Mezei: cigányproblémára összefogás a megoldás

A hétvégi, Gödrös utcai incidens kapcsán – melynek során több magyar család házának ablakait is betörték a bandaháború résztvevői – Mezei János polgármester számolt be a sajtónak. Szólt arról, milyen lépéseket tett, tesz az önkormányzat, és milyen feladat hárulna a lakosságra, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő Gyergyószentmiklóson.

„Tudni kell, a roma közösség elég szigorú körülmények között élhet Gyergyószentmiklóson, rengeteg olyan lépést tettünk, ami a beilleszkedésüket szolgálja, annak kell megfelelniük, amit minden gyergyószentmiklósinak biztosítunk és el is várunk egy kulturált társadalomban. A kialakult lázongások nem véletlenek, az elmúlt esztendők laza gyeplőjének következményei. A korábbi vezetők nem figyeltek fel arra a veszélyre, ami nem csak Gyergyószentmiklóst, hanem az egész országot, Európát fenyegeti. A problémát már nem lehet szőnyeg alá seperni, folyamatosan lépéseket kell tenni a garázdaság megfékezéséért. Gyergyószentmiklóson ma már nincs helyük a rablóknak, a tolvajoknak, a gazembereknek” – szögezte le a város polgármestere.

Eddig foganatosított intézkedések

A városvezető felsorolta azon intézkedéseket, amelyeket a cigány lakossággal szemben tett a város az elmúlt időszakban. Nyilvántartás az alapja mindennek, rendszeres ellenőrzések zajlanak helyi rendőrség részvételével a cigánytelepeken és gócpontokban, aki nem helybéli, nem odaszól a lakhelye, távozásra szólítják fel. A lakossági nyilvántartónál is szigorították az ellenőrzéseket, bizottság dönt arról, ki kaphat Gyergyószentmiklósi lakhellyel személyazonossági igazolványt. „Voltak rendellenességek, keressük a megoldást, lehet, be fogunk vonni illegálisan megszerzett személyazonossági igazolványokat. Az illegálisan felhúzott építményeikre felszólítást kapnak, büntetést, majd ha jószántukból nem kezdenek bontáshoz, bírósági döntés teszi lehetővé ennek végrehajtását. Ilyen helyzetben van a Gödrös utcában Mihály Gáspár: családja egyre nagyobb lett, a szomszédok panaszai alapján mentünk ki, rendszeres ellenőrzést tartottunk. Igazoltattuk az ott tartózkodókat, felszólítottuk távozásra. Mihály Gáspárt felkértük, bontsa le a ház mögötti toldást, az illegális építményt. A büntetést kifizette, viszont a bontásra nem került sor. Ha a bírósági eljárás befejeződik, lebontjuk az a házrészt, kevesebb hely lesz, ahol rokonait fogadhatja. A nyár folyamán rengeteg lovat foglaltunk le, 300-500 lej ellenében adtuk vissza tulajdonosának. Azt tapasztaltuk, hogy nem jelent problémát számukra a váltságdíj kifejezése, így foganatosítottunk még egy intézkedést: amikor a lovat kiváltja a gazda, igazolnia kell, hogy az állat az ő tulajdona. De ha valakinek két lova van, már nem kap szociális segélyt, megvontuk a támogatást. Próbálkozunk szigorításokkal, de még sok a teendő, melyeket csak a törvények betartásával végezhetünk” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Sikertelen próbálkozás

Mezei János állítja, nem célravezető az, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a vitás cigány családokat. Mint mondja, eddig minden beszélgetés után csak az ígéretekkel maradt a romák részéről. Elmondta azt is, hogy egy érdekképviselet létrehozását szorgalmazta, beszélt a hangadókkal, hogy közösen teremtsenek rendet a cigánylakta részeken.

„Nem akarok moderálni, oldják meg a saját problémáikat egymás között, de úgy, hogy ne háborgassák a közösséget. Tartsák be a lakhatósági szabályokat, viselkedjenek civilizáltan. A számonkérés az egyetlen megoldás” – fogalmazott Mezei. Elmondta, elvileg, a nyilvántartás szerint 500-60 személy tartozik a cigány közösséghez, valójában a Gyergyószentmiklóson élők meghaladják az ezret, amikor „invázió” van, vándorlásból visszatérnek, megközelíti számuk a kétezret is.

Közösen lehet csak cselekedni

„Ami a hétvégén történt sajnálatos módon nem az első és nem is az utolsó eset. Az ő közösségükben a családi csetepaték nagy zajjal rendeződnek le. Sajnos, a környéken lakóknak is részük lett benne, ingatlanjaikat rongálták meg. Ez nem megengedhető, 12 cigány van letartóztatva, eljárás indult ellenük, ugyanakkor több mint negyvenet hallgattak ki. Sajnos, más az ő értékrendjük, nem tekintik magukat vétkeseknek. A magyar lakosság kell ilyen esetben felelősen viselkedjen, e konkrét helyzetben jelezni kell a kárt a rendőrség felé, kérni a kártérítést. Egyéb esetekben is megvan a közösség feladata annak érdekében, hogy nagyobb problémák ne adódhassanak. Mert következményekkel kell számoljon az, aki cigányoktól kér hitelt uzsorakamatra, aki szomszédok iránti bosszúból cigánynak adja el a házát, de az is, aki kaszálóját bízza romákra, hogy megműveljék, sőt az is, aki a koldusokat eteti. Nincs ok még az aggodalomra, kézben tartjuk a romák viselkedését, de a bajok elkerüléséhez minden gyergyószentmiklósinak kell a segítsége” – összegzett Mezei János.