Székelyföldi vendégség címmel nemrégiben látott napvilágot az a kiadvány, mely térségünk gasztrotörténelmét hangulatos leírásokkal tűzdelve tárja az olvasók elé. A könyvet, melyet Budapesten élő szerző neve fémjelez, nem véletlenül mutatják be Gyergyószentmiklóson is; a benne felvonultatott étkek elkészítése ugyanis a helyi Benedek Árpád vezető szakács nevéhez fűződik.
2012. december 04., 17:242012. december 04., 17:24
2012. december 04., 23:012012. december 04., 23:01
– Benedek Árpád vezető szakács, a Szabadtűzi Lovagrend gyergyószéki hadnagya. Szaktudása a Székelyföldi vendégség című könyvben is visszatükröződik. Milyen kapcsolatban áll a budapesti szerzővel, egyáltalán milyen feladat hárult önre a kötet létrejöttében?
– A könyv szerzőjéhez, Szentesi Zöldi László budapesti újságíróhoz baráti kapcsolat fűz, dolgoztunk már együtt gasztronómiai műsorokban. Tőle kaptam a felkérést, hogy az új kiadványban felsorakoztatott étkeket elkészítsem. A felkérés szakmai elégtétel számomra, úgy értékelem, hogy a hosszú évek alatt tisztességesen, becsülettel végzett munka gyümölcse beérett. A Székelyföldi vendégség című könyv egyfajta utazást nyújt az olvasónak a régmúlt idők gasztronómiai kultúrájától a napjainkban életben lévőig. A felsorakoztatott ételek mindenikét el kellett készíteni, értékelni, ez volt az én feladatom.
– Időutazás a székelyföldi gasztronómia világában... Honnan kerültek elő a régi receptek? Van-e kiemelkedő eltérés egy-egy étel hajdani és mostani elkészítési módja között?
– Nagyon apró részletekben különböznek a régi és az új receptek. Az évek hosszú során mindenki belevitt egy picit a saját ízvilágából, saját ízlése szerint átdolgozta a recepteket, vagy az ételek elkészítését, kijelenthető viszont, hogy minden egyes receptben az alapfűszerek, a hús minősége ugyanaz maradt. Mi mindkét recept alapján elkészítettük az ételeket. A két kor között mintegy párhuzamot állítva, a könyvben megtalálható mindkét elkészítési mód, nyersanyaghasználat. Szem előtt tartottuk azt, hogy a régi receptek mennyire változtak a mai kornak megfelelően, hol vannak azok a közös pontok, ízesítések, amik a mai étkekben is megtalálhatók.
– Egy egész tájegység gasztronómiai kultúráját fogja át a kiadvány, nyilván nem kerülhetett bele minden egyes tájjellegű étel. Mi volt a prioritás a válogatás során?
– A receptek egy részét különböző leírásokból válogatta a szerző, a könyvben rávilágít arra, hogy a régi elöljárók, híres személyiségek, történelmi alakok hogyan vélekedtek ezekről az ételekről, hogyan készítették el. Kutatások is zajlottak annak érdekében, hogy minél eredetibb forrásból kerüljenek ki a receptek, jó néhány étel leírása így került a könyvbe. Közel sem tudtunk mindent bemutatni a kiadványban, arra viszont figyeltünk, hogy átfogó képet tudjunk nyújtani az Erdélyben élő népcsoportok gasztronómiai világáról. Széles skálán mozog a bemutatás, a leírások mellett az elkészítési módot, a fogyasztási szokásokat is megtalálja benne az olvasó. A könyvben vannak gyergyói specialitások, de megtalálható benne az oroszhegyi szilvapálinka is, ugyanígy a Maros mentéről, a Nyárád mentéről, a Gyimesekből is vannak étkek benne.
– Mi a cél a kiadvány megjelentetésével?
– Az olvasóknak betekintést szeretnénk nyújtani a régmúlt időkből örökölt kultúrára, hogy hogyan is volt a múltban, hogy fejlődött napjainkig. A könyv, amellett, hogy gasztrotörténelem, a népi kultúrát is megismerteti természetesen az erdélyi gasztronómiához kapcsolódó síkon.
– A városnapi programok keretében tartják Gyergyószentmiklóson a könyv bemutatóját.
– Pénteken 13 órakor, a főzőverseny keretében várunk minden érdeklődőt a GYERKI-sátorban tartandó könyvbemutatóra. A kiadvány Kolozsváron és Székelyudvarhelyen is bemutatásra kerül a hét folyamán és Magyarországon is forgalmazásba kerül, reméljük, hogy tartalma sokaknak felkelti érdeklődését Székelyföld iránt.
Az Ekhós szekér nyomában című rendezvénysorozat immár huszonhetedik alkalommal gyűjti össze Hargita megye felnőtt műkedvelő színjátszóit – ezúttal Borszék lesz a házigazda.
Ismét a hagyományos ízek otthona lesz Gyergyószentmiklós. A Szent Miklós-napok részeként megrendezik a 14. Kárpát-medencei Disznótoros Fesztivált és Süteménymustrát, ahol közösségek, barátok és cégek mérhetik össze főzőtudásukat.
Tűzeset történt Maroshévízen, egy tömbház földszinti lakásában, szerdán délelőtt. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók, több lakásból is ki kellett hozniuk a lakókat.
A korábbiaknál jóval nagyobb mértékben végeztek útkarbantartást Gyergyószentmiklóson az idei évben. Néhány kisebb munkálatot még a hideg beköszönte előtt le szeretnének zárni, de a város már felkészült a télre is.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
szóljon hozzá!