A kutatópáros

A Székely Előfutár Ösztöndíjak célja a Székelyföldről származó, alkotó tehetségek támogatása a tudományos munka elsajátításában, amelyet választott tanácsadó segítségével egyetemi vagy kutatóintézeti irányítással végeznek. Az alapítvány szerint a kutatómunka megtanulása, a kutatási eredmények sikeres alkalmazása és az új kutatási eredmények kitermelése mind fontosak, ennek érdekében a nyertes pályázókat ezer dollárral támogatják. Az összeg első egyharmadának átvétele a pályázó elismerését és a pályázati munka megkezdését szolgálja. A további sikerhez kitartó és célirányos alkotó munka vezet: az ösztöndíj további részét a pályázó egy év múlva, akkor kapja meg, miután az elkészült, referált vagy zsűrizett közlésre alkalmas munkát másolatban eljuttatta az alapítványhoz. A Székely Előfutár Alapítvány nemzetközi ösztöndíjtanácsa a jelentkezők közül a legjobbakat az írásos pályamunkák alapján választotta ki, utána pedig a döntőbe jutott pályázókkal és tanácsadóikkal telefonos vagy skype-interjún beszélgettek.

Végül az ösztöndíjtanács javaslata alapján az alapítvány kuratóriuma választotta ki az ösztöndíjasokat, akik között szerepel a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának két volt hallgatója, a gyergyóditrói Varga Orsolya és a csíkszeredai Kedves Alfonz. Mindketten környezetmérnöki alapszakot, majd fenntartható biotechnológiák mesteri szakot végeztek, kutatásaik során Varga Orsolyát dr. Mara Gyöngyvér mentorálta, Kedves Alfonz szakmai irányítója pedig dr. Ráduly Botond volt, mindketten a Sapientia EMTE biomérnöki tanszékének oktatói. A két fiatal kutató egyébként nem csak szakmailag dolgozik együtt: a magánéletben is egy párt alkotnak, tavaly februárban jegyezték el egymást.

„Nem számítottunk rá, hogy elnyerjük az ösztöndíjat, ugyanis eddig inkább történelmi vagy néprajzi munkákat díjaztak, de nagyon örültünk, főleg így, hogy mindketten megkaptuk. Azért is tudunk egyformán jól teljesíteni, mert segítünk egymásnak. Témáink egyébként a doktori dolgozataink témái is lesznek, én eddig is növénynövekedést serkentő bacilusokkal foglalkoztam, Alfonz eddig biogázzal kapcsolatos kutatásokat végzett. Most egy olyan reaktort szeretne építeni, amelyben a granulátumok – konyhanyelven összepréselt baktériumok – jobban meg tudják tisztítani a szennyvizet. A pályázat feltételei között szerepel, hogy meg lehet hosszabbítani a kutatási időt három évre, de igazából egy év alatt meg kellene valósítsuk. A Sapientia csíkszeredai laboratóriumában dolgozunk, ott fogjuk ezeket a kutatásokat is megvalósítani, ezenkívül pedig van egy tanári állásom is, környezetvédelmet tanítok” – számolt be Varga Orsolya.

Varga Orsolya kutatásának célja olyan biokontroll baktériumtörzsek szelektálása, amelyek képesek a növényt az abiotikus stresszel szemben ellenállóbbá tenni, és alkalmazhatók Székelyföldön a mezőgazdasági gyakorlatban. Kutatási tervében arról beszél, hogy az emberek által okozott globális klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, amihez a növények nem tudnak alkalmazkodni. A világ mezőgazdaságának alapvető problémája, hogy a termés mennyisége évről évre csökken, vagy minősége romlik az aktuálisan fellépő környezeti stresszek, mint például a téli fagyok, a szárazság, a szikes területeken a magas sótartalom, az alacsony vagy a magas hőmérséklet, a magas ultraibolya-sugárzás függvényében.

Kedves Alfonz dolgozatában azzal indokolja témaválasztását, hogy bár a biológiai szennyvíztisztítás a kommunális szennyvizek tisztításának legelterjedtebb módja, a hagyományos, ún. eleveniszapos technológiának számos hátránya is van, mint például az alacsony szerves terhelhetőség, a tisztításért felelős mikroorganizmus-közösségek érzékenysége a környezeti hatásokkal és szennyeződésekkel szemben, a nagy területigény, vagy a magas hidraulikus terhelés esetén tapasztalt alacsony tisztítási hatásfok. Ezen okok következtében az elfolyó/tisztított víz minősége gyakran nem megfelelő. Kutatásának fő célja egy gázliftreaktor megépítése és annak működtetetése laboratóriumi körülmények között anaerob iszap termelésének céljából.

Markaly Aranka befejezte a munkát

A csíkszentdomokosi Markaly Aranka a közelmúltban sikeresen befejezte pályamunkáját, így megkapta az ösztöndíj második részét is. A kutató a 2015-ös pályázati felhívásra jelentkezett A csíkszéki nemesség a 17. században elnevezésű történelmi témával. „Történelmi kutatást végeztem, és az ebből készült tanulmányt decemberben adtam le a szerkesztői jóváhagyással együtt. A tanulmány márciusban fog megjelenni a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének évkönyvében. Elég sok időt adtak a munkára, ugyanis egy évem volt a kutatásra, és további fél évem, hogy meg is írjam a tanulmányt. Jelenleg a Csíki Székely Múzeumban dolgozom történész-muzeológusként, emellett pedig doktorálok a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen” – mondta megkeresésünkre Markaly Aranka.