Polgármester úr, mondja meg nekem... – interjú Puskás Elemérrel, Gyergyóditró polgármesterével

– Miért kell 58 embert foglalkoztatni a községházán? Pár évvel ezelőtt öt-hat személy elvégezte azt a munkát, amit most szinte hatvan. Gondolom, nem minimálbérért dolgoznak.

– A szerkezeti felépítés szerint 34 állás van a polgármesteri hivatalnál, amiből hét betöltetlen, tehát jelenleg huszonhét ember van alkalmazásban. Tizennyolc a hivatali személyzet száma, egy takarítónő, egy karbantartó, a művelődési háznál két, a sportcsarnoknál és a könyvtárban egy-egy ember van alkalmazásban, illetve az apaállat-istállónál egy személy, a községgazdálkodásnál két ember látja el a teendőket. Tizenegyen személyi gondozóként vannak alkalmazva a hivatalhoz, beteg családtagjaikat gondozzák, kilenc esetben pedig maga a beteg kapja meg a törvény előírása szerinti összeget. Tehát harmincnyolc alkalmazott és kilenc elsőfokú rokkantságú személy kap „fizetést” az önkormányzattól. A hivatali alkalmazottak nagy többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ennek ellenére a legnagyobb fizetés sem haladja meg az ezer lejt, s van jó pár alkalmazott, aki 580 lejes minimálbért kap havonta. Kis összegekért dolgoznak sokszor szabadidejüket is feláldozva, ezért úgy érzem, hogy a kérdés második fele éppen ezekre a személyekre nézve bántó.

– Miért nem alkalmazzák a törvény szerint a fűtéstámogatást? Nagyon kitörték a nyakát.

– Tudomásom van arról, hogy a szociális osztályon dolgozó kollégáimat érték vádak a támogatás odaítélésével kapcsolatosan, de ezek alaptalanok, a lakók részéről a kellő tájékozottság hiányából adódtak. A kérelmek elbírálásakor a törvény előírásait követjük. Három típusú fűtésre ad támogatást az állam, mindhárom kategóriánál más-más feltételek szerint ítélhető oda a támogatás. A törvény szabta keretek között távfűtés esetén például a háztartáson belüli egy főre eső jövedelem felső határa 1082 lej, a fa, szén és kemény tüzelőanyaggal fűtött lakások esetében ez a határ 615 lej. Ditróban csak fa, szén és kemény tüzelőanyagról beszélhetünk, mivel itt nincs sem gáz-, sem távfűtés, így, itt csak az a család kaphat támogatást, ahol az egy főre eső jövedelem kevesebb 615 lejnél.

– Miért nem fordít nagyobb érdeklődést a kulturális tevékenységekre?

– A polgármester személye egy községben központi helyen van, nem meglepő, hogy az emberek követik, az elöljáró hol van, mit csinál, merre megy, hogyan van felöltözve, s úgy tűnik, hogy valaki nincs megelégedve a kulturális tevékenységemmel. Gondolom, nem a rendezvények támogatásában van kifogásolnivaló, hanem inkább a programokon való személyes részvételem miatt. Örvendek ennek az észrevételnek, és ígérem, ezen javítani fogok, mint ahogy azon is igyekszem, hogy a művelődési házunkban az eddiginél több alkalommal legyenek színházi előadások.

– A nagytemplom centenáriumi ünnepségére tervezik-e felállítani Takó János templomépítő főesperes szobrát, ami évek óta a templom egyik sarkában porosodik?

– A százéves nagytemplom ünnepségének megszervezésére összeállt egy bizottság az önkormányzat, a közbirtokosság és az egyháztanács tagjaiból. Az egyeztetésekkor végiggondoltunk minden egyes lehetőséget, többek között azt is, hogy állítsuk szabadtérre ezt a szobrot. A plébános szakértő véleményét is kikérte ezzel kapcsolatban, és az a javaslat érkezett, hogy ne tegyük ki az időjárás viszontagságainak az alkotást, mert anyaga szétmállhat. A bizottság akkor úgy döntött, hogy időtálló szobrot készíttet a templomépítőről, erre a ditrói születésű Kolozsi Tibor szobrászművészt kértük fel. A mellszobor – mely arányaiban másfél ember nagyságú lesz – bronzból készül, talapzata pedig barna andezitből. Június 7-én fogjuk felavatni a templomkertben. A másik szobornak pedig méltó helyet találunk a templomban.

– Miért van az, hogy családtagokból, rokonokból, nem oda illő személyekből áll a polgármesteri hivatal munkaközössége, és hogy kerülhettek oda versenyvizsga nélkül?

– Ebben a kérdésben információhiányt látok. Az utolsó munkahelyi alkalmazás ezelőtt egy évvel történt négyen jelentkeztek az ideiglenes állásra, és természetesen versenyvizsga előzte meg az alkalmazást. Visszautasítom az állítást, hogy családtagjaim, rokonaim lennének az alkalmazottak. Sem azokkal, akik polgármesterré választásom előtt már a hivatalban dolgoztak, sem az általam alkalmazottakkal nem állok rokoni kapcsolatban; valószínű, a névrokonság téveszt meg egyeseket, ugyanis a községházán dolgozók között van jó pár Puskás. Számomra az emberi érték nem a rokonsággal kezdődik; ha valakivel együtt szeretnék dolgozni, a rátermettségét, tenni akarását értékelem.

– A Hivatalos Közlönyön kívül máshol nem hirdetik meg a munkát, sem a munkahelyet. Miért van ez?

– Megvan a jól meghatározott módszere annak, hogyan kell a munkahelyeket meghirdetni, annak függvényében, hogy milyen állásra keres jelentkezőt a polgármesteri hivatal. A Hivatalos Közlönyben nem kell meghirdetni az állásokat, ezért mi sem tesszük. A községgel kapcsolatos minden közérdekű információt a helyi kábeltévé képújságában teszünk közzé, így a munkahely-lehetőségeket is. Mivel alkalmazásra legutóbb egy éve kaptunk jóváhagyást, így valóban hosszú ideje nem láthattak ilyen típusú hirdetést a ditróiak.

– Miért van az, hogy minden munkát, amit az önkormányzat fizet, csak bizonyos vállalkozók végeznek?

– Ha van arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy megválassza, kivel végeztet el egy munkálatot, szolgáltatást, vagy esetleg kitől vásárol valamilyen terméket, biztos, hogy ditrói céget részesít előnyben. A tavalyi munkálatokat is hat-hét helyi cég végezte. Nekem nincs kedvenc emberem ilyen téren, számomra egy a fontos, hogy az elvégzett munka minőségi legyen. Ha ilyen munkát végez valaki, számíthat további megbízásra.

– Miért nem folytatódik a szennyvízvezeték-rendszer építése?

– Százharmincezer lejt kaptunk a megyei tanácstól csatornázásra, ez az összeg mintegy egy kilométer hosszúságú csatorna kiépítésére elégséges. Idén a falu két pontján, a Szépdomb és az Orbán Balázs utcában fogunk neki a munkálatoknak. A víz-, szennyvízvezeték-rendszer bővítésére van egy 5 millió 400 ezer lej összértékű nyertes pályázatunk, ám a finanszírozás kérdéses, mert a pályáztató Környezetvédelmi Alap ügyvezetőségével még nem írtuk alá az erre vonatkozó szerződést. Számítunk az összegre, ebből tovább fejleszthetjük a rendszereket.

– A Hompothok utcájában esős időben csak gumicsizmában lehet járni. Mikor lesz lekövezve?

– Két változatot alkalmazunk az utcák javítására, a gyors megoldással kitöltjük a gödröket, járhatóvá tesszük az útfelületet. A döntéshozó testülettel döntjük el, melyik utcákban járunk el ilyen módszerrel, s a tavasz folyamán el is végezzük ezeket. A Hompothok utcájának feljavítására is ekkor kerül sor.
A másik változat az út teljes feljavítása. Ezt a ditrói utcák nagy részében sikerült megvalósítanunk, de maradt néhány, főként az alszegi kisebb utcák, ahova még nem értünk el a munkálatokkal. A javításoknál az elsődleges szempont az volt, hogy az adott utcában legyenek meg a víz-, csatornalekötések. Az idei költségvetésből nagy összeget kívánunk elkülöníteni utcajavításra, és abban is reménykedünk, hogy a kormányprogramot elindítják, így megkapjuk a nyertes pályázatunk összegét, amivel el tudnánk indítani a Temető és a Petőfi utcák teljes felújítását. Ha mégsem indul el a program, a költségvetésünkből akkora összeget különítünk majd el, amiből megoldható lesz a Temető utca leaszfaltozása.

– Miért nincs úgy nálunk is, mint Remetén, ahol mindenki ingyen magára írathatta a telkét, házát?

– Ditrónak 11 ezer hektár területe van, ebből hatezer hektár körüli az a rész, amire birtoklevelük van a tulajdonosoknak. Pár éve megjelent egy törvény, ami annyira meggátolt, hogy éveken át nem tudtunk kiadni egy birtoklevelet sem. Ezen a törvényen most módosítottak, és van rá lehetőség, hogy egy tulajdonosnak több birtoklevelet is kiadjunk, annak függvényében, hogy hány dűlőben van területe. A telekkönyveztetéshez az önkormányzattól kapnak egyfajta segítséget, ami abban áll, hogy elkészíttetjük a parcellázási tervet. A felméréseket még idén szeretnénk elkezdeni, erre szakcéget bízunk meg. Reméljük, hogy két-három év alatt sikerül felmérni a területeket, s akkor minden tulajdonosnak ki tudjuk adni a birtoklevelet, ami elengedhetetlen okirat a telekkönyveztetésnél.