
Manapság már az is elfogadott, ha valaki csak utazgat a világban, bloggerként vagy szabadúszóként keresi a pénzt
Fotó: Pixabay.com
Az Y és Z generáció már nem igazán tud, illetve akar beilleszkedni a „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” modellbe, ugyanis nekik teljesen más elképzelésük van a munkavégzésről, mint elődeiknek.
2019. február 10., 16:092019. február 10., 16:09
2019. január 30., 10:372019. január 30., 10:37
Gergely Orsolya szociológus a témában végzett kutatások kapcsán leszögezte,
Ennek egyszerű oka, hogy maga a munkaerőpiac is átalakult. „Az informatikai kommunikációs eszközök nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy gyakorlatilag fizikai távolságok, országhatárok ne jelentsenek akadályt abban, hogy ki, mikor, honnan és hogyan dolgozzon. Ennélfogva a fiatal nemzedéknek jelentősen rugalmasabb és másfajta elképzelése van a munkáról és a munkavégzésről, mint elődeinek” – magyarázta a szakember.
Jelenleg egy generációváltásnak lehetünk tanúi a munkaerőpiacon – mondta a szociológus, hozzátéve, hogy az utóbbi évtizedben állást vállalók jelentős része már az 1989-es rendszerváltást követően született, járt iskolába, tehát nagyon más világban szocializálódott. Így a munka és munkahely tekintetében is nagyon eltérő elvárásai, elképzelései vannak. A munkaadók, illetve a vezető beosztásban dolgozók jó része pedig egy másik generációhoz tartozik az életkort, a szocializációt és a munkavégzéssel kapcsolatos elképzeléseket tekintve, de ugyanígy vannak a munkaidővel vagy a főnök–beosztott viszonnyal, és így tovább. „Szüleinknek a munkahely volt az egyik legfontosabb érték, illetve az adott munkahelyhez (vállalathoz, intézményhez stb.) való lojalitás.
Például ha valaki csak utazgat a világban, bloggerként vagy szabadúszóként keresi a pénzt, a mi nemzedékünk már ezt is vagánynak találja, nem ítéli el amiatt, hogy neki nincs »normális« munkája” – fejtette ki.
Az Y és a Z generáció
Az Y generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet, jellemzően az 1980 és 1994 között születetteket soroljuk ide. „Ezredfordulós” generációnak is nevezik őket. Tagjaira jellemző, hogy mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte mind a „technológia őrültjei”. A modern technikák és a számítógép nélkül el sem tudják képzelni az életüket. A Z generáció tagjai jellemzően 1995 és 2010 között születtek. Egy új típusú nemzedék, amelynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Az 1990-es évek végén születettek és az annál fiatalabbak beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már elképzelhetetlen a Web 2.0, mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül élni. Forrás: Wikipédia
A szociológus aláhúzta, napjainkban egyre több olyan szakma van, főleg a kreatív szakterületek, ahol van lehetőség arra, hogy egy-egy megbízás alapján dolgozzon valaki. Ez azt jelenti, hogy ne a napi munkaidejét tegyék patikamérlegre, hanem hogy a megbeszélt munka időre és minőségében elkészült-e.
Ugyanakkor a jelenlegi nemzedék már magabiztosabb, bátrabban lép fel a kihívásokkal szemben, nyitottabb és mobilisabb is. Emellett ezek a fiatalok kevésbé kompromisszumkészek, így hajlandók több munkahelyet is kipróbálni, hogy rátaláljanak a nekik tetszőre. Nem érzik jól magukat olyan munkahelyen, ahol sajátos igényeikre nem figyelnek, például a pozitív visszajelezésekre, hogy munkájukkal értéket teremtenek.
Gergely Orsolya megemlítette továbbá, hogy manapság már Székelyföldön is egyre elfogadottabbá válik az otthoni munkavégzés. „Az otthoni munka egy újfajta munkavégzési mód, amely fakadhat a munka jellegéből (informatikus, tervező, író), illetve adódhat az élethelyzetből is. Például sok esetben az édesanyák választják ezt a lehetőséget, mert másképp nem tudják megoldani a gyermekfelügyeletet. Noha a távmunkának még alacsony lehet a presztízse, nagyon sok esetben ezt is lehet komolyan, elhivatottan végezni” – mutatott rá.
További átalakulások
A Világgazdasági Fórum tavalyi tanulmányában arról értekezik, hogy néhány év múlva nagy változások következnek be a hazai munkaerőpiacon. Eszerint az alkalmazásnál már nem elsősorban a diploma vagy az adott munkához szükséges elméleti tudás számít majd, hanem a személy által birtokolt kompetenciák, azaz készségek. Ide tartozik a kreativitás, a fejlett problémamegoldó készség, a csapatban való együttműködés, ezzel együtt pedig az érzelmi intelligencia vagy a folyamatos tanulásra való hajlam. A technológiai fejlődés egyre inkább begyűrűződik a munkahelyekre, ez pedig új kihívások elé állítja az alkalmazottakat és a munkaadókat is. Azokban az országokban, amelyek közoktatási rendszere felkészíti erre a jövőbeni munkavállalókat, sokkal több minőségi munkahely jön majd létre, míg ahol az oktatás megrekedt az ezredforduló előtti szinten, számos problémával kell szembenézni a jövőben.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál – közölték az Országos Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs hétfői ülése után.
Autóvezetői engedélye sem volt a fiatal ittas sofőrnek, aki vasárnap éjjel Kézdivásárhelyen megpróbált elmenekülni a hatóságok elől – derül ki a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság közleményéből. A férfi mostanra előzetes letartóztatásba került.
Belső vizsgálatot rendelt el hétfőn a konstancai megyei sürgősségi kórháznál az intézmény vezetősége, miután két gyermek is kómába került műtét után.
Embercsempészet és szexuális szolgáltatásokra való kényszerítés vádjával román bűnözői hálózat tagjait fogták el a román és a brit hatságok, az együttműködés négy ember előállításához, valamint számos luxusautó és ingatlan lefoglalásához vezetett.
A hét első napjaiban még kitart a fagy, szerdától azonban országszerte enyhülni fog az idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) január 12. és 25. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium.
Plagizálással gyanúsították meg Radu Marinescu igazságügyi minisztert, aki azonban azt mondta, kifogásolt doktori disszertációját a húsz évvel ezelőtti jogszabályoknak és tudományos-etikai előírásoknak megfelelően írta meg.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Alig négy óra alatt 30 ezer lejnyi bírságot szabtak ki a 15-ös országút mentén közúti ellenőrzést végző rendőrök, és négy jogosítványt is bevontak.
Keddre virradóan lehet a leghidegebb ebben a téli szakaszban – nyilatkozta a Digi24 hírtévének Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója.
2 hozzászólás