
A Hargita megyei vadászterületek felén már elvégezték a vadszámlálást a szakemberek, a szigorúan védett vadak állományáról még nincs pontos képük, de több érdekes megfigyelést is tettek. Egyre több medve telel a dombvidéken, nem mennek fel a Hargitára, a farkasok étrendjébe pedig – könnyű prédaállatként – bekerültek a kóbor kutyák.
2012. április 12., 17:582012. április 12., 17:58
2012. április 12., 18:092012. április 12., 18:09
A 18 Hargita megyei vadásztársulathoz tartozó 45 vadászterület felén már elvégezték a vadszámlálást a környezetvédelmi ügynökség munkatársaiból, a vadásztársulatok tagjaiból, a környezetvédelmi őrség, valamint az erdészeti és vadászati felügyelőség képviselőiből álló vegyes szakembercsoportok. A szigorúan védett vadállatok – medvék, farkasok, hiúzok, vadmacskák – számlálása a nagy hó miatt idén késve kezdődött, de a környezetvédelmi minisztérium által módosított határidőig, azaz május 15-éig befejeződik – tájékoztatott Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője. A megyében élő védett vadak állományáról még csak részleges adataik vannak a szakembereknek, ám az állatok szokásairól már több érdekes tapasztalatot, információt is begyűjtöttek.
Both József elmondta, a terepmunka során azt tapasztalták, hogy egyre több az olyan medve, amely a telet is a dombvidéken tölti, nem megy fel a Hargitára. „A dombvidéken, az udvarhelyi zónában volt olyan nagyobb egyed vagy tavalyi bocsos medve, amely a hóolvadáskor már onnan jött elő, tehát nem fentről, a Hargitáról” – fogalmazott a szakember, hozzáfűzve, hogy ezek a medvék általában kidőlt fák gyökerei alatt készítenek búvóhelyet, barlangot, vagy kisebb kotorékot ásnak és ott vészelik át a telet. Valószínűleg húsz évvel ezelőtt sem telelt minden medve a hegyekben, de úgy látják, hogy egyre több marad télen is az alacsonyabban fekvő területeken, mert a kukoricásokban, gyümölcsösökben késő őszig van mit enniük.
Az elmúlt időszakban – a települések terjeszkedése, illetve a vadállatok életterének csökkenése miatt – egyre elmosódottabbá vált a határvonal a civilizáció és a vadon között, mint az korábbi híradásainkból is kiderül, a gazdák kukoricatermésének egy részét a vadak falják fel, történt ember elleni medvetámadás az áldozat kertjében, máskor meg a város területén marcangoltak szét egy őzet a kóbor kutyák. A gazdátlan ebeket viszont a farkasok falják fel. Szintén érdekes tapasztalatként mondta el Both József, hogy többhetes megfigyelés után kapott beszámolók szerint a megyében élő farkasok étrendjébe bekerültek a kóbor kutyák, ezek ugyanis könnyű prédát jelentenek számukra. „A településről kimerészkedő kóbor kutyákból jól megélnek a farkasok” – fogalmazott a környezetvédelmi ügynökség osztályvezetője. Maroshévízen a városszéli szemétlerakók környékén tanyázó gazdátlan ebeket vadásszák le a farkasok, de Borszékről is kapott hasonló információkat – közölte a szakember, hozzáfűzve, hogy ez csak most vált jelenséggé, hiszen régen nem volt annyi kóbor kutya, mint most.
A vadcsapások mentén nyomolvasás alapján, illetve az etetők környékén megfigyelések alapján történő vadbecslést május 15-én fejezik be a szakembercsoportok, majd az összesített eredményeket a megyei környezetvédelmi ügynökség továbbítja a környezetvédelmi minisztériumnak. A Life Ursus projekt keretében a szakemberek idén második alkalommal használnak új módszereket a medvepopuláció számbavételénél: kamerákat és az úgynevezett transect módszert is bevetik, ami azt jelenti, hogy egy kijelölt területen többször is megszámlálják az átjáró medvéket. Az új vadszámlálási módszereknek köszönhetően már a tavalyi vadszámláláskor kiderült, hogy a hagyományos módszerek pontatlan eredményeket hoznak, hiszen a vándorlás miatt a medvéknek mintegy 25–30 százalékát kétszer is megszámolták a korábbi felmérések során. Ez idén is beigazolódott – mondta el Both József.
Aláírták a finanszírozási szerződést a 125-ös jelzésű megyei út Dánfalva és Balánbánya közötti, közel 19 kilométeres szakaszának teljes felújítására. A több mint 217 millió lejes beruházás részeként korszerűsítik az útpályát és hidakat újítanak fel.
A köztiszteletben álló egykori történelemtanár halálhírét a Márton Áron Főgimnázium közölte Facebook-oldalán.
Csíkszeredában is lehet majd számítani drónos és légifelvételes ellenőrzésekre, amelyek célja, hogy beazonosítsák az adónyilvántartásban nem szereplő épületeket. Az adótörvénykönyv módosítása tette lehetővé ezt az önkormányzatok számára.
Motorkerékpár és autó ütközött Csíkkarcfalva kijáratánál, kedden délután, egy személyt kórházba szállítottak.
Végéhez közeledik a Csíkszereda nyugati ki- és bejárata közelében levő Olt-híd újjáépítése érdekében kiírt közbeszerzési eljárás. Idén el is kezdődhetne a munkálat, de ez a tervek elkészítésétől, és a rendelkezésre álló pénztől is függ.
Jelentősen bővül a térfigyelő rendszer Csíkszeredában: a város területén 131 helyszínen 193 térfigyelő kamerát szerelnek fel a következő hónapokban.
Kiskorú által irányított lovasszekér ütött el egy idős férfit szombaton este Kászonaltízen; a tettes elhagyta a helyszínt, de a hatóságok hamar rátaláltak – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Elszaporodtak a rágcsálók Csíkszereda egyes részein: főként a városközpontban okoznak gondot a patkányok és az egerek, de más városrészeken is jelen vannak. A szakemberek szerint ellenük csak rendszeres és összehangolt irtással lehet hatékonyan fellépni.
Olcsó kis hangfalat talált a csomagban egy csíkszeredai férfi, miután az interneten szkennert (lapolvasót) rendelt. Azért osztotta meg az esetet, hogy mások ne járjanak hasonlóan, a fogyasztóvédelem pedig tanácsokat adott az ilyen átverések kikerülésére.
Motorok és motorosok százait áldották meg vasárnap délután a Tolvajos-tetőn.
szóljon hozzá!