Fotó: Veres Nándor
Fellélegezhetnek a Hargita megyei búzaföldek tulajdonosai, ugyanis vetéseiket nem érte akkora aszály-, illetve fagykár, mint amilyentől néhány hónapja tartottak. Az ősszel kínkeservesen elvetett búza nagy része kihajtott, de a tavalyi nagy szárazság miatt megkésett a tavaszi csírázás.
2012. április 03., 17:312012. április 03., 17:31
2012. április 03., 17:492012. április 03., 17:49
A gazdák pár hónappal korábbi félelmei ellenére kisebb kár érte a Hargita megyei búzaföldeket, mint amire a kedvezőtlen időjárás és a csapadékviszonyok miatt számítottak. A vetések állapota ugyan nem nevezhető ideálisnak, hiszen a tavalyi rendkívüli szárazság miatt megkésett az ősszel nagy nehézségek árán elvetett búza csírázása, és fagykárok is előfordultak, de az időjárási viszonyok miatt a gazdák és a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakemberei is rosszabbra számítottak.
„Noha a vetések jelenlegi állapota nem nevezhető tökéletesnek, inkább csak közepesnek, még sincs nagy baj, a tél elején sokkal jobban féltek a károktól” – mondta el érdeklődésünkre Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője azt is közölte, pontosabb képük a búzaföldek állapotáról csak körülbelül két hét múlva lesz, mert számos helyen még korai lenne terepszemlét végezni. Ennek az az oka, hogy a tavalyi súlyos csapadékhiány miatt megkésett a búzamagok kihajtása, van olyan is, amelyik alig van kikelve, így még nem látszik, hogy az életképes maradt, vagy teljesen elhalt – magyarázta a szakember. A parcellák egy részén – főként ott, ahol nem vetették elég mélyre a búzát, illetve túl későn vetettek – biztosan előfordul, hogy fagykár érte a vetést, mert a kikelt magok nem voltak felkészülve a télre, de a múlt év végén, a novemberi, decemberi csapadékmentes időszakban, illetve a tél eleji száraz fagyok idején sokkal rosszabbra számítottak – fejtette ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Hargita megye egyébként jól áll e tekintetben az országos átlaghoz képest, hiszen itt a búzaföldek 92–95 százalékát – az évtizedek óta példátlanul súlyos aszály miatt keményre száradt föld ellenére – sikerült bevetni ősszel, miközben a szomszédos Maros megyében ez az arány mindössze 47 százalékos volt, igaz, ott jóval több búzaföld van. Hargita megye nagyjából kilencezer hektárnyi búzafölddel rendelkezik.
Török Jenő egyébként azt is elmondta, március vége csapadékban szegény időszak volt, jelenleg négyzetméterenként 50–60 liternyi esőre lenne szükség, hogy kellő mennyiségű víz legyen a talajban, ám mivel a gazdák már elkezdtek dolgozni a földeken, úgy lenne jó, ha nem esne túl sok eső egyszerre, hogy ne akadályozza a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!