Katasztrófa sújtotta övezetté nyilváníttatnák a megyét

A rendkívüli szárazság miatt katasztrofális helyzetbe került a Hargita megyei mezőgazdaság, egyes növénykultúrák termése már száz százalékban megsemmisült, a folyamatosan növekvő aszálykárok a megye teljes területét és az összes haszonnövényfajtát érintik. Továbbra is a burgonya esetében a legrosszabb a helyzet, de már számos gabonaféle esetében is elkerülhetetlen a drámai terméskiesés, és a helyzeten leggyakrabban már a megkésett csapadék sem segíthet.

Hargita megyében mintegy 188 hektárnyi területen teljesen megsemmisült a pityókatermés, a fennmaradó burgonyaföldeken is 50–80 százalékosra nőtt az aszálykár, ráadásul a kevés megmaradt termés 30 százaléka is olyan, 3 centinél kisebb gumó lesz, amit nem érdemes vagy nem is lehet majd betakarítani – mondta el Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Sarjú egyáltalán nem lesz, a legelőkön megszáradt a fű, van, ahol már az állatok itatására sincs elegendő víz, baj van a cukorrépaterméssel is, és a tavaszi vetésű gabonafélék esetében is 40–70 százalékos terméskiesés várható – sorolja a súlyos problémákat az igazgató. Majdnem ilyen rossz a helyzet a siló-, illetve szemeskukorica-termés esetében is, itt 30–50 százalékos az aszálykár, de már most vannak olyan parcellák a megyében, amelyeken biztosan nem lesz betakarítás, olyan kevés a termés, hogy a gazdák inkább beszántják azokat. Legkevésbé a búzaföldek károsodtak a rendkívüli szárazság miatt, de még ezek esetében is mintegy 30 százalékos terméscsökkenés várható. Minden idők legrosszabb termése lesz, nagyon-nagyon rossz a helyzet – fogalmazott Török Jenő.

A megyét természeti katasztrófa által sújtott övezetté kellene nyilvánítani, ezt már három alkalommal is kérték, de még nem történt meg – mondta az igazgató, hozzáfűzve, hogy a meteorológiai adatokkal és a megyei mezőgazdaság helyzetéről készült heti jelentésekkel folyamatosan bombázzák a szaktárcát. A kormány kártérítést ígért a gazdáknak, ez ügyben egy videokonferencia is volt múlt héten, de az erről szóló sürgősségi kormányrendelet még nem született meg. Kétféle lehetséges támogatásról van szó, a kis és közepes gazdaságok kár alapú támogatásáról, illetve egy másik kártérítésről, ami 1-től 120 hektárig arányosan nő az aszálykár által sújtott terület mértékével, maximum 7500 euróig – tudtuk meg Török Jenőtől. A kormány az öntözésre használt víz árának 20 százalékos csökkentését is tervezi, ám ez Hargita megyében nagyon kevés gazdát érint, ugyanis nagyon kevés helyen használnak öntözőrendszereket.

Nem ilyen tűzoltás jellegű intézkedésekkel kellene segítse a kormány a gazdákat – hiszen ilyen aszályos évek bármikor kialakulhatnak –, hanem egy olyan biztonsági hálóra lenne szükség, ami éppen az ilyen szélsőséges időjárásnak a következményeit védi ki, de nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti szempontból is – véli Sebestyén Csaba, a Románia Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke. Ennek a védőhálónak része kellene legyen egyfajta biztosítási rendszer, az agrotechnika javítása, illetve az öntözőrendszerek helyrehozatala, illetve telepítése is – fejtette ki az RMGE-elnök. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMGE is kéri a kormánytól a rendkívüli állapot kihirdetését, ugyanis akkor könnyebben igényelhetők az ilyen sürgősségi esetekben nyújtott kormánytámogatások, noha az RMGE tagságának legnagyobb része csak kis vagy közepes méretű gazdasággal rendelkezik, így számukra ezek a támogatások nem elérhetők vagy nem éri meg nekik igényelni azokat.

Egyébként már biztos, hogy az aszálykárok miatt emelkedni fognak az élelmiszerárak is, és mintegy 30 százalékos áremelkedés várható minden gabona esetében, de például a liszt ára már 30 százalékot emelkedett – mondta el Sebestyén Csaba, aki szerint nemcsak a kormány, hanem az Európai Unió is fel kellene készüljön a mostanihoz hasonló jelenségekre, hiszen az EU 2014 utánra előirányzott agrárpolitikájában is kevés az ilyen esetekre vonatkozó biztonsági intézkedés.