
Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás
Fotó: Veres Nándor
A magyarokkal és a koronavírus elleni védőoltással szemben is bizalmatlan a románok többsége egy friss kutatás szerint. Az ország lakosságának több mint fele úgy véli, hogy Magyarország célja Erdély elszakítása Romániától, és a vakcinák szerintük nem képesek megállítani a járvány terjedését. Több mint húsz százalékuk ráadásul nem is hallott még egyik védőoltásról sem.
2021. május 09., 22:222021. május 09., 22:22
Beszédes adatokat hozott nyilvánosságra frissen közzétett elemzésében az Információs Hadviselést és a Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS), a közvélemény-kutatást áprilisban végezték el a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI), az AstraZenecával és egyéb partnerekkel együttműködve. A közbiztonság kérdése köré épülő felmérésben azt vizsgálták, hogyan viszonyul a lakosság a különböző országokhoz, azok vezetőihez és a koronavírus elleni védőoltáshoz. Mint kiderült, a lakosság többsége szinte mindennel és mindenkivel szemben bizalmatlan.
A telefonos kutatás első kérdésében arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók szerint mikor volt a leginkább védett Románia a külföldi fenyegetéssekkel szemben? A válaszadók többsége, pontosabban 43 százaléka szerint az ország a NATO-csatlakozás óta a legbiztonságosabb, de sokan gondolják úgy, hogy inkább a kommunizmus idején volt az (37%). Több mint kilenc százalék továbbá úgy látja, hogy az 1990-es években, a NATO-csatlakozás előtt, 6,4 százalékuk szerint pedig a két világháború között volt a leginkább védett az ország.
A lakosság Románia intézményeiről alkotott véleménye is tartogatott meglepetéseket: a legtöbben a hadseregben bíznak (72,6%), ezt követi az egyház (57,5%), majd a külügyminisztérium (50%). A rendőrségben, a csendőrségben és a kórházakban viszont csak a lakosság kevesebb mint fele bízik. Ezt követően a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a legismertebb nemzetközi politikusok közül kit milyen mértékben tartanak „a béke vagy a háború emberének”.
A lista ellentétes oldalán Emmanuel Macron francia elnök végzett, akit a lakosság 82,4 százaléka békepártinak gondol, a második helyen pedig Klaus Iohannis államfő végzett 78,7 százalékkal. A kutatásból az is kiderült, hogy
Az elemzés második részében a lakosság koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos véleményét vizsgálták. A válaszadók többsége, 51,3 százaléka szerint az immunizáláson kívül más megoldásokra is szükség lenne a vírus megállításához, 20,9 százalékuk nem ért egyet az oltásokkal, és
Az oltásellenesek zöme azért nem támogatja az immunizálást, mert szerintük nem nyújt védelmet (32,4%), de a mellékhatásokat (29,9%) és a túl gyors előállítást (27,9%) is sokan kifogásolták. A megkérdezés pillanatában a megkérdezettek 20,1 százaléka vallotta, hogy beoltatja magát, 20 százalékuk már megtette, 27,3 százalékuk még gondolkodik rajta, 32,5 százalékuk viszont nem kér a védőoltásból.
Szintén érdekes adat, hogy
majd a Johnson & Johnson (5,7%), a Moderna (5,1%), az AstraZeneca (4,7%), a Sputnik V (3,3%) és a kínai vakcinák (1,6%) következnek a népszerűségi listán.
A megkérdezettek 91,5 százaléka szerint a lakosság egy része már nem tartja tiszteletben az óvintézkedéseket, mert belefáradtak, 87,6 százalék szerint ennek az az oka, hogy nem bíznak a hatóságokban. A lakosság 63,6 százaléka szerint továbbá a vírus nem annyira veszélyes, mint ahogyan azt a sajtóban ismertetik, 82,7 százalék szerint pedig a hivatalosan koronavírus-fertőzésben elhunytak többsége valójában más betegség miatt vesztette életét.
Noha az oltáskampány hatására valamelyest felcsillant a fény az alagút végén, még mindig krízishelyzet van, ilyenkor pedig jellemző a bizonytalanság a lakosság részéről – mutatott rá megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint részletezte,
Az oltással kapcsolatos bizalmatlanság szerinte érhető, hiszen a tudománynak sincsenek megnyugtató válaszai sok kérdésre, például, hogy szükség lesz-e harmadik dózisra, mennyi ideig tart a védettség, emiatt pedig sokan úgy érzik, hogy ez csak egy tüneti kezelés, és nem csodaszer.
A román-magyar viszonyra áttérve elmondta, a két nép közötti ellentétek mindig is jelen voltak, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni. Ezt csak felerősítették az elmúlt időszakban tett nyilatkozatok, amelyek például a Magyarország által nyújtott gazdasági kedvezményeket problémaként említették, amelyet ellenőrzés alá kell vonni. „Nem hiszem, hogy ez a helyzet egyhamar megváltozna. Nagy-Románia létrejöttének 100. évfordulója, majd a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán ismét felszínre törtek ezek a retorikák, és a különböző évfordulók kapcsán a jövőben is folyton előjönnek majd a magyar-román viszonyok alakulásától függetlenül.
– magyarázta Horváth István.
Hozzátette: az 1990-es évek elején elindult egy együttműködés a magyar és a román tudományos akadémia között olyan történelemkönyvek megírása érdekében, amelyekben egy közös álláspont mentén foglalják össze a történelem vitatott pontjait. Ez a folyamat azonban a számtalan egyeztetésen kívül semmilyen látványos eredményt nem hozott azóta sem. „Ha az elmúlt 30 évben az állítólagos jó szándékok ellenére nem történt meg egy szemléletváltás, akkor nem látom, mi lehetne az a nagy esemény, amelynek okán ez bekövetkezhet” – zárta a szociológus.
A marosvásárhelyi ítélőtábla szerdán elutasította a drogkereskedelemmel gyanúsított Cristian Pomohaci fellebbezését, így a volt ortodox pap és népdalénekes előzetes letartóztatásban marad.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök szerdán közölte, hogy a román állampolgárság megszerzésekor minden kapcsolata megszűnt az ukrán hatóságokkal, és évekkel ezelőtt, önként lemondott az ukrán állampolgárságról.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
7 hozzászólás