A lista ellentétes oldalán Emmanuel Macron francia elnök végzett, akit a lakosság 82,4 százaléka békepártinak gondol, a második helyen pedig Klaus Iohannis államfő végzett 78,7 százalékkal. A kutatásból az is kiderült, hogy

Kevesen hisznek benne

Az elemzés második részében a lakosság koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos véleményét vizsgálták. A válaszadók többsége, 51,3 százaléka szerint az immunizáláson kívül más megoldásokra is szükség lenne a vírus megállításához, 20,9 százalékuk nem ért egyet az oltásokkal, és

Az oltásellenesek zöme azért nem támogatja az immunizálást, mert szerintük nem nyújt védelmet (32,4%), de a mellékhatásokat (29,9%) és a túl gyors előállítást (27,9%) is sokan kifogásolták. A megkérdezés pillanatában a megkérdezettek 20,1 százaléka vallotta, hogy beoltatja magát, 20 százalékuk már megtette, 27,3 százalékuk még gondolkodik rajta, 32,5 százalékuk viszont nem kér a védőoltásból.

Szintén érdekes adat, hogy

majd a Johnson & Johnson (5,7%), a Moderna (5,1%), az AstraZeneca (4,7%), a Sputnik V (3,3%) és a kínai vakcinák (1,6%) következnek a népszerűségi listán.

A megkérdezettek 91,5 százaléka szerint a lakosság egy része már nem tartja tiszteletben az óvintézkedéseket, mert belefáradtak, 87,6 százalék szerint ennek az az oka, hogy nem bíznak a hatóságokban. A lakosság 63,6 százaléka szerint továbbá a vírus nem annyira veszélyes, mint ahogyan azt a sajtóban ismertetik, 82,7 százalék szerint pedig a hivatalosan koronavírus-fertőzésben elhunytak többsége valójában más betegség miatt vesztette életét.

Krízishelyzet okozta bizonytalanság

Noha az oltáskampány hatására valamelyest felcsillant a fény az alagút végén, még mindig krízishelyzet van, ilyenkor pedig jellemző a bizonytalanság a lakosság részéről – mutatott rá megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint részletezte,

Az oltással kapcsolatos bizalmatlanság szerinte érhető, hiszen a tudománynak sincsenek megnyugtató válaszai sok kérdésre, például, hogy szükség lesz-e harmadik dózisra, mennyi ideig tart a védettség, emiatt pedig sokan úgy érzik, hogy ez csak egy tüneti kezelés, és nem csodaszer.

A román-magyar viszonyra áttérve elmondta, a két nép közötti ellentétek mindig is jelen voltak, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni. Ezt csak felerősítették az elmúlt időszakban tett nyilatkozatok, amelyek például a Magyarország által nyújtott gazdasági kedvezményeket problémaként említették, amelyet ellenőrzés alá kell vonni. „Nem hiszem, hogy ez a helyzet egyhamar megváltozna. Nagy-Románia létrejöttének 100. évfordulója, majd a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán ismét felszínre törtek ezek a retorikák, és a különböző évfordulók kapcsán a jövőben is folyton előjönnek majd a magyar-román viszonyok alakulásától függetlenül.

– magyarázta Horváth István.

Hozzátette: az 1990-es évek elején elindult egy együttműködés a magyar és a román tudományos akadémia között olyan történelemkönyvek megírása érdekében, amelyekben egy közös álláspont mentén foglalják össze a történelem vitatott pontjait. Ez a folyamat azonban a számtalan egyeztetésen kívül semmilyen látványos eredményt nem hozott azóta sem. „Ha az elmúlt 30 évben az állítólagos jó szándékok ellenére nem történt meg egy szemléletváltás, akkor nem látom, mi lehetne az a nagy esemény, amelynek okán ez bekövetkezhet” – zárta a szociológus.