Majdnem megduplázódott 2011-ben a Hargita megyéből elvándorló orvosok és asszisztensek száma, ugyanis 2010-hez képest kétszer többen kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges megfelelési bizonylatot a megyei közegészségügyi igazgatóságon. 2010 ősze óta a szakminisztérium ugyan megkönnyítette a dokumetum igénylését, ám dr. Tar Gyöngyi szerint nem ezért nőtt az elvándorlás az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő Hargita megyei egészségügyben. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint a kormány megszorító intézkedései, vagyis a bércsökkentés miatt döntöttek a távozás mellett, azok az egészségügyi alkalmazottak, akik külföldön vállaltak munkát.

A közegészségügy igazgatóság adataiból kiderül, hogy miközben 2010-ben 6 orvos, 9 asszisztens, és egy-egy fogorvos, illetve gyógyszerész kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges megfelelési bizonylatot, addig 2011-ben már 10 orvos, 17 asszisztens, valamint két fogorvos, illetve egy gyógyszerész. Az ország más részeiről elvándorló orvosok közül legtöbben Franciaországban vállalnak munkát, a Hargita megyeiek körében viszont Nagy-Britannia a legkedveltebb célpont – tudtuk meg dr. Tar Gyöngyitől. Ennek vélhetően az az oka, hogy nálunk kevesebben tanultak franciát, viszont annál többen angolt. Az ország más részeihez képest Hargita megyében még nagyobb a szívóerő, hiszen az elvándorló egészsgéügyiek magyarországon is tudnak munkát vállalni, és sokan meg is teszik. Ugyanakkor a népszerűbb célpontok között van Németország és a Skandináv államok is, de olyan orvosokról is tud, akik a közel-keletre vagy Afrikába mentek dolgozni – mondta el dr. Tar Gyöngyi, de azt is hozzáfűzte, hogy a közegészségügyi igazgatóságnak nincsenek pontos adatai arról, hogy ki hol és mennyi időre vállal munkát, ugyanis ezt nem kell közöljék az országot elhagyó orvosok és asszisztensek.

Az elvándorlók között sok a fiatal, pályakezdő orvos, gyakori, hogy a rezidenciátus megszerzését követően azonnal elhagyják az országot, el sem kezdenek praktizálni itthon, és nem is térnek haza, többségük külföldön alapít családot. Sokakat még az sem tart vissza, hogy szerződést kötöttek kórházakkal, amelyek fenntartják számukra a helyet, hogy a rezidensvizsgát követően ott dolgozzanak. Nem ritka, hogy ilyen esetben a kórházak pert indítanak az elvándorló orvos ellen, de rendre elveszítik ezeket – mondta el dr. Tar Gyöngyi.

Véleménye szerint a jelenséget csak úgy lehetne megállítani, ha az állam megemelné a béreket az egészségügyben. Ez azért is indokolt lenne, mert az orvosképzés – ami a szakorvosok esetében 11–12 év – a legköltségesebb, de ezek a pénzek elvesznek, ha a fiatal szakemberek a képzés elvégzését követően azonnal elhagyják az országot – fejtette ki a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. „Ezek a legfájóbb veszteségek, mert amellett, hogy szakember nélkül maradunk, hosszú időn át még a helyeiket is fenntartották” – fogalmazott dr. Tar Gyöngyi, de hozzáfűzte, hogy nem ítéli el ezeket az orvosokat, hiszen a hazai egészségügyi rendszer nem tud nagyobb bért biztosítani számukra.

Egyébként a Romániai Orvosi Kollégium adatai szerint 2007 óta több mint tízezer orvos hagyta el az országot, eközben az orvosi egyetemek összesen hétezer rezidenst képeztek, emiatt számos egészségügyi intézményben egyre nagyobb a szakemberhiány. Jelenleg 56 ezer orvos dolgozik az országban, közülük 2000 már nyugdíjas, de továbbra is praktizál.