Hirdetés
Hirdetés

Gyanakvással tekint a magyarokra és a védőoltásokra is a románok többsége

Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás •  Fotó: Veres Nándor

Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás

Fotó: Veres Nándor

A magyarokkal és a koronavírus elleni védőoltással szemben is bizalmatlan a románok többsége egy friss kutatás szerint. Az ország lakosságának több mint fele úgy véli, hogy Magyarország célja Erdély elszakítása Romániától, és a vakcinák szerintük nem képesek megállítani a járvány terjedését. Több mint húsz százalékuk ráadásul nem is hallott még egyik védőoltásról sem.

Iszlai Katalin

2021. május 09., 22:222021. május 09., 22:22

Beszédes adatokat hozott nyilvánosságra frissen közzétett elemzésében az Információs Hadviselést és a Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS), a közvélemény-kutatást áprilisban végezték el a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI), az AstraZenecával és egyéb partnerekkel együttműködve. A közbiztonság kérdése köré épülő felmérésben azt vizsgálták, hogyan viszonyul a lakosság a különböző országokhoz, azok vezetőihez és a koronavírus elleni védőoltáshoz. Mint kiderült, a lakosság többsége szinte mindennel és mindenkivel szemben bizalmatlan.

Hirdetés

Egyszer az egyház, aztán a kórház

A telefonos kutatás első kérdésében arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók szerint mikor volt a leginkább védett Románia a külföldi fenyegetéssekkel szemben? A válaszadók többsége, pontosabban 43 százaléka szerint az ország a NATO-csatlakozás óta a legbiztonságosabb, de sokan gondolják úgy, hogy inkább a kommunizmus idején volt az (37%). Több mint kilenc százalék továbbá úgy látja, hogy az 1990-es években, a NATO-csatlakozás előtt, 6,4 százalékuk szerint pedig a két világháború között volt a leginkább védett az ország.

A lakosság Románia intézményeiről alkotott véleménye is tartogatott meglepetéseket: a legtöbben a hadseregben bíznak (72,6%), ezt követi az egyház (57,5%), majd a külügyminisztérium (50%). A rendőrségben, a csendőrségben és a kórházakban viszont csak a lakosság kevesebb mint fele bízik. Ezt követően a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a legismertebb nemzetközi politikusok közül kit milyen mértékben tartanak „a béke vagy a háború emberének”.

A lakosság Vlagyimir Putyin orosz elnököt nevezte meg a legnagyobb veszélyforrásként (62,5 százalék), őt követte 62,5 százalékkal Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke, a harmadik helyen 56,3 százalékkal Donald Trump korábbi amerikai elnök végzett, a negyediken pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll 39,2 százalékkal.

A lista ellentétes oldalán Emmanuel Macron francia elnök végzett, akit a lakosság 82,4 százaléka békepártinak gondol, a második helyen pedig Klaus Iohannis államfő végzett 78,7 százalékkal. A kutatásból az is kiderült, hogy

a megkérdezettek többsége, azaz 63,6 százaléka szerint Magyarország megengedhetetlen módon beleavatkozik Románia belügyeibe, 66,2 százalékuk szerint pedig Magyarország célja Erdély elszakítása az országtól.

Kevesen hisznek benne

Az elemzés második részében a lakosság koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos véleményét vizsgálták. A válaszadók többsége, 51,3 százaléka szerint az immunizáláson kívül más megoldásokra is szükség lenne a vírus megállításához, 20,9 százalékuk nem ért egyet az oltásokkal, és

mindössze 26,9 százalék véli úgy, hogy a vakcinák jelentik az egyetlen megoldást a járvány legyőzéséhez.

Az oltásellenesek zöme azért nem támogatja az immunizálást, mert szerintük nem nyújt védelmet (32,4%), de a mellékhatásokat (29,9%) és a túl gyors előállítást (27,9%) is sokan kifogásolták. A megkérdezés pillanatában a megkérdezettek 20,1 százaléka vallotta, hogy beoltatja magát, 20 százalékuk már megtette, 27,3 százalékuk még gondolkodik rajta, 32,5 százalékuk viszont nem kér a védőoltásból.

Szintén érdekes adat, hogy

a hazai lakosság túlnyomó többsége, 44,6 százaléka a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett oltóanyagot tartja a legjobbnak,

majd a Johnson & Johnson (5,7%), a Moderna (5,1%), az AstraZeneca (4,7%), a Sputnik V (3,3%) és a kínai vakcinák (1,6%) következnek a népszerűségi listán.

A válaszadók 21,4 százaléka viszont azt állította, hogy nem hallott még ezekről a védőoltásokról, semmit sem tud róluk.

A megkérdezettek 91,5 százaléka szerint a lakosság egy része már nem tartja tiszteletben az óvintézkedéseket, mert belefáradtak, 87,6 százalék szerint ennek az az oka, hogy nem bíznak a hatóságokban. A lakosság 63,6 százaléka szerint továbbá a vírus nem annyira veszélyes, mint ahogyan azt a sajtóban ismertetik, 82,7 százalék szerint pedig a hivatalosan koronavírus-fertőzésben elhunytak többsége valójában más betegség miatt vesztette életét.

Krízishelyzet okozta bizonytalanság

Noha az oltáskampány hatására valamelyest felcsillant a fény az alagút végén, még mindig krízishelyzet van, ilyenkor pedig jellemző a bizonytalanság a lakosság részéről – mutatott rá megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint részletezte,

krízishelyzetben az emberek frusztrációi mindig kulturálisan előre meghatározott módokon fejeződnek ki, és felerősödnek a különböző, már létező történelmi klisék.

Az oltással kapcsolatos bizalmatlanság szerinte érhető, hiszen a tudománynak sincsenek megnyugtató válaszai sok kérdésre, például, hogy szükség lesz-e harmadik dózisra, mennyi ideig tart a védettség, emiatt pedig sokan úgy érzik, hogy ez csak egy tüneti kezelés, és nem csodaszer.

A román-magyar viszonyra áttérve elmondta, a két nép közötti ellentétek mindig is jelen voltak, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni. Ezt csak felerősítették az elmúlt időszakban tett nyilatkozatok, amelyek például a Magyarország által nyújtott gazdasági kedvezményeket problémaként említették, amelyet ellenőrzés alá kell vonni. „Nem hiszem, hogy ez a helyzet egyhamar megváltozna. Nagy-Románia létrejöttének 100. évfordulója, majd a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán ismét felszínre törtek ezek a retorikák, és a különböző évfordulók kapcsán a jövőben is folyton előjönnek majd a magyar-román viszonyok alakulásától függetlenül.

Idézet
A történelemszemlélet az elmúlt 30 évben nem változott, ezért ugyanazok a meggyőződések újratermelődnek az új generációkban is

– magyarázta Horváth István.

Hozzátette: az 1990-es évek elején elindult egy együttműködés a magyar és a román tudományos akadémia között olyan történelemkönyvek megírása érdekében, amelyekben egy közös álláspont mentén foglalják össze a történelem vitatott pontjait. Ez a folyamat azonban a számtalan egyeztetésen kívül semmilyen látványos eredményt nem hozott azóta sem. „Ha az elmúlt 30 évben az állítólagos jó szándékok ellenére nem történt meg egy szemléletváltás, akkor nem látom, mi lehetne az a nagy esemény, amelynek okán ez bekövetkezhet” – zárta a szociológus.

Hirdetés
7 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 31., szerda

Az év amikor a parajdi bányakataszrófa sokak életét tette nehezebbé

Hónapokon át tartó bizonytalanságot, példátlan természeti károkat és folyamatos beavatkozásokat hozott 2025 Parajdon és a Kis-Küküllő mentén: a sóbányát elárasztó víz nemcsak egy település, hanem egy teljes térség életét forgatta fel.

Az év amikor a parajdi bányakataszrófa sokak életét tette nehezebbé
Hirdetés
2025. december 31., szerda

Nicușor Dan: 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia

Nicușor Dan elnök szerint 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia és közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, miután a 2025-ös esztendő „a megpróbáltatások, a szorongások és a jogos kérdések éve” volt.

Nicușor Dan: 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia
2025. december 31., szerda

Novemberben jelenik meg a Hogyan tudnék élni nélküled? folytatása

November 12-én érkezik a magyarországi mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés romantikus vígjáték második része – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.

Novemberben jelenik meg a Hogyan tudnék élni nélküled? folytatása
2025. december 31., szerda

Önkéntes polgárőrség indult Kászonjakabfalván a gyanús tűzesetek miatt

A jövőben hivatalos polgárőrséget hoz létre a kászonaltízi önkormányzat, ugyanis az elmúlt időszakban történt kászonjakabfalvi gyújtogatások után belátták: szükség van a járőrőrözésekre. Addig is önkéntes alapon már elkezdték a tevékenységet.

Önkéntes polgárőrség indult Kászonjakabfalván a gyanús tűzesetek miatt
Hirdetés
2025. december 31., szerda

150 tonna lefoglalt pirotechnikai eszköznél tartanak a hatóságok

Eddig csaknem 150 tonna pirotechnikai eszközt koboztak el a hatóságok a Tűzijáték elnevezésű országos akció során.

150 tonna lefoglalt pirotechnikai eszköznél tartanak a hatóságok
2025. december 31., szerda

250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi 2026-ban a romániai útügy

A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.

250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi 2026-ban a romániai útügy
2025. december 31., szerda

Szilveszteri kikapcsolódás Gyergyószéken: a hóhiány miatt kevesebb a vendég

Az igazi havazás még várat magára Gyergyó térségének nagy részén, emiatt a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb vendég érkezik Gyergyószékre szilveszterezni. A sípályákon a hóágyúzás segítségével ezekben a napokban indul az élet.

Szilveszteri kikapcsolódás Gyergyószéken: a hóhiány miatt kevesebb a vendég
Hirdetés
2025. december 31., szerda

Téli útviszonyok Hargita megyében: havazás Székelyudvarhely és Székelykeresztúr térségében

Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.

Téli útviszonyok Hargita megyében: havazás Székelyudvarhely és Székelykeresztúr térségében
2025. december 31., szerda

Fokozott rendőri jelenlét a szabadnapok idején Kovászna megyében is

Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.

Fokozott rendőri jelenlét a szabadnapok idején Kovászna megyében is
2025. december 31., szerda

Sokan elveszítik az adókedvezményeiket 2026-ban

Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.

Sokan elveszítik az adókedvezményeiket 2026-ban
Hirdetés