Feltárt történelem – kettős könyvbemutató Gyergyószentmiklóson

Az 1989. decemberi rendszerváltástól a márciusig történteket ismerteti és elemzi László Márton – Novák Csaba Zoltán A szabadság terhe, Marosvásárhely, 1990. március 16–21. című kötete. A szerzőpáros több területről közelítette meg a márciusi eseményeket, a könyvben történészi szemszögből mutatva be az erről fellelhető dokumentumok, visszaemlékezések összegzését. Amint arra a könyvbemutató házigazdája, Pál János rávilágított, a kötet egyedüli „hiányossága”, hogy a szerzőknek nem sikerült hozzájutni a belügyi és a katonai szervek titkosított irataihoz, viszont számos más forrást feldolgozva, ok-okozati összefüggések feltárása révén értelmezték a történéseket. A Magyar Országos Levéltár, a Román Országos Levéltár, a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei és városi szervezetének, az RMDSZ vásárhelyi szervezetének iratait használták fel, ugyanakkor napilapokból és korabeli filmfelvételekből is gazdagon dokumentálódtak.

„A vásárhelyi események kirobbantó oka az, hogy a tömbmagyar városban a főleg az 1980-as években bekerült román tömeg megszerzi a politikai, közigazgatási hatalmat, a városban ők kerülnek pozícióba, s ez a magyarság visszaszorulását okozza. A magyarok az 1989-es forradalmat úgy értelmezik, mint lehetőséget arra, hogy a lakosság arányának megfelelően, etnikailag arányos képviselet alakulhat ki városszinten. Követelésük a hatalmon lévő románok ellenállásába ütközik, akik ahhoz, hogy meg tudják őrizni a \'89 előtt megszerzett hatalmukat, a kérdést úgy tálalják a román nyilvánosságnak, mint egy olyan kísérletet a magyarok részéről, amely a románokat megpróbálja eltávolítani a városból, vagyis a hatalmi kérdés etnikai töltetet kap. Patthelyzet alakul ki a magyarok és a románok között, a román elit megszervez egy olyan tüntetés-sorozatot, amellyel próbálják visszafogni a magyarság követeléseit, s ez a tömeges megnyilvánulás vezet el oda, hogy az eseménysorozat agresszióba torkoll (…) Ha összességében nézzük az elmúlt húsz évet, akkor azt lehet mondani, hogy a magyarok ugyan 1990. március 20-án megnyerték a csatát, de a háborút elveszítették, ugyanis a későbbiekben a románság akarata érvényesült, és az a vásárhelyi román elit, amely féltette pozícióját, és amely ennek megvédéséért kirobbantotta a konfliktust, az tulajdonképpen megőrizte a hatalmát” – vázolta a kötet tartalmát Pál János.

A könyv legnagyobb pozitívumaként a tárgyilagosságot emelte ki. Mint mondta, a szerzők mindkét fél szempontjait ismertetik, a történteket objektíven mutatják be. Az is elhangzott, a könyv megírásához román szerzőket is megpróbáltak bevonni a munkába, ez nem sikerült, viszont hamarosan román fordításban is megjelenik a kötet, s ez egy nyitást jelenthet a román szakma, illetve közvélemény felé. „A könyv olvasmányos nemcsak a szakma, hanem a laikus olvasó számára is, ezért mindeni számára ajánlott, aki meg akarja érteni az akkor történteket és napjaink eseményeit” – hangzott az ajánló Pál János részéről.

Vasszekér és mozdonygőz

A szerdai eseményen egy másik kiadványt, a Gidó Csaba történész által írt Vasszekér és mozdonygőz című könyvet is bemutatták. Amint azt a szerző elmondta, a kötet doktori dolgozatának kibővített változata, amely a székelyföldi vasút történetének 1868-1915 közötti időszakát öleli fel, vázolva az európai és a magyarországi vasúttörténetet is.

A könyv végigköveti a székelyföldi vasútvonalak építését, rávilágítva a folyamat társadalmi hatásaira. A leírtak arra is választ adnak, hogy kik voltak a vállalkozók, az alvállalkozók, honnan alkalmaztak munkásokat a székelyföldi vasútvonalak kiépítéséhez, milyen volt a viszony a munkások és a helyi lakosság között. Az olvasó képet kaphat a korabeli vasúti utazás illemszabályairól, a vonattal való utazással kapcsolatos panaszokról, azok okairól. A kötet arra is rávilágít, hogy milyen hatással volt a vasútvonal egy-egy város fejlődésére, a városkép arculatának átalakulására, a fürdőkre, a turizmusra.

„Ma az autó és a repülőgép leelőzi a vasúti közlekedést. Reménykedek abban, hogy a vasútnak eljön a reneszánsza, ugyanis a legkörnyezetkímélőbb és legolcsóbb közlekedési eszköz. Nyugat-Európában ezt már felismerték, Romániában sajnos még nem. Itt még mindig vasútvonalakat szüntetnek meg vagy tesznek lehetetlen állapotba, pedig a vasútban van még jövő” – fogalmazott a szerző.

A szerdán bemutatott mindkét kötet a Pro-Print Könyvkiadó gondozásában jelent meg, Gyergyószentmiklóson az unitárius imaházban kaphatók.