Fotó: Pethő Melánia
Kovászna, Maros és Hargita megye magánerdészeteinek munkatársai részvételével zajlott pénteken a Székelyföldi Erdésznap. A Borzont melletti kempingtelepen tartott rendezvény házigazdája a Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal volt.
2012. július 21., 22:242012. július 21., 22:24
2012. július 22., 10:522012. július 22., 10:52
A találkozás, a kellemes kikapcsolódás lehetőségét szép számban kihasználták az erdészek, a pénteki erdésznapon közel kétszázan vettek részt. A rendezvény célját, az összekovácsolódást, a csapatszellem erősítését az együtt töltött idő szavatolta, de a programok között helyet kapó versenyszámok is hozzájárultak a jó hangulat fokozásához. Az erdészek együttműködéséhez elengedhetetlen jó kapcsolatot szükségesnek látja a szakma, azért is, mert az egyes települések erdészeti hivatalainak munkaterepe nem különíthető el a szomszédos területektől, esetenként egymás munkáját kell segítsék, kiegészítsék az erdészek. Egy másik tényező, a nemrégiben megalakult Székelyföldi Magánerdészetek és Erdőgazdák Szövetsége is fontossá teszi a szakmabeliek összekovácsolását, ezt is szolgálta a pénteki rendezvény.
Szükséges az együttműködés
„Nehéz idők jönnek a magánerdészetekre, egyre szükségesebb az együttműködés. A szövetségét – melyhez a három székelyföldi megye szinte mindegyik magánerdészete és erdőtulajdonos magánszemélyek csatlakoztak – többek között azért hoztuk létre, hogy kivédhetőbbek legyenek az esetleges politikai támadások vagy a túlkapások az állami intézmények részéről” – ismertette az idén alakult szövetség egyik fő célját Melles Előd, a Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal vezetője. Elmondta, a magánerdészetek jelenleg ugyanolyan jogkörrel bírnak, mint az állami erdészetek, a szövetség az ezáltal kialakult kontrollált piaci környezetet igyekszik megtartani.
Értékesítési szempontból is előnyös a közös fellépés, a szövetség létrehozása által ezen a téren is újabb lehetőségek nyílnak meg. „A szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítésére eddig nem volt lehetőségünk, hisz a 30 ezer hektár, amin mi gazdálkodunk, nagyon kicsi ahhoz, hogy a nemzetközi piacra betörjünk. De amikor 300–400 ezer hektárról beszélünk, akkor már figyelembe vesznek” – magyarázza a szövetséggel járó előnyök egyikét Melles. Az előnyök között említette továbbá a Natura 2000-es támogatási rendszerek jobb kihasználhatóságát és egyéb olyan fellépéseket, melyek az erdőtulajdonosok érdekeit képviselik.
Az erdő melléktermékeire is fokozottabban figyelnek
Az erdei gyümölcs kérdése egy másik tényezője az összefogásnak. Eddig a gombát, erdei gyümölcsöt begyűjtő cégek kihasználták a megosztottságot, a gyűjtés nem csak azokon az erdőrészeken folyt, amire engedélyt kaptak. Összefogással, egységesen megállapított árakkal kivédhetők lesznek a visszaélések – vélekedik Melles. Hozzátette, a szövetség hosszú távú célja nem az, hogy kívülállókra bízza az erdei gyümölcsök begyűjtését, reális esély van arra, hogy pályázati forrásokból feldolgozókat hozzanak létre.
szóljon hozzá!