Hirdetés
Hirdetés

Gyanakvással tekint a magyarokra és a védőoltásokra is a románok többsége

Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás •  Fotó: Veres Nándor

Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás

Fotó: Veres Nándor

A magyarokkal és a koronavírus elleni védőoltással szemben is bizalmatlan a románok többsége egy friss kutatás szerint. Az ország lakosságának több mint fele úgy véli, hogy Magyarország célja Erdély elszakítása Romániától, és a vakcinák szerintük nem képesek megállítani a járvány terjedését. Több mint húsz százalékuk ráadásul nem is hallott még egyik védőoltásról sem.

Iszlai Katalin

2021. május 09., 22:222021. május 09., 22:22

Beszédes adatokat hozott nyilvánosságra frissen közzétett elemzésében az Információs Hadviselést és a Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS), a közvélemény-kutatást áprilisban végezték el a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI), az AstraZenecával és egyéb partnerekkel együttműködve. A közbiztonság kérdése köré épülő felmérésben azt vizsgálták, hogyan viszonyul a lakosság a különböző országokhoz, azok vezetőihez és a koronavírus elleni védőoltáshoz. Mint kiderült, a lakosság többsége szinte mindennel és mindenkivel szemben bizalmatlan.

Hirdetés

Egyszer az egyház, aztán a kórház

A telefonos kutatás első kérdésében arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók szerint mikor volt a leginkább védett Románia a külföldi fenyegetéssekkel szemben? A válaszadók többsége, pontosabban 43 százaléka szerint az ország a NATO-csatlakozás óta a legbiztonságosabb, de sokan gondolják úgy, hogy inkább a kommunizmus idején volt az (37%). Több mint kilenc százalék továbbá úgy látja, hogy az 1990-es években, a NATO-csatlakozás előtt, 6,4 százalékuk szerint pedig a két világháború között volt a leginkább védett az ország.

A lakosság Románia intézményeiről alkotott véleménye is tartogatott meglepetéseket: a legtöbben a hadseregben bíznak (72,6%), ezt követi az egyház (57,5%), majd a külügyminisztérium (50%). A rendőrségben, a csendőrségben és a kórházakban viszont csak a lakosság kevesebb mint fele bízik. Ezt követően a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a legismertebb nemzetközi politikusok közül kit milyen mértékben tartanak „a béke vagy a háború emberének”.

A lakosság Vlagyimir Putyin orosz elnököt nevezte meg a legnagyobb veszélyforrásként (62,5 százalék), őt követte 62,5 százalékkal Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke, a harmadik helyen 56,3 százalékkal Donald Trump korábbi amerikai elnök végzett, a negyediken pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll 39,2 százalékkal.

A lista ellentétes oldalán Emmanuel Macron francia elnök végzett, akit a lakosság 82,4 százaléka békepártinak gondol, a második helyen pedig Klaus Iohannis államfő végzett 78,7 százalékkal. A kutatásból az is kiderült, hogy

a megkérdezettek többsége, azaz 63,6 százaléka szerint Magyarország megengedhetetlen módon beleavatkozik Románia belügyeibe, 66,2 százalékuk szerint pedig Magyarország célja Erdély elszakítása az országtól.

Kevesen hisznek benne

Az elemzés második részében a lakosság koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos véleményét vizsgálták. A válaszadók többsége, 51,3 százaléka szerint az immunizáláson kívül más megoldásokra is szükség lenne a vírus megállításához, 20,9 százalékuk nem ért egyet az oltásokkal, és

mindössze 26,9 százalék véli úgy, hogy a vakcinák jelentik az egyetlen megoldást a járvány legyőzéséhez.

Az oltásellenesek zöme azért nem támogatja az immunizálást, mert szerintük nem nyújt védelmet (32,4%), de a mellékhatásokat (29,9%) és a túl gyors előállítást (27,9%) is sokan kifogásolták. A megkérdezés pillanatában a megkérdezettek 20,1 százaléka vallotta, hogy beoltatja magát, 20 százalékuk már megtette, 27,3 százalékuk még gondolkodik rajta, 32,5 százalékuk viszont nem kér a védőoltásból.

Szintén érdekes adat, hogy

a hazai lakosság túlnyomó többsége, 44,6 százaléka a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett oltóanyagot tartja a legjobbnak,

majd a Johnson & Johnson (5,7%), a Moderna (5,1%), az AstraZeneca (4,7%), a Sputnik V (3,3%) és a kínai vakcinák (1,6%) következnek a népszerűségi listán.

A válaszadók 21,4 százaléka viszont azt állította, hogy nem hallott még ezekről a védőoltásokról, semmit sem tud róluk.

A megkérdezettek 91,5 százaléka szerint a lakosság egy része már nem tartja tiszteletben az óvintézkedéseket, mert belefáradtak, 87,6 százalék szerint ennek az az oka, hogy nem bíznak a hatóságokban. A lakosság 63,6 százaléka szerint továbbá a vírus nem annyira veszélyes, mint ahogyan azt a sajtóban ismertetik, 82,7 százalék szerint pedig a hivatalosan koronavírus-fertőzésben elhunytak többsége valójában más betegség miatt vesztette életét.

Krízishelyzet okozta bizonytalanság

Noha az oltáskampány hatására valamelyest felcsillant a fény az alagút végén, még mindig krízishelyzet van, ilyenkor pedig jellemző a bizonytalanság a lakosság részéről – mutatott rá megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint részletezte,

krízishelyzetben az emberek frusztrációi mindig kulturálisan előre meghatározott módokon fejeződnek ki, és felerősödnek a különböző, már létező történelmi klisék.

Az oltással kapcsolatos bizalmatlanság szerinte érhető, hiszen a tudománynak sincsenek megnyugtató válaszai sok kérdésre, például, hogy szükség lesz-e harmadik dózisra, mennyi ideig tart a védettség, emiatt pedig sokan úgy érzik, hogy ez csak egy tüneti kezelés, és nem csodaszer.

A román-magyar viszonyra áttérve elmondta, a két nép közötti ellentétek mindig is jelen voltak, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni. Ezt csak felerősítették az elmúlt időszakban tett nyilatkozatok, amelyek például a Magyarország által nyújtott gazdasági kedvezményeket problémaként említették, amelyet ellenőrzés alá kell vonni. „Nem hiszem, hogy ez a helyzet egyhamar megváltozna. Nagy-Románia létrejöttének 100. évfordulója, majd a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán ismét felszínre törtek ezek a retorikák, és a különböző évfordulók kapcsán a jövőben is folyton előjönnek majd a magyar-román viszonyok alakulásától függetlenül.

Idézet
A történelemszemlélet az elmúlt 30 évben nem változott, ezért ugyanazok a meggyőződések újratermelődnek az új generációkban is

– magyarázta Horváth István.

Hozzátette: az 1990-es évek elején elindult egy együttműködés a magyar és a román tudományos akadémia között olyan történelemkönyvek megírása érdekében, amelyekben egy közös álláspont mentén foglalják össze a történelem vitatott pontjait. Ez a folyamat azonban a számtalan egyeztetésen kívül semmilyen látványos eredményt nem hozott azóta sem. „Ha az elmúlt 30 évben az állítólagos jó szándékok ellenére nem történt meg egy szemléletváltás, akkor nem látom, mi lehetne az a nagy esemény, amelynek okán ez bekövetkezhet” – zárta a szociológus.

Hirdetés
7 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását

Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama

Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama
2026. július 14., kedd

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
2026. július 14., kedd

Új parkolóház épül Marosvásárhelyen, közel 300 autó számára

Újabb fontos lépést tettünk azért, hogy több parkolóhely legyen Marosvásárhelyen, a Kövesdomb negyedben.

Új parkolóház épül Marosvásárhelyen, közel 300 autó számára
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Két időpontot is felvetett Bolojan az esetleges előre hozott választásokról

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy ha a parlamenti pártok nem jutnak megállapodásra a politikai válság feloldásáról, azaz egy új kormány megalakításáról, akkor előre hozott választásokkal kell számolni idén ősszel vagy jövő tavasszal.

Két időpontot is felvetett Bolojan az esetleges előre hozott választásokról
2026. július 14., kedd

A székelyföldi megyéket is érinti az újabb viharriasztás

Elsőfokú viharriasztást adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidékre, többek között Hargita, Kovászna és Maros megye nagy részére is.

A székelyföldi megyéket is érinti az újabb viharriasztás
2026. július 14., kedd

A Világbank is részt vett a közalkalmazotti bértörvény tervezetének kidolgozásában

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy a bértörvény – még ha nem is tökéletes – lehetővé teszi a PNRR-ből származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását.

A Világbank is részt vett a közalkalmazotti bértörvény tervezetének kidolgozásában
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni
2026. július 13., hétfő

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak

A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak
2026. július 13., hétfő

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen

Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen
Hirdetés