Székelyföldi vendégség címmel nemrégiben látott napvilágot az a kiadvány, mely térségünk gasztrotörténelmét hangulatos leírásokkal tűzdelve tárja az olvasók elé. A könyvet, melyet Budapesten élő szerző neve fémjelez, nem véletlenül mutatják be Gyergyószentmiklóson is; a benne felvonultatott étkek elkészítése ugyanis a helyi Benedek Árpád vezető szakács nevéhez fűződik.
2012. december 04., 17:242012. december 04., 17:24
2012. december 04., 23:012012. december 04., 23:01
– Benedek Árpád vezető szakács, a Szabadtűzi Lovagrend gyergyószéki hadnagya. Szaktudása a Székelyföldi vendégség című könyvben is visszatükröződik. Milyen kapcsolatban áll a budapesti szerzővel, egyáltalán milyen feladat hárult önre a kötet létrejöttében?
– A könyv szerzőjéhez, Szentesi Zöldi László budapesti újságíróhoz baráti kapcsolat fűz, dolgoztunk már együtt gasztronómiai műsorokban. Tőle kaptam a felkérést, hogy az új kiadványban felsorakoztatott étkeket elkészítsem. A felkérés szakmai elégtétel számomra, úgy értékelem, hogy a hosszú évek alatt tisztességesen, becsülettel végzett munka gyümölcse beérett. A Székelyföldi vendégség című könyv egyfajta utazást nyújt az olvasónak a régmúlt idők gasztronómiai kultúrájától a napjainkban életben lévőig. A felsorakoztatott ételek mindenikét el kellett készíteni, értékelni, ez volt az én feladatom.
– Időutazás a székelyföldi gasztronómia világában... Honnan kerültek elő a régi receptek? Van-e kiemelkedő eltérés egy-egy étel hajdani és mostani elkészítési módja között?
– Nagyon apró részletekben különböznek a régi és az új receptek. Az évek hosszú során mindenki belevitt egy picit a saját ízvilágából, saját ízlése szerint átdolgozta a recepteket, vagy az ételek elkészítését, kijelenthető viszont, hogy minden egyes receptben az alapfűszerek, a hús minősége ugyanaz maradt. Mi mindkét recept alapján elkészítettük az ételeket. A két kor között mintegy párhuzamot állítva, a könyvben megtalálható mindkét elkészítési mód, nyersanyaghasználat. Szem előtt tartottuk azt, hogy a régi receptek mennyire változtak a mai kornak megfelelően, hol vannak azok a közös pontok, ízesítések, amik a mai étkekben is megtalálhatók.
– Egy egész tájegység gasztronómiai kultúráját fogja át a kiadvány, nyilván nem kerülhetett bele minden egyes tájjellegű étel. Mi volt a prioritás a válogatás során?
– A receptek egy részét különböző leírásokból válogatta a szerző, a könyvben rávilágít arra, hogy a régi elöljárók, híres személyiségek, történelmi alakok hogyan vélekedtek ezekről az ételekről, hogyan készítették el. Kutatások is zajlottak annak érdekében, hogy minél eredetibb forrásból kerüljenek ki a receptek, jó néhány étel leírása így került a könyvbe. Közel sem tudtunk mindent bemutatni a kiadványban, arra viszont figyeltünk, hogy átfogó képet tudjunk nyújtani az Erdélyben élő népcsoportok gasztronómiai világáról. Széles skálán mozog a bemutatás, a leírások mellett az elkészítési módot, a fogyasztási szokásokat is megtalálja benne az olvasó. A könyvben vannak gyergyói specialitások, de megtalálható benne az oroszhegyi szilvapálinka is, ugyanígy a Maros mentéről, a Nyárád mentéről, a Gyimesekből is vannak étkek benne.
– Mi a cél a kiadvány megjelentetésével?
– Az olvasóknak betekintést szeretnénk nyújtani a régmúlt időkből örökölt kultúrára, hogy hogyan is volt a múltban, hogy fejlődött napjainkig. A könyv, amellett, hogy gasztrotörténelem, a népi kultúrát is megismerteti természetesen az erdélyi gasztronómiához kapcsolódó síkon.
– A városnapi programok keretében tartják Gyergyószentmiklóson a könyv bemutatóját.
– Pénteken 13 órakor, a főzőverseny keretében várunk minden érdeklődőt a GYERKI-sátorban tartandó könyvbemutatóra. A kiadvány Kolozsváron és Székelyudvarhelyen is bemutatásra kerül a hét folyamán és Magyarországon is forgalmazásba kerül, reméljük, hogy tartalma sokaknak felkelti érdeklődését Székelyföld iránt.
Havi 170 lejes bérpótlékra jogosult októbertől a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal valamennyi alkalmazottja a számítógépek által kibocsátott sugárzás miatt – derült ki a képviselő-testület csütörtöki ülésén, melyen több más kérdésről is szavaztak.
Elindult a Gondosóra program Gyergyószentmiklóson, így az idősek, a krónikus betegek és a fogyatékossággal élők ezentúl egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek. A kisjövedelmű igénylőktől az önkormányzat átvállalja a szolgáltatás havi költségét.
Ismét szemétgyűjtési akciót szerveznek Gyergyószentmiklóson. A Let’s Do It, Romania! országos hulladékgyűjtési mozgalom keretében zajló pénteki akcióra mindazokat várják, akik szeretnének hozzájárulni a város és környéke rendezettebbé tételéhez.
Folytatódik a gyergyószentmiklósi Nyári Ifjúsági Színpad programsorozata: két egymást követő estén, szeptember 19-én és 20-án, a város két temploma válik különleges előadások helyszínévé.
Immár 28. alkalommal szervezik meg Gyergyóalfaluban a Gazdanapot, amely az évek során a község egyik legfontosabb és legkedveltebb közösségi rendezvényévé nőtte ki magát. A szervezők ezer látogatót várnak szombaton a Réteskertben.
Interaktív egészségügyi panelbeszélgetéseket indít a gyergyószentmiklósi kórház és az Itthon Közösen a Holnapért Egyesület, hogy hiteles információkkal segítse a lakosságot a betegségek megelőzésében és az egészség megőrzésében.
Urmánczy Nándor-díjjal tüntették ki Maroshévízen Bölöni Lászlót. A legendás labdarúgó és edző sportpályafutását, emberi tartását, valamint magyarságához való ragaszkodását ismerték el.
Országos hulladékgyűjtési akcióhoz csatlakozik Gyergyószentmiklós önkormányzata: szeptember 18-án több helyszínen várják az önkénteseket, hogy közösen tisztítsák meg a város egyes részeit.
Az elakadt gyergyószéki fejlesztési projektek előmozdítását tűzte ki célul Barti Tihamér, aki közel másfél év eltiltás után térhetett vissza a tisztségeibe júniusban. A megyétől több tízmillió lejes finanszírozás jár még a térségnek – szögezi le.
Több mint háromszáz ember és 240 munkagép, illetve berendezés dolgozik az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya első hegyvidéki szakaszán, kevesebb mint egy hónappal a munkálatok tényleges megkezdése után.
szóljon hozzá!