Fotó: Boda L. Gergely
Hargita megyében napjainkban 500 körülire tehető a mangalicák száma. Az egykor rendkívül kedvelt őshonos magyar sertésfajta a világégést követően eltűnt tájainkról, és helyét az idegen eredetű húsdisznók vették át.
2012. június 26., 13:082012. június 26., 13:08
2012. június 26., 14:252012. június 26., 14:25
Az elmúlt tíz évben kezdtek újra mangalicát tenyészteni Hargita megyében. A fajták 90 százaléka Magyarországról származik – tudtuk meg Köllő Zoltántól, a Hargita Megyei Mangalicatartók Egyesületének elnökétől.
Elmondta: az egyesület – melynek jelenleg tizenhárom tagja van – 2011 őszén alakult, azzal a céllal, hogy támogassa a mangalicatartó gazdákat állományuk gyarapításában és a fajtajelleg megtartásában. Az egyesület tagjai negyedévente meglátogatják egymás gazdaságait tapasztalatszerzés céljából. Közel két hete az egyik csíkdánfalvi gazdánál jártak, legközelebb pedig egy székelykeresztúri tenyésztőhöz látogatnak el. Hargita megyében jelentősebb mangalicatelepek Csíkszéken és Udvarhelyszéken találhatók. A tenyésztők élő állatként próbálják értékesíteni a különlegességnek számító sertésfajtát, egyelőre csak szűk körben tudják ezt megtenni, viszont az egyesület azon dolgozik, hogy nagyobb piacot biztosítson.
A mangalicatermékek ismertetése is folyamatos – jegyezte meg Köllő. Hozzáfűzte: két-három héten belül egy honlapot is indítanak tájékoztató jelleggel, ahol az érdeklődők mindent megtalálnak az egyesület tevékenységéről, a gazdákról, a mangalicákról és hogy éppen kinek van eladó sertése.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!