Sok a gond a hiányos jogszabályok miatt, ez még a munkaerőhiányt is növeli. Illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
A vállalkozókat érintő gondokról tartott kerekasztal-beszélgetést a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége.
2017. augusztus 22., 17:462017. augusztus 22., 17:46
2017. augusztus 22., 17:522017. augusztus 22., 17:52
Az esemény meghívottja Dimén Hunor Dénes, a megyei közpénzügyi igazgatóság székelyudvarhelyi kihelyezett irodájának a vezetője volt.
A kisvállalkozók hétfőn megtartott első kerekasztal-beszélgetésén a szövetség tagjai olyan kérdésekről tárgyaltak az udvarhelyi pénzügy vezetőjével, amelyek akár tágabb körben is foglalkoztathatják a kisvállalkozókat. Szó volt arról, hogy szándék esetén az új vállalkozások hogyan válhatnak áfa-fizetőkké, illetve arról is, hogy a legújabb törvénytervezetek szerint a cégek az áfát külön számlán kell vezessék. A jelenlevők érdeklődésére beszéltek egy büntetésmegelőző célzattal nemsokára bevezetésre kerülő törvényről, a fizetések utáni adók átszervezésének a tervezetéről, de a részmunkaidős alkalmazottak adójának új törvényi szabályozásáról is.
Régi, de kevesek által alkalmazott megoldásként került terítékre a tartozások behajtásával kapcsolatos segítség a pénzügy részéről. Ugyanakkor időt szántak a közpénzügyi igazgatóság internetes felületének a bemutatására is, amelyet eddig csak az udvarhelyi cégek 0,1 százaléka használt. A vállalkozók – írják a szövetség által a szerkesztőségünkbe elküldött közleményben – egyetértettek abban, hogy
A pénzügyi fegyelem hiánya miatt bizonyos eredmények elérése érdekében „épp az a ló kapja a legtöbb ütést, amelyik a legjobban húz” - fogalmaznak a közleményben. Dimén Hunor Dénes statisztikával is alátámasztotta ezt: miközben Franciaországban 95–97 százalékos a befizetett adók aránya, addig Romániában a cél 85 százalék.
A beszélgetésen szó volt arról is, hogy a legtöbb törvénynek számos hiányossága van, ami gondot okozhat úgy a hatóságoknak, mint a vállalkozóknak. Utóbbiak esetében nem csak pénzügyi terhet és bizonytalanságot eredményeznek ezek, hanem a munkaerőhiányt is növelik. A rendezvényen megegyeztek abban, hogy a találkozókat megismételnék, ezzel közvetlenebbé téve a kapcsolatot a vállalkozások és hatóságok között. Céljuk, hogy az elkövetkezőkben is meghallgassák a cégek képviselőit, és segítsék őket.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!