A Hargita megyei vadászterületek felén már elvégezték a vadszámlálást a szakemberek, a szigorúan védett vadak állományáról még nincs pontos képük, de több érdekes megfigyelést is tettek. Egyre több medve telel a dombvidéken, nem mennek fel a Hargitára, a farkasok étrendjébe pedig – könnyű prédaállatként – bekerültek a kóbor kutyák.
2012. április 12., 17:582012. április 12., 17:58
2012. április 12., 18:092012. április 12., 18:09
A 18 Hargita megyei vadásztársulathoz tartozó 45 vadászterület felén már elvégezték a vadszámlálást a környezetvédelmi ügynökség munkatársaiból, a vadásztársulatok tagjaiból, a környezetvédelmi őrség, valamint az erdészeti és vadászati felügyelőség képviselőiből álló vegyes szakembercsoportok. A szigorúan védett vadállatok – medvék, farkasok, hiúzok, vadmacskák – számlálása a nagy hó miatt idén késve kezdődött, de a környezetvédelmi minisztérium által módosított határidőig, azaz május 15-éig befejeződik – tájékoztatott Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője. A megyében élő védett vadak állományáról még csak részleges adataik vannak a szakembereknek, ám az állatok szokásairól már több érdekes tapasztalatot, információt is begyűjtöttek.
Both József elmondta, a terepmunka során azt tapasztalták, hogy egyre több az olyan medve, amely a telet is a dombvidéken tölti, nem megy fel a Hargitára. „A dombvidéken, az udvarhelyi zónában volt olyan nagyobb egyed vagy tavalyi bocsos medve, amely a hóolvadáskor már onnan jött elő, tehát nem fentről, a Hargitáról” – fogalmazott a szakember, hozzáfűzve, hogy ezek a medvék általában kidőlt fák gyökerei alatt készítenek búvóhelyet, barlangot, vagy kisebb kotorékot ásnak és ott vészelik át a telet. Valószínűleg húsz évvel ezelőtt sem telelt minden medve a hegyekben, de úgy látják, hogy egyre több marad télen is az alacsonyabban fekvő területeken, mert a kukoricásokban, gyümölcsösökben késő őszig van mit enniük.
Az elmúlt időszakban – a települések terjeszkedése, illetve a vadállatok életterének csökkenése miatt – egyre elmosódottabbá vált a határvonal a civilizáció és a vadon között, mint az korábbi híradásainkból is kiderül, a gazdák kukoricatermésének egy részét a vadak falják fel, történt ember elleni medvetámadás az áldozat kertjében, máskor meg a város területén marcangoltak szét egy őzet a kóbor kutyák. A gazdátlan ebeket viszont a farkasok falják fel. Szintén érdekes tapasztalatként mondta el Both József, hogy többhetes megfigyelés után kapott beszámolók szerint a megyében élő farkasok étrendjébe bekerültek a kóbor kutyák, ezek ugyanis könnyű prédát jelentenek számukra. „A településről kimerészkedő kóbor kutyákból jól megélnek a farkasok” – fogalmazott a környezetvédelmi ügynökség osztályvezetője. Maroshévízen a városszéli szemétlerakók környékén tanyázó gazdátlan ebeket vadásszák le a farkasok, de Borszékről is kapott hasonló információkat – közölte a szakember, hozzáfűzve, hogy ez csak most vált jelenséggé, hiszen régen nem volt annyi kóbor kutya, mint most.
A vadcsapások mentén nyomolvasás alapján, illetve az etetők környékén megfigyelések alapján történő vadbecslést május 15-én fejezik be a szakembercsoportok, majd az összesített eredményeket a megyei környezetvédelmi ügynökség továbbítja a környezetvédelmi minisztériumnak. A Life Ursus projekt keretében a szakemberek idén második alkalommal használnak új módszereket a medvepopuláció számbavételénél: kamerákat és az úgynevezett transect módszert is bevetik, ami azt jelenti, hogy egy kijelölt területen többször is megszámlálják az átjáró medvéket. Az új vadszámlálási módszereknek köszönhetően már a tavalyi vadszámláláskor kiderült, hogy a hagyományos módszerek pontatlan eredményeket hoznak, hiszen a vándorlás miatt a medvéknek mintegy 25–30 százalékát kétszer is megszámolták a korábbi felmérések során. Ez idén is beigazolódott – mondta el Both József.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!