Pricskei ásatások: az erődítményt is kutatták

A Gyergyószentmiklóshoz közeli Pricske-tetőn és a gerinc mögötti völgyben öt évvel ezelőtt kezdték el a kutatómunkát a Tarisznyás Márton Múzeum szakemberei, azóta nyaranta folytatják az ásatásokat az 1806-ig működő vám és vesztegzár területén. Az idénre ütemezett ásatásokat befejezték, a feltárások eredményeiről Demjén Andrea régész számolt be a sajtónak.

Az erődítmény a 17. század végén épült

„A következtetések viszonylag szegényesek, lévén, hogy az eddigi évekhez képest ezúttal kevesebb épület feltárását terveztük. Apróbb munkálatokat végeztünk el, egy raktárépület maradványait tártuk fel, melynek környezetéből kevés leletanyag került elő, illetve az épületek között húzódó utat kutattuk a vesztegintézet területén. A hegygerincen levő erődítménynél is ástunk, itt elég jelentős eredménnyel. Sikerült megismernünk az erődítményt körülvevő sáncnak a szerkezetét, amely a Pricske-csúcsot övezi. Írott források szólnak arról, hogy az erődítményt 1694-ben kezdték el építeni az osztrákok. Épületek is voltak az erődítményen belül, ezeknek a nyomaira is rábukkantunk – egy kályha omladékát sikerült feltárnunk tizenhárom kiegészíthető kályhacsempével. Mivel az épület maradványait, amiben a kályhát találtuk, nem sikerült feltárni, ezt a szelvényt jövőben tovább kutatjuk” – számolt be a régész.

Amihez viszont nem szükséges további kutatómunka, az a megállapítás, miszerint a hegy tetején lévő erődítményt korábban építették, használták, mint a völgyben lévő vámot és vesztegintézetet. „Mint sejtettük, az erődítmény pár évtizeddel korábbi, mint a völgyben lévő kontumáció. Ezt alátámasztják a talált kályhacsempék is, amik alapján a 17. század végére datálható az erődítmény építése” – összegzett a szakember.

Bár vannak eredmények, további kutatásokra van szükség

Az öt év kutatásának eredményeiről Demjén Andrea elmondta, a feltárások alapján sikerült képet kapni az épületek szerkezetéről, a leletanyaggal pedig meghatározni a vám és vesztegintézet működésének korát. „Az épületek három osztatúak voltak, középen a konyhával. Innen nyíltak a szobák, ahol a katonaság, illetve a vám személyzete lakott. A falakat részben kőből építették. A felszínre került leletanyag alapján megállapítható, hogy a vám és a vesztegintézet az 1750-es évek közepén élte működésének fénykorát. Ebből az időből került elő ugyanis a legtöbb csempe, különböző osztrák import porcelántárgy, üvegek, kerámiák” – foglalta össze a kutatások eredményeit a szakember. Mint azt már korábban is ismertette, a szóban forgó területen történt a Moldvából Erdélybe érkező, illetve innen Moldvába tartó kereskedők ellenőrzése, illetve a járványos betegségek megfékezése érdekében az átutazók vesztegeltetése.

A vám kiterjedésének, szerkezetének meghatározásához geofizikai kutatásokra van szükség, a roncsolásmentes eljárásra, illetve az eddig feltárt épületmaradványok háromdimenziós rekonstrukciójának elkészítésére a Bethlen Gábor Alap támogatásával még idén sor kerül. A régészeti ásatásokat – mint eddig minden évben – idén is Hargita Megye Tanácsa támogatta.

Csütörtöktől a gyergyószentmiklósi Both-váránál és a Szent Miklós-templomban, augusztus közepétől pedig Szárhegyen, a Lázár-kastély mellett folytatják a korábban elkezdett kutatómunkát a szakemberek.