindentől függ az, hogy egy kutya megeszi a mérget vagy sem, és ha igen, akkor milyen tünetek jelentkeznek nála. A mérgek sokfélék lehetnek, és ebben rejlik annak a kulcsa, hogy megeszik vagy sem.

Emellett függ a kutya jellemétől is, vannak olyanok, amelyekre jellemzőbb, hogy a szabadban „porszívóként” viselkednek, tehát séta közben képesek bármit, bármikor bevenni a szájukba és esetleg lenyelni. Ennek ellenére a nagyobb veszélyt az ember által gondosan húsba becsomagolt méreg jelenti, vagy például a kenyérrel felitatott fagyállófolyadék.

„Rengeteg méreg van, amelyek életveszélyesek lehetnek a kutyák számára. Felénk a leggyakoribb a fagyállómérgezés és a patkányméreg, mivel mindennapi használatban levő szerekről van szó. Emellett sok, a háztartásban megtalálható termék is méreg lehet számukra, ilyen a csokoládé, a szőlő, a hagymafélék, az édesítőszerként használt nyírfacukor vagy xilit, és a különböző emberek számára kifejlesztett gyulladáscsökkentő gyógyszerek” – sorolta az állatorvos.

Ha viszont már több idő telt el, és a méreg felszívódott, akkor a méregtől függően specifikus kezelés alkalmazandó. „A patkányméregnél K1 vitamint kell kapjon a beteg, ezáltal pótoljuk a véralvadó hatású méreg által semlegesített K1 vitamint. Fontos, hogy ezt az állat minél hamarabb megkapja. A fagyállómérgezésnél az ellenszer az etil-alkohol, amely felbontásához a szervezet ugyanazt az enzimet használja fel, mint az etilén-glikol (fagyálló) lebontásához, ezáltal az etil-alkohol felhasználja azt az enzimet, ami szükséges a még mérgezőbb anyag előállításához” – részletezte Szikszai. Hozzátette: a tulajdonos a fagyállófelvétel és az állatorvoshoz érkezés között annyit tehet, hogy 40 százalékos alkohol tartalmú italt itat a kutyával (lehet az pálinka vagy vodka, kb. 2,5 ml/kg a megengedett adag), ezáltal időt nyerve semlegesítheti a méreg felszívódását és megmentheti kedvence életét.

Fontos a mielőbbi kezelés

Szikszai Péter meglátása szerint annak az esélye, hogy egy kutya túléli a mérgezést, a méreg típusától, az elfogyasztott mennyiségtől és a kezelés kezdetének időpontjától függ.

A patkányméregnél is ugyanez a helyzet, ha látja a tulajdonos a méreg elfogyasztását és időben eljut az állatorvoshoz, hánytatással és utókezeléssel majdnem biztos a felépülés, viszont ha az állatnak már vérzéses tünetei vannak és csak gyanítani tudják, hogy mi is a probléma, akkor nem tudják a mérget semlegesíteni, és a túlélési esélyek igencsak csekéllyé válnak. Hosszútávú szövődménnyel viszont ritkán járnak a mérgezések, de a fagyállómérgezés túlélése esetén fennmaradhat bizonyos fokú vesekárosodás. Ez esetben az állat élete végéig speciális kezelésre szorul.

Az állatorvos zárásként azt is kiemelte, hogy a szándékosan elkövetett esetek mellett előfordul az is, amikor a kutyatulajdonosok okozzák akaratukon kívül a mérgezést, ebben az esetben főként a kutyáknak nem adható emberi gyulladáscsökkentők vezetik a listát. A leggyakoribb esetek mellett ugyanakkor több különlegesebb, ritkán előforduló mérgezéssel is találkozott már a praxisában. Volt már például többször is viperamarásos páciense, de a „kukázó kutyáknál” előforduló mikotoxin-mérgezés is felüti az orrát évente egyszer-kétszer a rendelőben. Emellett volt már szőlőmérgezéses, liliommérgezéses páciensük is, illetve egy általuk tavaly kezelt kutya mérges gombát evett.