Nem elég, hogy országos szinten Hargita megyében ellenőrzik a legtöbb gazdát a területalapú és az egységes állattenyésztési támogatások kapcsán, az Országos Vidékfejlesztési Terv alapján forrásokat lehívó farmerek projektjeit is górcső alá veszik az elmúlt hét évre visszamenőleg.
2014. szeptember 25., 17:172014. szeptember 25., 17:17
2014. szeptember 25., 19:032014. szeptember 25., 19:03
Soha nem kellett ilyen sok gazdát ellenőriznie a Hargita Megyei Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnek, mint idén. A területalapú támogatások kapcsán több mint háromezer farmernél kellett vizsgálódni, az állattenyésztési támogatások kérelmezői közül pedig mintegy nyolcszáznál. A három típusú ellenőrzés közül kettőnek szeptember vége a határideje.
Nagyon szoros határidő
Haschi András, a megyei APIA igazgatója elmondta, az egységes állattenyésztési támogatás esetében a kérésekben szereplő juh- és kecskeállomány vizsgálatát tulajdonképpen vasárnapig kellene befejezniük, a szarvasmarhákét december 21-éig, összesen mintegy 100 ezer állat meglétéről kell meggyőződniük a szakembereknek.
„Kint a havason válogatjuk az állatokat, megnézzük a fülszámokat, a papírokat, a gazdafüzeteket. Önerőből nem tudjuk elvégezni, majdnem 40 munkatárs van nálunk más megyéből, akik segítenek a munkában” – említette az intézményvezető. Kiemelte, hasonlóan nehéz helyzetben vannak a területalapú támogatások kérelmeinek felülvizsgálatával. Ebben az esetben műholdas felvételek és helyszínelések révén ellenőrzik az igénylésekben foglaltak valósságát, a szeptember végi határidőt azonban képtelenek tartani.
Hiányzó fülszámok, valóságban kisebb területek
Az eddigi tapasztalatokkal kapcsolatban a megyei APIA vezetője elmondta, kirívó eseteket ugyan nem tapasztaltak, ám problémák bőven adódnak. Az állatok esetében előfordul például, hogy nem talál a valósággal a kérésbe írt létszám, nem találnak a fülszámok, nem jelentette időben a gazda az elhullást, vagy nem papírozta azt le rendesen.
A területalapú támogatásoknál is akadnak gondok, a méretekkel és a tulajdonok megfelelő azonosításával egyaránt küszködnek a kérelmezők. Utóbbiaknál, ha nincs rosszhiszeműség, korrigálhatók a hibák. „Mindig vannak azonban olyan gazdák, akik csalással próbálkoznak. Rendelkeznek bizonyos információkkal, berajzolják olyanok földjét, akik nem kérik a támogatást, még papírt is szereznek valahonnan. Ezek előbb-utóbb úgyis kiderülnek, komoly szankciót kapnak az illetők, akár bűnügyi eljárás is lehet az ügyből” – részletezte Haschi.
Idén is vonnak meg támogatást
„Ezúttal is lesz olyan, hogy egészében megvonjuk a területalapú támogatást” – jegyezte meg az intézményvezető. Elmondta, továbbra is érvényes az a szabályozás, miszerint a kérelemben szereplő és az ellenőrzés során azonosított területnagyság közötti különbségek miatt büntetések járnak. Ha ez az eltérés 3-20 százalék között van, akkor a különbség duplájának megfelelő büntetést alkalmaznak. Egy erre vonatkozó konkrét példa: amennyiben 12 hektárnyi területet írt valaki a kérelembe, ám a vizsgálat után csak 10 hektárt talált támogathatónak az APIA, négy hektárral büntetik az illetőt, amit a tíz hektárból vonnak le. Így a kérelmező csak hat hektárra kap támogatást. Amennyiben a szóban forgó eltérés 20-50 százalék közötti, az érintett egyáltalán nem kap pénzt idén az APIA-tól, ötven százalék feletti különbség esetén három évre vonják meg a támogathatósági jogot.
Nemcsak az APIA büntet
Haschi András kiemelte, kétszer is rosszul járhat a gazda, ha nem a valóságnak megfelelő adatokat közli az APIA-val. Megtörténhet ugyanis, hogy amennyiben más ügynökségnél is uniós pályázatot nyújt be, egy felülellenőrzés során további támogatásokat veszít el.
lyen vizsgálatokhoz folyamodik például az Országos Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség (AFIR), amely több pályázó esetében is kérte már az APIA-adatbázishoz való hozzáférést. Az APIA vezetője szerint a leggyakoribb hiba, hogy míg az AFIR-nál leteendő dokumentációban a mezőgazdasági regiszterben szereplő adatokat közli az illető, az APIA-hoz már más területnagyságot jelent be. Ilyen esetben akár szerződésbontásra is sor kerülhet a vidékfejlesztési ügynökségnél – jelentette ki Haschi.
Ioan Hîrb: hét évre visszamenőleg ellenőrzünk
A szakminisztérium által elrendelt átszervezés következtében a 2007-2014 közötti összes projektet ellenőrizzük – tájékoztatott Ioan Hîrb. A Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség Hargita megyei vezetője elmondta, jelenleg is tart többek között a fiatal farmereket támogató, 112-es kiírás, az agrárgazdaságok modernizálására vonatkozó 121-es, illetve a félig önellátó farmok esetében kiírt 141-es intézkedés keretében benyújtott pályázatok felülvizsgálata.
„Egyelőre nincs pontos kimutatásom, mert a szerződésbontásokat Bukarestben döntik el. Ám Hargita megye esetében nincs tudomásom olyan projektről, mely esetében a gazdáknak pénzt kellett volna visszafizetniük” – mondta Hîrb. Hozzátette, a tapasztalatok szerint a projektek zömét végig tudják vinni az érintettek. Csupán a 141-es intézkedés esetében fordul elő néhány esetben, hogy három év után nem kérik a gazdák az évi 1500 euró folyósításának a folytatását további két esztendeig, mert nem tudták teljesíteni a feltételeket. „Indítottunk egy monitorizálási programot, melynek során minden pályázatot végigkövetünk, a gazdákat pedig folyamatosan ellátjuk a szükséges információkkal” – jegyezte meg az illetékes. Az elmúlt hét évben a 141-es és 121-es intézkedések keretében összesen 2460 szerződést kötött az ügynökség.
Két csíkszeredai tanintézet udvaráról tűnt el egy nap alatt két gyermekbicikli, a biciklilopások ügyében a csíkszeredai városi rendőrség is nyomozást indított.
Kétszer is riasztotta a hatóságokat medve miatt egy szécsenyi lakos keddre virradóan, mivel a vadállat – hiába hajtották el – pár óra eltéréssel ismét visszatért az udvarára. Csíkszereda környékén tucatjával tartózkodnak medvék.
Hamarosan a Mihai Eminescu utcai Márton Áron Kulturális Központ épületébe költözik a csíkszeredai városháza több szakosztálya a városháza felújítási munkálatainak idejére. A bérlés feltételeiről hétfői rendkívüli ülésen döntött a tanácsosi testület.
Fametszésre készülnek Csíkszeredában a Szabadság téren kedden, arra kérik az autósokat, ne parkoljanak a helyszínen a munkálatok ideje alatt – olvasható a Csíkszeredai Helyi Rendőrség közleményében.
Boldogok vagyunk – foglalta össze érzéseit hétfőn az államfőválasztás eredménye után Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. A városban rekordszámú, több mint 20 ezer választó szavazott, többségük elutasítva a szélsőségességet.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
szóljon hozzá!