Húsvétváró foglalkozás a gyergyószentmiklósi alkotóházban

Fotó: Pethő Melánia

Tojásíró foglalkozásra várja az érdeklődőket gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház. A hagyományápoló tevékenységet huszonhárom éve rendszeresen megszervezi az Ethnographia Gyergyoiensis Alapítvány. Az igyekezetnek mérhető az eredménye: él a hímes-tojásírás hagyománya.

Pethő Melánia

2015. március 28., 18:032015. március 28., 18:03

2015. március 28., 18:042015. március 28., 18:04

A foglalkozások forgatókönyve idén sem változott, óránként váltják egymást az alkotóházban az iskolás csoportok. A jelzett igények alapján ezúttal sem kevesebb, mit kétezer személyt várnak a tevékenységekre, évek óta e körüli a gyergyószentmiklósi érdeklődők száma. A felnőttek részéről is van igény a hagyományos tojáshímek elsajátítására, csoportok, szervezetek vesznek részt a tevékenységeken.

Az évek során a város határait túlnőtte a hímes-tojásírás iránti igény, a környék falvaiban, Felcsíkon és Csíkszeredában is tartanak foglalkozásokat a gyergyói tojásíró asszonyok. Minden felkérésnek nem tudnak eleget tenni, így alakult, hogy távolabbi vidékekről szervezetten érkeznek a gyergyói programra az érdeklődők. Idén Tordáról várnak szorgos kezű vendégeket – mondta el Kisné Portik Irén néprajzkutató. A foglalkozások megálmodójaként és irányítójaként arról számolt be, hogy a gyerekeken felmérhető a tevékenységek eredményessége, a minták évről évre egyre biztosabb vonalvezetéssel kerülnek ki kezeik alól.

„Nagy megelégedés, hogy a hatodikosok már megírják a legbonyolultabb hímes-tojásmintát. Szabályos vonalakkal jelenítik meg az ősi jelképeket. Ha elemi osztályokban felismerhető a gereblye, a fenyőág, a csirkeláb vagy más minták, nyilvánvaló, hogy már gyakorlatról beszélhetünk. És ezzel elértük a célt: ápolunk egy hagyományt” – értékeli Kisné. A gyakorlat hiányára is példával jött: „Minden évben meglátogatnak középiskolás csoportok távolabbi vidékekről. Ők már nagyok, de közülük a legügyesebbek is körülbelül olyan szinten írják a tojáshímeket, mint a mi negyedikeseink. Nem csoda, hisz a gyergyói negyedikeseknek korábbról már van gyakorlatuk ebben.”

A néprajzkutató örömmel segíti évről évre az érdeklődőket, a vonalvezetés, a tojásokra kerülő jelképrendszer megmagyarázása, az írástechnika ismertetése mellett arra biztatja őket: úgy sajátítsák el ezt a tudást, hogy majd utódaiknak is képesek legyenek átadni.

A foglalkozások programja: március 27-én, 30-án és 31-én, illetve április 2-án 9 és 17 óra között. Az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány biztosítja a kesicét, méhviaszt és egyéb kellékeket, a résztvevők csak a főtt tojást kell magukkal vigyék.