Hótalanítás: a lehetőségekhez mérten

Gyergyószentmiklóson az önkormányzat rendelkezik a város útjainak, járdáinak, tereinek, autóbusz-megállóinak és gyalogátkelőinek téli hó- és síkosság-mentesítéséről. A közútkezelést a mellékgazdaság 12 munkatársa végzi, intenzív havazás esetén folyamatos munkabeosztásban. A város területén lévő 54 kilométernyi út karbantartását három hótolóval és a csúszásgátló anyag kiszórására használt két, vontatós traktorral végzik egy meghatározott üzemeltetési terv szerint. Az utak téli karbantartását országos rendelkezés szabályozza, aminek hatékony gyakorlatba ültetése végett egy belső rendszabályt dolgozott ki a polgármesteri hivatal – tájékoztatott Nagy Zoltán alpolgármester (fotón fent). Elmondta, a korábbi évek tapasztalataira építve egy kritériumrendszert állapítottak meg, az utakat 1-től 6-ig rangsorolták, így a hótalanítást bizonyos prioritás szerint végzik. A rangsorolásánál az utakon zajló forgalmat vették figyelembe; első kategóriába a városon áthaladó országutakat, a másodikba az ezekre rávezető bekötő utakat, a további kategóriákba a kisebb forgalmúakat sorolták.

„Az országos rendelkezés szerint a legnagyobb forgalmú utak esetében a havazás elállása után 8 órával kell hótalanítani az út egy-egy sávját. Mi soha nem jutottunk el oda, hogy három óránál többet kelljen erre várni” – hangsúlyozta Nagy. Hozzátette, a kevésbé forgalmas utakon csak a havazás elállta után takarítanak, akkor viszont a legkisebb, a lakónegyedek bekötő utcáiban is igyekeznek elvégezni az akadálymentesítést. Csúszásgátló anyagot csak az egyes és kettős kategóriájú szakaszokra szórnak, ebben az idényben 65 tonnányi sót, 75 tonnányi homokot használtak el. A szilárd burkolatú, kevésbé forgalmas mellékutakat és a kövezett utakat akadálymentesítik, itt nem használnak csúszásgátlót, csak abban az esetben, ha jeges a felületük.

Költséges szolgáltatás

Az egyszeri hóeltakarítás, valamint a csúszásgátló kiszórása 550 lejbe kerül a városnak; egy hótalanítási akció során 70 liternyi üzemanyag, csúszásgátló-szórás esetén még 30 liternyi használódik el. A költségekhez hozzászámolódik a csúszásgátló anyag, valamint az adódó javítások ellenértéke is – ismertette a szolgáltatással járó kiadásokat az alpolgármester. Elmondása szerint a szolgáltatásban akadályt jelent az a kormányrendelet, amely szabályozza a polgármesteri hivatalok üzemanyag-fogyasztását, és ami a gyergyószentmiklósi mellékgazdaság esetében 550–600 literes havi átlagfogyasztást engedélyez. „Úgy kell gazdálkodjunk, hogy bele tudjunk férni ebbe a keretbe” – közölte Nagy Zoltán, kitérve arra is, hogy egy, a téli útkarbantartásra szakosodott cég bevonása jóval nagyobb kiadást jelentene a városnak. A polgármesteri hivatal által bekért árajánlat szerint egy célgép legkevesebb 200 lejes órabérrel dolgozik, ügyelet esetén pedig, amikor a gép készenlétben áll, de nem dolgozik, óránként 75 lejt kellene fizetni. Az önkormányzat egy automatikus sószóró rendszerrel ellátott korszerű munkagép megvásárlását is tervezte, de a jelenlegi helyzetben elvetette a közel 200 ezer eurót igénylő befektetés gondolatát. „Mindaddig, amíg a város útjai nincsenek teljesen rendbe téve, addig ezt az összeget arra költjük, hogy feljavítsunk olyan dolgokat, amik nem tűrnek halasztást, és addig megpróbáljuk mi magunk ellátni ezt a feladatot” – osztotta meg a városvezetés véleményét Nagy Zoltán.