Jó szakembereket képeznének

Fejlettebb gazdaságokkal rendelkező országokban megszokott gyakorlat, hogy az iskolák és cégek, gyárak közösen, együtt képzik a fiatalokat szakemberekké, majd munkahelyet is kínálnak számukra. Romániában azonban ez nincs így. Az iskolák ugyan többnyire a munkaerőpiac által nagyon is keresett szakmákban adnak diplomát a végzőseiknek, de ezek közül alig néhányan dolgoznak a későbbiekben az adott szakterületeken – ilyen megállapításokat fogalmaztak meg annak a találkozónak a résztvevői, amely éppen a szakképzés átalakításának, javításának céljával jött létre.

Hargita Megye Tanácsa beruházásvonzási irodája és az Arbor Vállalkozók Szövetsége által szervezett megbeszélésen az érintett tanintézmények vezetőit, a tanfelügyelőség illetékeseit és vállalkozókat ültettek egy asztalhoz Gyergyószentmiklóson. Az iskolák és vállalkozások szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a munkaérőpiacra olyan fiatalok kerüljenek ki, akik valóban szakembernek nevezhetők, ismerik szakmájukat, és így könnyen találnak munkahelyet itthon is. Most azonban úgy végeznek, hogy diplomájuk nem takar képzettséget. Emiatt van az a legtöbb esetben, hogy el kell lvándoroljanak, és segédmunkásként, napszámosként külföldön keressék a boldogulást. A jó szakemberek iránt itthon is mindig van igény – hangzott el.

Egy meglepő és elgondolkodtató tény is elhangzott: akik itthon maradnak, azoknak is elenyésző része dolgozik olyan szakterületen, amire oklevelet szerzett egy iskolában, vagy egyetemen. Van olyan cég, amelynek 300 alkalmazottja van, és ezek közül egyetlen személy sem olyan területen dolgozik, amire képesítést kapott tanulmányai után – derült ki. Őket általában az alkalmazó cégek képezik, tanítják be, miután alkalmazták őket.

Görbe Péter főtanfelügyelő szavaiból kiderült, a tanintézmények is tisztában vannak azzal, hogy amit ők nyújtanak az inkább elméleti oktatás, mint gyakorlati szakemberképzés, és ez nem elég. Ezen úgy kellene változtatni, hogy a különböző vállalkozások jelezzék, milyen szakmákban lenne igény szakemberekre, és ezek betanításában is szerepet vállaljanak. Mivel jelenleg készítik a jövő évi beiskolázási terveket, a vállalkozói igények alapján döntenének úgy, hogy milyen szakoktatási osztályok indulnak jövőre.

Bajkó Tibor, Arbor vezető részről javaslatként megfogalmazódott, hogy az 5–8. osztályos diákok számára visszavezessék az üzemlátogatásokat, hogy a gyermekek személyesen megtapasztalhassák, milyen munkát is végez például egy asztalos vagy más mesterember. Ezzel adnának kedvet számukra, hogy a szakképzés felé forduljanak a 8. osztály után. Manapság ugyanis kialakult egy olyan jelenség, hogy csak azokat a gyermekeket küldik szüleik szakközépiskolákba, akik gyenge tanulmányi eredményekkel rendelkeznek, és máshová nem jutnának be. Ezen a mentalitáson is változtatni kellene – mondta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke.

Konkrét javaslatként fogalmazódott meg, hogy a vállalkozók készítsenek egy listát, hogy ki milyen szakemberek képzésében venne részt, de olyan adatokat is osszanak meg az iskolákkal, hogy melyik cégnél milyen gépek, felszerelések, speciális munkafolyamatok léteznek, amelyek megismerése, elsajátítása az iskolában nem lehetséges.

A gimnáziumok végzősei számára nagy lehetőség és segítség lenne az itthon maradásban, ha megvalósulna az az elképzelés, hogy Gyergyószentmiklóson a Babes-Bolyai egyetem kihelyezett tagozatán informatika szak induljon. Dombay István, a gyergyói egyetem vezetője szerint, ha a megyei önkormányzat erre igénylést nyújt be, ez megvalósítható. Így a fiatal informatikusok nem kellene máshol folytassák tanulmányaikat, és helyben is jól jövedelmező álláshoz jutnának. „Az internetes munkák jóvoltából itthon is kapnának 1500 eurót, anélkül, hogy ki kellene menni a kapun” – hangzott el.