Kulturális, kulináris programok a világtalálkozón

Csontvirágokba faragott tisztaság, tisztelet

Bíró Gyula negyven esztendő alatt készült alkotásait, életművét tekinthetik meg azok, akik a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba látogatnak. A Világvándor Találkozó alkalmával megnyitott kiállításra sok éves unszolás után kerülhetett sor. Mindenki, aki legalább egyszer Bíró Gyula Hóvirág utcai otthonában járt, megcsodálva az alkotásokat, biztatta a csontfaragót: másoknak is mutassa meg, hogyan varázsol szarvast, rókát, baglyot, havasi gyopárt a szarvasagancsba. Gyula bácsi most tárta nagyközönség elé a sok száz darabos gyűjteményét, és mesélt a hobbijáról, a faragás élményéről. A kezdetekről elmondta: sikerült felépítsék az új házat, de csillárra már a pénzből nem futotta. Talált az erdőn egy szarvasagancsot, ahhoz keresett társakat, hogy elkészüljön a háromágú. Aztán a darabocskákat, amiket kivágott, tovább akarta hasznosítani, hát faragással kezdett próbálkozni.

„Öntőmester voltam, durva a kezem, de a finom munkához nem is annyira finom kéz, mint érzés kell” – mondta a csontvirágfaragó. Az eredmény magáért beszél, immár mindenki megtekintheti. A kiállításmegnyitón Mezei János polgármester mint a természethez szorosan kötődő embert mutatta be Gyula bácsit. Olyan emberként, akinek munkáiban életének tisztasága, tisztességessége üzen a ma értékkereső emberének.

Új és régi tárlatok az Alkotóházban

Egy ideiglenes és három állandó kiállítással várja vendégeit továbbra is a gyergyószentmiklósi Alkotóház. A Világtalákozó keretén belül nyílt meg két, Gyergyószentmiklósról elszármazott ékszerkészítő, Borsos Erzsébet és Péter Szidónia közös kiállítása, melyen egyedi, saját készítésű népi gyöngysoraik tekinthetők meg. A tárlat egy hónapig lesz látogatható.

Az Alkotóház állandó kiállításai már ismertek lehetnek a gyergyóiak számára. A szőtteskiállítás anyaga módossági jegyek szerint, szövéstechnikai és szövéstörténeti szempontból kerül bemutatásra. A hímes tojások kiállításának anyagát a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ gyűjteménye képezi. A székelyföldi írott tojások mellett a Kárpát-medence több pontjáról gyűjtött anyag is megtekinthető a tárlaton, és a kiállítás részét képezik a bukovinai, moldvai tojások is. Összesen 2108 tojás került kiállításra, de a teljes gyűjteményben több mint 2500 darab található. A Gyergyói-medence népi építészetének deszkakivágásai szintén megtekinthetőek az Alkotóházban.

A négy kiállítás naponta 9-től 17 óráig látogatható.

Állandó kiállítások a múzeumban

A Tarisznyás Márton Múzeumban állandó jelleggel megtekinthető egy néprajzi és egy földtani tárlat, valamint augusztus közepéig látogatható az Üzenet a múltból – Székelyföldi pecsétek és címerek nevet viselő vándorkiállítás. A múzeum keddtől péntekig 9-től 17 óráig, hétvégén 10-től 17 óráig tart nyitva.

50 éves a Salamon Ernő Irodalmi Kör

Ötvenedik évfordulóját ünnepelte az 1962 őszén alakult Salamon Ernő Irodalmi Kör. A régi és jelenlegi tagok hálával emlékeztek vissza az elmúlt évek tevékenységére, kiderült azonban, a kör jövője bizonytalan.

A Gyergyószentmiklósiak Világtalálkozója keretén belül zajlott le az ünnepi találkozás péntek délután a Nosztalgia kávéházban. Az eseményen jelen volt Bajtai Erzsébet, a bukaresti magyar nagykövet felesége is. A jelen levő tagok megosztották a körrel kapcsolatos élményeiket, emlékeiket, valamint saját verseikből, novelláikból is felolvastak.

„A gyergyói kultúréletben a Salamon Ernő Irodalmi Kör komoly szerepet játszott” – hangsúlyozta Csata Ambrus, aki a kör kezdeti éveire emlékezett vissza. Ferenczy Rozália számára a kör „lelki kikapcsolódást, felemelkedést, örömet” jelentett. Sokan hálával emlékeztek vissza a kör tagjaiként eltöltött évekre, itt kapták meg az íráshoz szükséges támogatást, megerősítést, valamint ez a közeg tette lehetővé több kötet megszületését is.

„Az irodalom az, ami végigkísér bennünket az életben” – mondta Bajtai Erzsébet, és köszönetét fejezte ki a körnek az erre fordított hangsúlyért.

Az irodalmi kör jövőjét azonban bizonytalanság övezi, egyesek szerint a kör „haldoklik”, míg mások, a megfelelő utánpótlás biztosításának feltétele mellett, optimistán tekintenek a jövőre. Ősszel jelenik meg az irodalmi kör Találkozások III. címet viselő antológiája.

 Leltáron a gyergyói képzőművészet

„A talentumokkal el kell számolni” – idézett a Bibliából Balázs József festőművész a gyergyói képzőművészek közös kiállításának megnyitóján. Mint megtudtuk, a kiállításnak leltárjellege van, több hónapos kutatás eredménye. Ezelőtt fél évvel az iskolák számba vették a Gyergyói-medence képzőművészeit. Több mint 80 képzőművészt találtak, akik közül 20 volt gyergyószentmiklósi. Ezen művészek neve a 2012-es Kisújság Évkönyvben is megjelent, munkájukkal a város lakói advent heteiben ismerkedhettek meg, mikor a művek a főtér kirakataiban kerültek kiállításra. Ennek a megmozdulásnak az összegezését jelenti a Pro Art Galériában nyílt tárlat. Húsz gyergyószentmiklósi művész állít ki, nem csak festők, hanem textilművészek, szobrászok is. Balázs József szerint a kiállításnak turisztikai jelentősége is lehet, hiszen minden nemzet a szellemi értékeivel büszkélkedik, ezt kellene megragadnia Gyergyószentmiklósnak is.

A kiállító művészek: Hideg Margit, Orosz Annabella, Miklós Hajnal, Török Réka, Ferencz Zoltán, Cioban Iuliu Gyula, Gurzó Lehel, Szőcs Zsuzsanna, Csavar András, Koncsag Ádám, Portik Sándor, Baricz Dezső, Csíki Margit, Porzsolt Erzsébet, Gál Beáta, Simon Szabolcs, Gál Éva Emese, Borsos Gábor, Bíró Zsuzsa, Balázs József.

Ízek, illatok és zamatok

Út a szívekhez, A bor meséje – e két címmel illették a világtalálkozó-szervezők a szombat délutáni eszem-iszomot. A gyergyói ízek bemutatója, bár felkelthette az érdeklődést a vendégekben, tartogatott még titkokat a következő rendezvényre érkezőknek is. Az önkormányzat hurutos laskalevest főzött, melyből a névadó alapanyagok mellett nem hiányzott a murok, karalábé, hagyma és szárított hirip sem. Négyszáz adag ételt osztottak ki ingyen, akinek nem jutott, az a többi standnál vásárolhatott lángost, kürtőskalácsot, miccset, tárkonyos babgulyást csülökkel, székelyföldi töltött káposztát vagy akár zsíros kenyeret, hentesárut.

Tíz lej fejében lehetett pohárhoz hozzájutni – ez alapkövetelmény volt, hogy az amúgy ingyenes borkóstoláson részt vehessen a szőlőnedűt kedvelő. Dicsőszentmártonból Seprődi József aranyérmes borait hozta el, chardonay, sauvignon, cabernet sauvignon mellett sokak csettintettek nyelvükkel, amikor a nyolc szőlőfajtából készült paphegyit megízlelték. Vivat Bachus – szólt az e nevet viselő zenekar, s a bor istenét dicsőítették a küküllőmenti zamatok ízlelői.

„Jó borban a legszebb / ünnep fénye csillan. / Dühösen ne igyál, / asszonyt se ölelj. / Csak aki jókedvű / tárhatja fel titkát, / hogy mindent feledve / vidám, s boldog legyen” – Bajna György ezen gondolatai, visszaköszönve a borospalackokról, útravalóként szolgálhattak a találkozóknak.