Hirdetés
Hirdetés

Gyanakvással tekint a magyarokra és a védőoltásokra is a románok többsége

Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás •  Fotó: Veres Nándor

Mikor lesz jobb? A szakember szerint még várat magára a román-magyar viszony kapcsán régóta várt szemléletváltás

Fotó: Veres Nándor

A magyarokkal és a koronavírus elleni védőoltással szemben is bizalmatlan a románok többsége egy friss kutatás szerint. Az ország lakosságának több mint fele úgy véli, hogy Magyarország célja Erdély elszakítása Romániától, és a vakcinák szerintük nem képesek megállítani a járvány terjedését. Több mint húsz százalékuk ráadásul nem is hallott még egyik védőoltásról sem.

Iszlai Katalin

2021. május 09., 22:222021. május 09., 22:22

Beszédes adatokat hozott nyilvánosságra frissen közzétett elemzésében az Információs Hadviselést és a Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS), a közvélemény-kutatást áprilisban végezték el a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI), az AstraZenecával és egyéb partnerekkel együttműködve. A közbiztonság kérdése köré épülő felmérésben azt vizsgálták, hogyan viszonyul a lakosság a különböző országokhoz, azok vezetőihez és a koronavírus elleni védőoltáshoz. Mint kiderült, a lakosság többsége szinte mindennel és mindenkivel szemben bizalmatlan.

Hirdetés

Egyszer az egyház, aztán a kórház

A telefonos kutatás első kérdésében arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók szerint mikor volt a leginkább védett Románia a külföldi fenyegetéssekkel szemben? A válaszadók többsége, pontosabban 43 százaléka szerint az ország a NATO-csatlakozás óta a legbiztonságosabb, de sokan gondolják úgy, hogy inkább a kommunizmus idején volt az (37%). Több mint kilenc százalék továbbá úgy látja, hogy az 1990-es években, a NATO-csatlakozás előtt, 6,4 százalékuk szerint pedig a két világháború között volt a leginkább védett az ország.

A lakosság Románia intézményeiről alkotott véleménye is tartogatott meglepetéseket: a legtöbben a hadseregben bíznak (72,6%), ezt követi az egyház (57,5%), majd a külügyminisztérium (50%). A rendőrségben, a csendőrségben és a kórházakban viszont csak a lakosság kevesebb mint fele bízik. Ezt követően a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a legismertebb nemzetközi politikusok közül kit milyen mértékben tartanak „a béke vagy a háború emberének”.

A lakosság Vlagyimir Putyin orosz elnököt nevezte meg a legnagyobb veszélyforrásként (62,5 százalék), őt követte 62,5 százalékkal Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke, a harmadik helyen 56,3 százalékkal Donald Trump korábbi amerikai elnök végzett, a negyediken pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll 39,2 százalékkal.

A lista ellentétes oldalán Emmanuel Macron francia elnök végzett, akit a lakosság 82,4 százaléka békepártinak gondol, a második helyen pedig Klaus Iohannis államfő végzett 78,7 százalékkal. A kutatásból az is kiderült, hogy

a megkérdezettek többsége, azaz 63,6 százaléka szerint Magyarország megengedhetetlen módon beleavatkozik Románia belügyeibe, 66,2 százalékuk szerint pedig Magyarország célja Erdély elszakítása az országtól.

Kevesen hisznek benne

Az elemzés második részében a lakosság koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos véleményét vizsgálták. A válaszadók többsége, 51,3 százaléka szerint az immunizáláson kívül más megoldásokra is szükség lenne a vírus megállításához, 20,9 százalékuk nem ért egyet az oltásokkal, és

mindössze 26,9 százalék véli úgy, hogy a vakcinák jelentik az egyetlen megoldást a járvány legyőzéséhez.

Az oltásellenesek zöme azért nem támogatja az immunizálást, mert szerintük nem nyújt védelmet (32,4%), de a mellékhatásokat (29,9%) és a túl gyors előállítást (27,9%) is sokan kifogásolták. A megkérdezés pillanatában a megkérdezettek 20,1 százaléka vallotta, hogy beoltatja magát, 20 százalékuk már megtette, 27,3 százalékuk még gondolkodik rajta, 32,5 százalékuk viszont nem kér a védőoltásból.

Szintén érdekes adat, hogy

a hazai lakosság túlnyomó többsége, 44,6 százaléka a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett oltóanyagot tartja a legjobbnak,

majd a Johnson & Johnson (5,7%), a Moderna (5,1%), az AstraZeneca (4,7%), a Sputnik V (3,3%) és a kínai vakcinák (1,6%) következnek a népszerűségi listán.

A válaszadók 21,4 százaléka viszont azt állította, hogy nem hallott még ezekről a védőoltásokról, semmit sem tud róluk.

A megkérdezettek 91,5 százaléka szerint a lakosság egy része már nem tartja tiszteletben az óvintézkedéseket, mert belefáradtak, 87,6 százalék szerint ennek az az oka, hogy nem bíznak a hatóságokban. A lakosság 63,6 százaléka szerint továbbá a vírus nem annyira veszélyes, mint ahogyan azt a sajtóban ismertetik, 82,7 százalék szerint pedig a hivatalosan koronavírus-fertőzésben elhunytak többsége valójában más betegség miatt vesztette életét.

Krízishelyzet okozta bizonytalanság

Noha az oltáskampány hatására valamelyest felcsillant a fény az alagút végén, még mindig krízishelyzet van, ilyenkor pedig jellemző a bizonytalanság a lakosság részéről – mutatott rá megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint részletezte,

krízishelyzetben az emberek frusztrációi mindig kulturálisan előre meghatározott módokon fejeződnek ki, és felerősödnek a különböző, már létező történelmi klisék.

Az oltással kapcsolatos bizalmatlanság szerinte érhető, hiszen a tudománynak sincsenek megnyugtató válaszai sok kérdésre, például, hogy szükség lesz-e harmadik dózisra, mennyi ideig tart a védettség, emiatt pedig sokan úgy érzik, hogy ez csak egy tüneti kezelés, és nem csodaszer.

A román-magyar viszonyra áttérve elmondta, a két nép közötti ellentétek mindig is jelen voltak, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni. Ezt csak felerősítették az elmúlt időszakban tett nyilatkozatok, amelyek például a Magyarország által nyújtott gazdasági kedvezményeket problémaként említették, amelyet ellenőrzés alá kell vonni. „Nem hiszem, hogy ez a helyzet egyhamar megváltozna. Nagy-Románia létrejöttének 100. évfordulója, majd a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán ismét felszínre törtek ezek a retorikák, és a különböző évfordulók kapcsán a jövőben is folyton előjönnek majd a magyar-román viszonyok alakulásától függetlenül.

Idézet
A történelemszemlélet az elmúlt 30 évben nem változott, ezért ugyanazok a meggyőződések újratermelődnek az új generációkban is

– magyarázta Horváth István.

Hozzátette: az 1990-es évek elején elindult egy együttműködés a magyar és a román tudományos akadémia között olyan történelemkönyvek megírása érdekében, amelyekben egy közös álláspont mentén foglalják össze a történelem vitatott pontjait. Ez a folyamat azonban a számtalan egyeztetésen kívül semmilyen látványos eredményt nem hozott azóta sem. „Ha az elmúlt 30 évben az állítólagos jó szándékok ellenére nem történt meg egy szemléletváltás, akkor nem látom, mi lehetne az a nagy esemény, amelynek okán ez bekövetkezhet” – zárta a szociológus.

Hirdetés
7 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Újabb felszerelések érkeznek ezen a héten Hargita megye oktatási intézményeibe

Hargita megye 83 tanintézetének több mint 220 kapcsolódó intézménye részesül új bútorzatban, taneszközökben és korszerű digitális felszerelésekben, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásából.

Újabb felszerelések érkeznek ezen a héten Hargita megye oktatási intézményeibe
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Fontos tudnivalók a Magyarországi országgyűlési választásokról

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa tájékoztatást tett közzé a 2026. április 12-én esedékes magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban a külhoni szavazókat érintő határidőkről és tudnivalókról.

Fontos tudnivalók a Magyarországi országgyűlési választásokról
2026. február 10., kedd

Az egészségügyi miniszter szerint nincs helye a 10 százalékos bércsökkentésnek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, ellenzi a kórházi és a mentőszolgálati egészségügyi személyzet fizetésének 10 százalékos csökkentését.

Az egészségügyi miniszter szerint nincs helye a 10 százalékos bércsökkentésnek
2026. február 10., kedd

Egyik törvényszékről a másikra helyezik át az ANAF és a Iohannis házaspár közötti per tárgyalását

A nagyszebeni törvényszékről a vajdahunyadira helyezik át az adóhatóság (ANAF) és a Iohannis család közötti per tárgyalását.

Egyik törvényszékről a másikra helyezik át az ANAF és a Iohannis házaspár közötti per tárgyalását
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Grindeanu: nem lehet reformnak nevezni a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot

A kormány elfogadja a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot, de „korrekt feltételek mellett”, és az a központi és a helyi közigazgatásra egyaránt kiterjed – jelentette ki Sorin Grindeanu kedden.

Grindeanu: nem lehet reformnak nevezni a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot
2026. február 10., kedd

A művészi teljesítmény nem mérhető úgy, mint a fizikai munka – utcára vonultak a marosvásárhelyi színészek

Színészek vonultak utcára Marosvásárhelyen az új minisztériumi szabályok ellen tiltakozva, amelyek a művészek munkaidejének nyilvántartását írják elő. Úgy vélik, a rendelet félreérti, és mereven szabályozza az alkotói munkát.

A művészi teljesítmény nem mérhető úgy, mint a fizikai munka –  utcára vonultak a marosvásárhelyi színészek
2026. február 10., kedd

Bolojan szerint egységes bértörvényre van szükség, akár bércsökkentéssel is

Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy szükség van egy egységes bértörvényre, amelynek azonban a fizetésemelések mellett indokolt esetekben bércsökkentésekről is rendelkeznie kell.

Bolojan szerint egységes bértörvényre van szükség, akár bércsökkentéssel is
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Fogódzót és sikerélményt adnának a középiskolásoknak

A Kanta Szakképző Központban a Magyar Kormány támogatásával középiskolások számára életpálya-tervező, pályaorientációs foglalkozásokat, illetve mesterséges intelligencia használati képzést indítanak – jelentették be kedden Kézdivásárhelyen.

Fogódzót és sikerélményt adnának a középiskolásoknak
2026. február 10., kedd

Szabadságra ment az egyik alkotmánybíró, várhatóan ismét elhalasztják a döntést a különnyugdíjakról

Tíznapos szabadságot vett ki az alkotmánybíróság egyik bírája, ezért a testület szerdán várhatóan ismét elhalasztja a döntéshozatalt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.

Szabadságra ment az egyik alkotmánybíró, várhatóan ismét elhalasztják a döntést a különnyugdíjakról
2026. február 10., kedd

Biztonsági zónát jelöltek ki az autópályán, miután két kamion ütközött és ammónium-szulfát ömlött az útra – videóval

Mintegy háromszáz méteres biztonsági zónát jelöltek ki a hatóságok kedden délután az A1-es autópályán, miután összeütközött két kamion és ammónium-szulfát ömlött az útra.

Biztonsági zónát jelöltek ki az autópályán, miután két kamion ütközött és ammónium-szulfát ömlött az útra – videóval
Hirdetés