Hirdetés
Hirdetés

Gyanakvással tekint a magyarokra és a védőoltásokra is a románok többsége

Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás •  Fotó: Veres Nándor

Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás

Fotó: Veres Nándor

A magyarokkal és a koronavírus elleni védőoltással szemben is bizalmatlan a románok többsége egy friss kutatás szerint. Az ország lakosságának több mint fele úgy véli, hogy Magyarország célja Erdély elszakítása Romániától, és a vakcinák szerintük nem képesek megállítani a járvány terjedését. Több mint húsz százalékuk ráadásul nem is hallott még egyik védőoltásról sem.

Iszlai Katalin

2021. május 09., 22:222021. május 09., 22:22

Beszédes adatokat hozott nyilvánosságra frissen közzétett elemzésében az Információs Hadviselést és a Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS), a közvélemény-kutatást áprilisban végezték el a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI), az AstraZenecával és egyéb partnerekkel együttműködve. A közbiztonság kérdése köré épülő felmérésben azt vizsgálták, hogyan viszonyul a lakosság a különböző országokhoz, azok vezetőihez és a koronavírus elleni védőoltáshoz. Mint kiderült, a lakosság többsége szinte mindennel és mindenkivel szemben bizalmatlan.

Hirdetés

Egyszer az egyház, aztán a kórház

A telefonos kutatás első kérdésében arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók szerint mikor volt a leginkább védett Románia a külföldi fenyegetéssekkel szemben? A válaszadók többsége, pontosabban 43 százaléka szerint az ország a NATO-csatlakozás óta a legbiztonságosabb, de sokan gondolják úgy, hogy inkább a kommunizmus idején volt az (37%). Több mint kilenc százalék továbbá úgy látja, hogy az 1990-es években, a NATO-csatlakozás előtt, 6,4 százalékuk szerint pedig a két világháború között volt a leginkább védett az ország.

A lakosság Románia intézményeiről alkotott véleménye is tartogatott meglepetéseket: a legtöbben a hadseregben bíznak (72,6%), ezt követi az egyház (57,5%), majd a külügyminisztérium (50%). A rendőrségben, a csendőrségben és a kórházakban viszont csak a lakosság kevesebb mint fele bízik. Ezt követően a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a legismertebb nemzetközi politikusok közül kit milyen mértékben tartanak „a béke vagy a háború emberének”.

A lakosság Vlagyimir Putyin orosz elnököt nevezte meg a legnagyobb veszélyforrásként (62,5 százalék), őt követte 62,5 százalékkal Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke, a harmadik helyen 56,3 százalékkal Donald Trump korábbi amerikai elnök végzett, a negyediken pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll 39,2 százalékkal.

A lista ellentétes oldalán Emmanuel Macron francia elnök végzett, akit a lakosság 82,4 százaléka békepártinak gondol, a második helyen pedig Klaus Iohannis államfő végzett 78,7 százalékkal. A kutatásból az is kiderült, hogy

a megkérdezettek többsége, azaz 63,6 százaléka szerint Magyarország megengedhetetlen módon beleavatkozik Románia belügyeibe, 66,2 százalékuk szerint pedig Magyarország célja Erdély elszakítása az országtól.

Kevesen hisznek benne

Az elemzés második részében a lakosság koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos véleményét vizsgálták. A válaszadók többsége, 51,3 százaléka szerint az immunizáláson kívül más megoldásokra is szükség lenne a vírus megállításához, 20,9 százalékuk nem ért egyet az oltásokkal, és

mindössze 26,9 százalék véli úgy, hogy a vakcinák jelentik az egyetlen megoldást a járvány legyőzéséhez.

Az oltásellenesek zöme azért nem támogatja az immunizálást, mert szerintük nem nyújt védelmet (32,4%), de a mellékhatásokat (29,9%) és a túl gyors előállítást (27,9%) is sokan kifogásolták. A megkérdezés pillanatában a megkérdezettek 20,1 százaléka vallotta, hogy beoltatja magát, 20 százalékuk már megtette, 27,3 százalékuk még gondolkodik rajta, 32,5 százalékuk viszont nem kér a védőoltásból.

Szintén érdekes adat, hogy

a hazai lakosság túlnyomó többsége, 44,6 százaléka a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett oltóanyagot tartja a legjobbnak,

majd a Johnson & Johnson (5,7%), a Moderna (5,1%), az AstraZeneca (4,7%), a Sputnik V (3,3%) és a kínai vakcinák (1,6%) következnek a népszerűségi listán.

A válaszadók 21,4 százaléka viszont azt állította, hogy nem hallott még ezekről a védőoltásokról, semmit sem tud róluk.

A megkérdezettek 91,5 százaléka szerint a lakosság egy része már nem tartja tiszteletben az óvintézkedéseket, mert belefáradtak, 87,6 százalék szerint ennek az az oka, hogy nem bíznak a hatóságokban. A lakosság 63,6 százaléka szerint továbbá a vírus nem annyira veszélyes, mint ahogyan azt a sajtóban ismertetik, 82,7 százalék szerint pedig a hivatalosan koronavírus-fertőzésben elhunytak többsége valójában más betegség miatt vesztette életét.

Krízishelyzet okozta bizonytalanság

Noha az oltáskampány hatására valamelyest felcsillant a fény az alagút végén, még mindig krízishelyzet van, ilyenkor pedig jellemző a bizonytalanság a lakosság részéről – mutatott rá megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint részletezte,

krízishelyzetben az emberek frusztrációi mindig kulturálisan előre meghatározott módokon fejeződnek ki, és felerősödnek a különböző, már létező történelmi klisék.

Az oltással kapcsolatos bizalmatlanság szerinte érhető, hiszen a tudománynak sincsenek megnyugtató válaszai sok kérdésre, például, hogy szükség lesz-e harmadik dózisra, mennyi ideig tart a védettség, emiatt pedig sokan úgy érzik, hogy ez csak egy tüneti kezelés, és nem csodaszer.

A román-magyar viszonyra áttérve elmondta, a két nép közötti ellentétek mindig is jelen voltak, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni. Ezt csak felerősítették az elmúlt időszakban tett nyilatkozatok, amelyek például a Magyarország által nyújtott gazdasági kedvezményeket problémaként említették, amelyet ellenőrzés alá kell vonni. „Nem hiszem, hogy ez a helyzet egyhamar megváltozna. Nagy-Románia létrejöttének 100. évfordulója, majd a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán ismét felszínre törtek ezek a retorikák, és a különböző évfordulók kapcsán a jövőben is folyton előjönnek majd a magyar-román viszonyok alakulásától függetlenül.

Idézet
A történelemszemlélet az elmúlt 30 évben nem változott, ezért ugyanazok a meggyőződések újratermelődnek az új generációkban is

– magyarázta Horváth István.

Hozzátette: az 1990-es évek elején elindult egy együttműködés a magyar és a román tudományos akadémia között olyan történelemkönyvek megírása érdekében, amelyekben egy közös álláspont mentén foglalják össze a történelem vitatott pontjait. Ez a folyamat azonban a számtalan egyeztetésen kívül semmilyen látványos eredményt nem hozott azóta sem. „Ha az elmúlt 30 évben az állítólagos jó szándékok ellenére nem történt meg egy szemléletváltás, akkor nem látom, mi lehetne az a nagy esemény, amelynek okán ez bekövetkezhet” – zárta a szociológus.

Hirdetés
7 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Januárban érkezik a 3-test probléma folytatása

Az utóbbi idők egyik legjobb sci-fi regénysorozatának feldolgozását hozta el a Netflix 2024 tavaszán. A Cixin Liu Háromtest-trilógiáját feldolgozó 3-test probléma hosszú kihagyás után. 2027. január 14-én folytatódik.

Januárban érkezik a 3-test probléma folytatása
2026. november 17., kedd

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése

Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése
2026. november 17., kedd

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását

Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete

Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete
2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
2026. november 17., kedd

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés

A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés
Hirdetés
2026. november 17., kedd

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon

A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon
2026. november 17., kedd

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást

A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást
2026. november 17., kedd

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett
Hirdetés