Hagyományaink nyomában – határtalanul

Egy közös pályázat révén erősíti több mint két évtizedes testvériskolai kapcsolatát a ditrói Puskás Tivadar Iskolaközpont és a bátaszéki II. Géza Gimnázium – a Határtalanul program kiírását megpályázva teremtettek lehetőséget diákjaiknak, hogy behatóan megismerhessék egymás lakóvidékének hagyományos értékeit. „A program lényege, hogy minél több fiatal lássa meg azt, hogy mekkora és milyen is volt egykor Magyarország, illetve hogy a fiatalok személyes kapcsolatokat alakíthassanak ki egymással” – vázolta a közös pályázat lényegét Pálffy Pál, a bátaszéki, 30 tagú diákcsoport egyik kísérőtanára. Ismertette, a pályázati úton nyert 1 millió 200 ezer forint az utaztatási költségeket fedezi, a diákok és a kísérők elszállásolását, étkeztetését a vendéglátók oldják meg, a járulékos költségeket pedig a házigazda tanintézmény állja.

A Gyergyó vidékét bemutató programokon nemcsak a bátaszéki fiatalok, de vendéglátóik is részt vesznek; közösen látogatják meg a ditrói nagytemplomot, a vízimalmokat, együtt keresik fel az orotvai népi gyógyászt, valamint Böjte Csaba atya szárhegyi napközi otthonának bentlakó gyerekeit, az esti programok során pedig a házigazdáktól sajátíthatják el a gyergyói népdalokat, néptáncot a bátaszékiek. A két település kultúrájában hasonlóságot bőven találtak, ami azzal is magyarázható, hogy Bátaszéken Bukovinából átköltözött székelyek laknak. S hogy a közös kultúrában némi eltérőt is felmutassanak, a ditróiak „székelyül” tanították a magyarországiakat. Egyik helyi fiatal szerint az esztena szó nem más, mint „olyan csirkefarm, ahol teheneket tenyésztenek”.

 A kirándulások alkalmával a Gyilkos-tót, Sóvidéket és Csíkszeredát is meglátogatják a vendégek. „Tartalmas a program. Ha teljes egészében meg szeretnénk valósítani, nem lenne elég az öt nap” – mondja Pálffy Pál, aki úgy véli, ha a fiatalok érdeklődését sikerül felkelteni, a későbbiekben visszatérnek még a vidékre, hogy alaposabban szemrevételezhessék a látnivalókat.

A vasárnapig tartó program egyik fontos mozzanata Élő fa, élő kapcsolat címszóval valósul meg, a  bátaszékiek egy fenyőfát ültetnek a vendéglátó diákok iskolájának udvarára. A csemete ápolását egyelőre a ditróiakra bízzák, de bíznak abban, hogy a fa iránti gondoskodás miatt gyakoribbá válik idelátogatásuk. A házigazdák viszonozni kívánják vendégeik gesztusát; a két hét múlva sorra kerülő bátaszéki kirándulásuk alkalmával egy kopjafát állítanak majd fel a II. Géza Gimnázium udvarára. Ugyanekkor, a Bátaszéki Szüreti Napok keretében együttesen mutatják be a Ditróban tanult néptáncokat, népdalokat.