HIRDETÉS

Gyenge méztermés: veszteségekkel és méhpusztulással zárták a szezont az erdélyi méhészek

Széchely István 2018. augusztus 11., 10:05
HIRDETÉS

Keserű szájízzel összesítik az idei szezon méztermését az erdélyi méhészek: az átlagosnál kevesebb a méz, ráadásul méheik egy része is elpusztult. A veszteség nagy, a termékeik értékesítéséből befolyó pénzből éppenhogy el tudják tartani családjaikat a következő idényig. A termelők szerint azonban a boltok mézkínálatában és áraiban nem lesz érzékelhető a gyenge szezon, ez azonban nem feltétlenül jelent jó hírt.

Alig csurran-cseppen a méz. Lassan meg sem éri méhészkedni? Fotó: Veres Nándor

„Aki itthon volt, az szinte semmit nem tudott termelni, mert az eső egyfolytában esett, és a méhek ki se tudtak jönni a kaptárból, aki vándorolt, a hársról és akácról valamennyit tudott pergetni, de a napraforgó nagyon gyenge volt.

Ki lehet húzni a téli szezont, de sok nem marad belőle

– beszélt a várható bevételről és az idei szezonról Szőcs Levente vándorméhész, aki Székelypeteken működtet méhészetet. Elmondta, tavasszal –

áprilisban és májusban – a szárazság, utána pedig a sok eső rontotta le a termésátlagot.

Napraforgóból például még a tavalyi mennyiség negyedét se tudták kipergetni, az akác viszont valamivel többet hozott, mint a múlt évben. Utóbbi a drágább, így az összmennyiség csökkenésével nem teljesen arányos, hanem mérsékeltebb a vándorméhészek bevételkiesése. Szőcs Levente 240 méhcsaláddal vándorol, ennyire szükség is van, hogy a bevételből meg tudjon élni. Harminc éve elegendő volt 100 is, de ma már gyengébb a növények virágzása, mint régen, és több a méhész is – vázolta tapasztalatait.

HIRDETÉS

„Mindjárt meg sem éri”

Havasi méz nagyon kevés lett, de több más mézfajtára is érvényes ez.

A repce és az akác majdnem egyszerre virágzott idén, így az egy hordásnak számít, a napraforgóról való gyűjtést meghiúsította a sok eső, az utóbbi időben a sarjúvirágról gyűjtöttek volna, de a gazdák, kihasználva az oly rég óta várt száraz időt, lekaszálták a sarjút.

Hársmézből lett a legjobb termés idén, de még az is csak közepesnek mondható a sokévi átlaghoz képest

– sorolta Ádám József, a főként udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület vezetője. „Újabban majdnem minden év ilyen.

Mindjárt meg sem éri méhészkedni

– kesergett a vándorméhészként maga is a mézből élő termelő. Arról is beszámolt viszont, hogy

a piacon nem lesz mézhiány, az ugyanis telítődik a többnyire Kínából importált, erősen megkérdőjelezhető minőségű, sokak szerint olcsó, hamisított mézzel.

„Van egy közös piac, ahonnan fel lehet tölteni a készleteket, kérdés viszont, hogy mi van azokban az üvegekben” – fogalmazott.

A termelőknek a méhállományát is megtizedelte az idei szezon. Az idény augusztus elsején ér véget, így pontos felméréssel még nem rendelkeznek, de tapasztalataik szerint jelentős a pusztulás. Ádám József szerint ezt a magok kezelésére használt növényvédő szerek okozták, ugyanis a sok eső miatt azok feljutottak a vegyszerezett magból kifejlődött növények virágaiba is.

Megritkultak a méhcsaládok. Az állománypusztulás okáról megoszlik a szakemberek véleménye Fotó: Thomas Campean

A pusztulás oka

Utóbbi kijelentést részben cáfolja Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület vezetője. Ismeri ezeket a fejtegetéseket, de ő egy nemrégiben lezajlott szerbiai nemzetközi méhésztalálkozón, külföldi kollégáival is beszélgetve arra a megállapításra jutott, hogy

nem a kemikáliák a méhpusztulás fő okai.

A hideg éjszakák miatt a napraforgón is nagyon kevés volt a nektár, ilyenkor nagyon sok virágról kell hordjanak a méhek. „A napraforgónak van egy ragacsos nedve, és az a baj, hogy ha a méh sokat jár a virágon és kevés nektárt tud elvinni, akkor a szőrét otthagyja” – magyarázta a szakember, hozzáfűzve, hogy emiatt képtelen repülni, majd elpusztul.

A magvak csávázása miatt is pusztulnak a méhek, de idén nem ez volt az állományveszteség fő oka.

Az idei szezonról Lázár Tibor elmondta, Erdély-szerte, sőt, mintegy hatszáz kilométeres körzetben a határokon túl is gyenge a méztermés. Úgy véli azonban, hogy

nem a sok eső, hanem a hideg éjszakák okozták a terméskiesést.

Ugyanis 16 Celsius foknál magasabb hőmérsékleten kezdődik meg a nektárképződés, ezért a 10-14 fokos éjszakákon nem termeltek nektárt a növények – magyarázta, időszakos megfigyeléseikre hivatkozva, amelyek szerint a méhek csak délután 4-5 óra körül repültek ki gyűjteni. A veszteségeket illetően elmondta, akik „beragadtak” – mert olyan is volt, hogy a sárból traktorral se tudták kivontatni a méhészek teherautóit a napraforgó-tábla közeléből – azok nagy veszteséggel számolhatnak, de termelőnként változik, hogy mennyire tizedelte meg állományukat az idei szezon.

Augusztus 15-ig zajlik a fiasítás, ha addig bőségesen etetnek, akkor helyreállítható lesz a méhpusztulás

– mondta a megyei méhészegyesület vezetője.

Fotó: Pinti Attila

Kistermelés, kis bosszúság

Maros megyében valószínűleg kevesebb bosszúságot okozott az idei szezon azoknak a méhészeknek, akik nem vándoroltak. „Nem egy biztos dolog a vándorlás, van, akinek összejön, van akinek nem. Azok, akik helyben maradtak, a környéken kaptáronként akár tíz kiló mézet is kipergettek az akácról. Ez egy átlagos mennyiség, de aki ezt vándorlási költségek nélkül megcsinálta, ott tart, mint az, aki vándorlással pergetett az akácról 18-20 kiló mézet” – fogalmazott Kiss Miklós erdőszentgyörgyi hobbiméhész. Ő száz méhcsaládot tart, nem vándorol és csak fizetéskiegészítésként méhészkedik, mézet és virágport is termelve. Az idei szezont átlagosként értékeli, de a sok esőzés negatív hatását ő is tapasztalta:

feleannyi virágport tudott csak termelni, mint tavaly.

„Itt is rengeteg eső volt az elmúlt másfél, két hónapban. A virágportermelésen ez nagyon meglátszott” – fogalmazott, hozzáfűzve viszont, hogy mézből idén is összejött a tavalyi mennyiség.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS