Fotó: Balázs Katalin
Gergely Géza ditrói magyar szakos tanár Itthon cím alatt kötetbe szedte az elmúlt húsz esztendő ditrói történéseit, a krónikakészítésre az általa megírt újságcikkeket használva fel. A könyv bemutatójára május 28-án, hétfőn (pünkösd másodnapján) kerül sor – közvetlenül a mise után – a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház nagytermében. Alábbiakban az ajánlójából olvashatnak.
2012. május 23., 12:472012. május 23., 12:47
2012. május 23., 15:562012. május 23., 15:56
Kavicsok vagy drágakövek?
Fehéren a fekete – így, leírva lesz súlya a szónak, így lehet csak visszatartani, ha elszállni próbálkozna. Az Itthon kötet szintén e célt szolgálja, többszörösen is.
Engedjenek meg egy rövid visszaemlékezést. Úgy tizenöt évvel ezelőtt a Gyergyói Kisújság szerkesztőjeként hetente volt alkalmam találkozni egy idősödő tanáremberrel. Alkalmival, autóbusszal érkezett Ditróból – bár azt hiszem, jött volna ő gyalog is, hogy küldetését teljesítse –, és hozta kéziratát. A község nagyobb eseményeinek egyike volt mindig gondosan megírva, s máris ajánlotta a következőt, amiről feltétlenül tudnia kell a nagyvilágnak. Vele érdemes volt terjedelemben megállapodni. Ha két oldalban egyeztünk, tartotta, csak mellé tűzött egy féloldalas cetlit sűrűn teleírva, s hajtogatva, annyira fontos a kiegészítés, hogy muszáj neki helyet szorítani a lapban. Tősgyökeres ditrói sem ragaszkodott volna jobban ezen településhez, mint emberünk, aki képtelen volt a száraz, csak tényszerű eseménytudósításra. Az ünnepben, a községi eseményekben mindig benne volt ő is, írásaival is lokálpatriotizmus-erősítésre biztatva falustársait. A „ditrói tudósítónk” – amint az újságnál szólítottuk – tehát ígérte, írta és hozta híreit a közösségéről. Szállította kiállításra a ditrói kavicsokat, hogy a távol élők és környéken lakók tudják: idehaza, Ditróban az élet nem állt meg.
Gergely Géza magyar szakos tanár ő, aki 1935-ben született Homoródkeményfalván. Általános Iskolájának hét esztendejét szülőfalujában, a mezőgazdasági könyvelési középiskolát Székelyudvarhelyen végezte 1955-ben. Két év katonaság és két év könyvelői munka után a Babeş-Bolyai Tudományegyetem filológia karán magyarszakos tanári diplomát szerzett. Ditróba szólt kinevezése, innen is nyugdíjazták. Harminchat esztendőn át tanított az általános iskolában, és ezzel párhuzamosan tizenhat esztendeig a község középiskolájában. Oktatás és nevelés kézen fogva járt pályája során, diákjaiban közössége jövőjét látta, kötelességének tartva az itthon-erősítést.
Építőkövek számos darabját köszönhetik neki a ditróiak, hisz ezt szolgálták az újságcikkek is, melyek többsége a Gyergyói Kisújságban látott napvilágot, de olvashattuk Gergely Géza nevét az Új Magyar Szóban, Hargita Népében, Új Keletben és Vasárnapban is. Építőkövet pótolt a ditrói közösség házába megírva a Kálvária című, Pál Béla matematikatanár meghurcoltatásáról szóló kötetét, és akkor is, amikor A Szülőföld hangja cím alatt Köllő Sándor munkáját, a ditrói bútorgyár történetét rögzítette.
Az Itthon Gergely Géza kötetei között harmadik a sorban. Témakörök szerint, kronológiai sorrendben olvashatjuk benne Ditró elmúlt húsz esztendejének jeles eseményeit, a közösség szerveződését. Végigvonul a szemünk előtt, ahogyan a ditróiak építgetik kapcsolataikat a testvértelepülésekkel, ahogyan szervezkednek generációk szerint, ahogyan részt vesznek az önképzésbe a fiatalok, ahogyan gazdagítják ismereteiket az idősebbek a Mindenki Óráján, ahogyan bekapcsolódnak a kulturális eseményekbe, a sportéletbe, a falunapok megszervezésébe, a zenei élet újjáélesztésébe, ahogyan felébred az érdeklődésük a nemzeti múlt, a népi hagyományok iránt, ahogy igyekeznek szépíteni, biztonságosabbá, otthonosabbá tenni környezetüket. Külön szerep jut az iskolának, amely nemcsak a tantervben szereplő ismeretekkel látja el tanulóit, hanem tanulmányi, szavaló-, mesemondó versenyeken ad lehetőséget nekik a bizonyításra.
Mindig lelkesedve, mindig empátiával, a szíve szűrőjén keresztül mutatja be Gergely Géza a ditrói ünnepeket és hétköznapokat, központi gondolata az itthon maradás, hazatérés, s mintegy intő jelként szívesen idézi a kortárstalálkozóra hazaérkezett ditróiak sóhajtásait.
Géza bácsi kavicsai építőkövekké váltak az évtizedek során. E kötet által átminősülnek: drágaköveivé válnak a ditrói közösségnek, a Ditró-kutatóknak, az elszármazottak unokáinak is. Köszönet hát a kötet szerzőjének az Itthon drágaköveiért.
Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.
Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.
Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.
Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
szóljon hozzá!