
Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkipásztor a képzőművészeti galériában
Fotó: Székelyhon
Erdély-szerte mintegy tíz kiállítás tekinthető meg az 1985 novemberében elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteiből, grafikáiból és olajfestményeiből. A hagyaték gondozójával, Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkipásztorral beszélgettünk.
2021. március 31., 15:002021. március 31., 15:00
Ha Erdélyben közvélemény-kutatást végeznének a legismertebb magyar képzőművészekről, a sorban minden bizonnyal Gy. Szabó Béla neve előkelő helyre kerülne. A fametszés nagymestere 1905-ben született Gyulafehérváron és 1985. november 30-án hunyt el Kolozsváron, tehát tavaly ősszel volt halálának 35. évfordulója. Ebből az alkalomból
A mintegy 1300 fametszetet és több száz olajfestményt, illetve grafikát hátrahagyó Gy. Szabó Béla örökségét Ferenczy Miklós református lelkipásztor gondozza, aki a művész egykori lakását képzőművészeti galériává alakította át Kolozsvár belvárosában, a Bolyai utcában. Itt beszélgettünk Gy. Szabó Béla értékes hagyatékáról, szellemi örökségéről, amelyet Erdély-szerte sokan a szívükbe zártak.
Gy. Szabó Béla önarcképe olajfestményen
Fotó: Székelyhon
Az elmúlt 35 évben Ferenczy Miklós lelkipásztor 137 kiállítást szervezett. A legtöbbet Erdélyben, mintegy harmincat Magyarország nagyobb településein, de
A kolozsvári emlékházba betérő látogatók számos fényképpel és levéllel is megismerkedhetnek, amelyek Gy. Szabó szerteágazó kapcsolatait mutatják be a kor jeles íróival, költőivel, képzőművészeivel és egyházi főméltóságokkal. Gy. Szabó Béla barátja volt Márton Áron püspöknek is, aki gyulafehérvári házi fogságából szabadulva kolozsvári lakásán kereste fel. Az erdélyi püspök adta át a Vatinkánban VI. Pál pápának a Dante- és a Jelenések könyve-sorozatot, amelyet a Szentatya magyar nyelvű levélben köszönt meg a kolozsvári művésznek.
A Hangadó e heti adásának vendége Ferency Miklós református lelkipásztor, akivel Makkay József beszélgetett.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!