
Fotó: Veres Nándor
Amíg az elmúlt években egyre csökkent a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) mezőgazdasági támogatásait igénylő gazdák száma, addig folyamatosan növekedett a támogatások révén kiutalt összeg nagysága – derül ki az ügynökség honlapján közzétett, az elmúlt évek statisztikai adatait tartalmazó kimutatásból.
2016. december 21., 12:172016. december 21., 12:17
Egy évtizede, amióta Románia az Európai Unió tagja lett, élhetnek uniós finanszírozásból biztosított mezőgazdasági támogatásokkal a Hargita megyei gazdálkodók is. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség ennek kapcsán egy statisztikai beszámolót tett közzé honlapjukon. Leírásuk szerint az APIA évente 45 országos és uniós finanszírozású támogatási formával, intézkedéssel dolgozik, beleértve azok 84 alintézkedését, a támogatási csomagokat. A 2007–2014-es időszakban az Európai Unió által az APIA rendelkezésére bocsátott 11,82 milliárd euróból, az éves jelentések szerint 2007–2013 között ennek az uniós alapnak a 98 százalékát hívta le. Az uniós alapból a 2015–2020-as időszakban Románia több mint 20 milliárd euró lehívását tervezi, ennek mintegy 70 százalékát (14,25 milliárd eurót) a mezőgazdasági ágazat használhatja fel.
Mint kiderül, a 2015-ben elindított új Közös Agrárpolitika által a korábbinál jóval komplexebb támogatási formákat, intézkedéseket vezettek be. Így idén október 15-éig sikerült csak kifizetni a 2015-ös mezőgazdasági támogatások 90 százalékát. Közben 754 421 gazda számára 870 millió euró értékben folyósították az idei támogatások előlegét, és a tervezettnek megfelelően december elsején elkezdték a tényleges kifizetéseket is.
A honlapon továbbá részletes kimutatást tettek közzé az országos és megyékre lebontott támogatásokhoz kapcsolódó adatokról is – ebből szemléztünk. Az APIA adatai szerint 2016-ban országos szinten 901 252 gazda tett le támogatásigénylést, míg 2015-ben ez a szám 944 076 volt, ebből 927 951 gazdát fizettek ki, összesen 2,088 milliárd euróval. Tavaly 34,5 millió hektárnyi területre igényeltek valamilyen támogatást – ez természetesen nem egyezik meg a tényleges területmérettel, hiszen egy adott területre több támogatási forma is kérhető. Az alkalmazottak 83,7 millió műveletet végeztek el az informatikai rendszerben, ami 249 százalékkal több, mint 2014-ben. A rendszerükbe pedig 4,6 millió aktát iktattak be, ami 156 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Továbbá kiemelik, a tavalyi volt az első igénylési időszak az új Közös Agrárpolitikai rendszer életbe lépése után, először volt kérelmezhető az egységes mezőgazdasági támogatás (azaz együtt igényelték a növénytermesztési és állattenyésztési támogatásokat). Emellett az volt az első esztendő, hogy a kérelmek száma egymillió alá csökkentek, míg a kifizetett támogatási összeg meghaladta a kétmilliárd eurót.
Mint kiderült a megyékre vonatkozó – idén október 15-én összesített – adatokból, Hargita megyében 2015-ben 26 517 gazda tett le támogatási kérelmet, amelyből 26 374-et jóváhagytak (99,46%), 72-t elutasítottak (0,27%), 71 pedig még feldolgozás alatt van. Országos szinten a jóváhagyott kérelmeket tekintve Hargita megye áll a legjobb helyen a 99,46 százalékával, míg Gorj megye a sereghajtó a 3,3 százalékos visszautasítottsági aránnyal. Ami a támogatási formákat illeti, leírják, hogy a Hargita megyében letett kérésekben közel 142 ezer támogatási forma szerepelt, ebből 94-et (0,07%) utasítottak vissza, 133 112-t (93,8%) hagytak jóvá, és további 8702 van még feldolgozás alatt. Hargita megyében a támogatások kifizetésére fordított teljes összeg 60,4 millió euró.
A kérelmekben szereplő területek méretének összesítéséből megtudtuk, Hargita megyében tavaly összesen mintegy 737 ezer hektárra igényeltek APIA-s juttatást, ebből 731 884 hektárt hagytak jóvá kifizetésre (99,21%), 5864 hektár viszont nem felelt meg. Ezzel a jóváhagyási aránnyal a megye országos első helyen szerepel, míg Mehedinţi megye 86,94 százalékkal az utolsó. Ami az állatlétszámot illeti, a Hargita megyei kérelmekben közel 280 ezer egyed szerepel, ebből 274 226-ot (97,96%) hagytak jóvá, és 5702-t utasítottak vissza.
Összesítették az APIA informatikai rendszerébe beiktatott dokumentumok számát is, Hargita megyében míg 2014-ben 82 030-at jegyeztek be, addig tavaly 150 142-t, idén pedig 75 324-et. A megyei informatikai rendszerben elvégzett műveletek tekintetében a következőképpen alakultak a mutatók: 2014-ben 1,02 millió, 2015-ben 2,86 millió, 2016 első nyolc hónapjában pedig valamivel több mint 283 ezer műveletet végeztek el az alkalmazottak. A tavaly elvégzett műveleteket a megyében 91 alkalmazott eszközölte: ennek értelmében egy munkásra átlagosan évi 31 512, havi 1659, napi 82, óránkénti 10 művelet jutott. A leadott (több mint 26 ezer) kérelmek számát figyelembe véve egy kérelem kapcsán átlag 108 műveletet kellett elvégezniük az alkalmazottaknak, akik átlagosan 291 kéréssel dolgoztak 2015-ben.
„A minőség a lényeg”
Az adatokkal kapcsolatban megkerestük Haschi Andrást, a Hargita megyei APIA vezetőjét is, aki érdeklődésünkre elmondta, habár nem látta még az összesítést, azért lehet, hogy országos első helyen végeztek több szempontból is, mert számukra a minőség és nem a mennyiség a fontos. Előnyt jelent, hogy együtt dolgoznak a vidéki polgármesteri hivatalokkal, így a gazdák saját településükön, olyan szakember segítségével töltik ki a kérelmet, aki ismeri a valós helyzetet, így kevés eséllyel kerülnek valótlan adatok a kérelmekbe. Azzal kapcsolatban, hogy egyre csökken a gazdák száma, miközben nő a támogatási érték kifejtette, egyre több gazda látja be, hogy ha nem ő gazdálkodik, akkor nem őt illeti a támogatás, ezért többen bérbe adják földjeiket – emiatt is van az, hogy a területméretek jelentősen nem változnak. A támogatások mértéke pedig a jelentős értékű, minőségi állatállományra kérhető támogatások miatt növekszik – fejtegette az igazgató. Azt is megtudtuk, hogy habár a 2015-ös változások annak reményében történtek, hogy egyszerűbbé váljon a támogatásigénylés, ez mégsem így történt. Hiszen a gazda ugyan egyszer kell felkeresse az ügynökséget, de míg korábban egyszerre csak egyre kellett figyelnie, addig most egy komplex rendszert kellene átlátnia, amit még nem sikerült megtanulniuk. Az alkalmazottaknak viszont sokkal nagyobb munkát jelent a közös igénylések feldolgozása, mint a korábban külön zajlóké.
Elektromos és elektronikai hulladékgyűjtést szerveznek szombaton Gyergyószentmiklóson. A feleslegessé vált készülékeket a művelődési ház parkolójában lehet leadni, de igény esetén az otthonoktól is elszállítják azokat.
Csütörtökig tartó csendőrségi gyakorlat kezdődik kedden Gyergyószentmiklóson: az akció nem jár forgalomkorlátozással és nem fogja zavarni a lakosság mindennapjait – közölte a város önkormányzata.
Gazdasági melléképület és személygépkocsi kapott lángra vasárnap délelőtt Gyergyóvárhegy községben.
Gyorsan közbeléptek a gyergyóalfalvi tűzoltók a csütörtöki vihar után, így megmenekült a nagyobb kártól a villámsújtott lakóház.
Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.
Közel 300 ezer lejes beruházással korszerűsítették a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár eszközállományát és világítási rendszerét. A fejlesztés részeként olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak, mint a nyitvatartási időn túli könyvátvétel.
Készül az új évadra a Figura Stúdió Színház: hat premiert terveznek, miközben tíz korábbi előadás is műsoron marad. A gyergyószentmiklósi társulat az iskolásokat is megcélozza új osztálytermi bérletével, és több fesztiválon is fellép az évad során.
Gombák, gyógynövények, méz, sajtok, vadak és hegyi patakokból kifogható halak, fűszerek, erdei gyümölcsök lesznek a középpontban az augusztus 28–29-én sorra kerülő Erdő Kincsei Fesztiválon Gyergyószentmiklóson.
Várja a gyerekeket és felnőtteket a Mozdulj Gyergyó! négynapos eseménysorozata, amelyen a sportágválasztótól az ökölvíváson, hokin és labdarúgáson át a közösségi programokig számos mozgásforma és kísérőrendezvény kap helyet Gyergyószentmiklóson.
Két maroshévízi férfit azonosítottak és tartóztattak le a rendőrök, miután a gyanú szerint megtámadtak egy taxisofőrt, majd egyikük jogosítvány nélkül elhajtott a taxival. A járművet később egy Maroshévíz határában található erdős területen hagyták.
szóljon hozzá!