Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:57

Az idei gyümölcstermés pótolhatja a tavalyi kiesést

22:05

Kiharcolta a hosszabbítást, ott legyűrte vendégét a Marosvásárhelyi VSK

21:35

Átgázolt a Coronán, meccslabdához jutott a Gyergyói HK a döntőben

20:56

Vegyes fogadtatásra találtak Marosvásárhely iskoláinak újonnan beszerzett iskolapadjai

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Gazdasági visszaesés: Székelyföld a középmezőnyben

Cégek zártak be, alkalmazottakat küldtek kényszerszabadságra vagy bontották fel a munkaszerződésüket. Képünk illusztráció

Fotó: Kristó Róbert

A székelyföldi megyékben 15 és 16 százalék közötti GDP-visszaesésre lehet számítani a második negyedévben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatói szerint, akik az országos mellett megyei bontásban is megbecsülték a koronavírus-járvány gazdasági hatásait.

Iszlai Katalin

2020. május 17., 09:252020. május 17., 09:25

Sokáig csak becsléseket lehetett hallani a koronavírus-járvány hazai gazdasági hatásaira vonatkozóan, ezért is döntött úgy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara, hogy egy naponta frissülő, interaktív infografika segítségével átfogó és tiszta képet nyújt az aktuális gazdasági helyzetről.

A econ.ubbcluj.ro/coronavirus címen három nyelven, magyarul, románul és angolul is elérhető weboldalt egy hattagú kutatócsoport működteti, és a naprakész országos adatok mellett megyeszintű hatásokat is tárgyalnak.

Aggasztó előrejelzés

Hetvenöt nap telt el az első koronavírus-fertőzés igazolása óta Romániában, az azóta eszközölt intézkedések és korlátozások pedig jelentős gazdasági visszaesést eredményeztek az országban. Az adatok szerint

a hétvégén 890 ezer személy volt kényszerszabadságon, 332 ezren veszítették el a munkájukat, és óránként 70 vállalat szűnt meg.

Még aggasztóbb, hogy az előrejelzések szerint az ország éves gazdasági visszaesése elérheti a 6,5 százalékot, a második negyedévben viszont ez még jelentősebb, 14,6 százalékos is lehet. Mindez abban az esetben, ha a gazdaság ebben a hónapban újraindul, és nem lesz újabb számottevő leállás egy esetleges második fertőzési hullám esetén.

A megyék szerinti leosztás is beszédes adatokat tartalmaz ebben a tekintetben. A második negyedévben a legnagyobb GDP-visszaesésre Ilfov megyében lehet számítani (–19,3%), a legalacsonyabbra pedig Vaslui és Călărași megyékben (–12,5%).

A székelyföldi megyék a középmezőnyben helyezkednek el: Hargita megyében a gazdasági visszaesés elérheti a –15,5 százalékot a második negyedévben, Kovászna megyében a –15,1 százalékot, Maros megyében pedig a –15,8 százalékot.

Legérintettebb iparágak

A kutatásban az ország legfontosabb iparágaira gyakorolt hatást is vizsgálták. Mint kiderült,

a koronavírus-járvány által legnagyobb mértékben érintett iparágak a turizmus és vendéglátás, illetve a kulturális, művészeti és egyéb hasonló szolgáltatások.

Előbbiek esetében a GDP-visszaesés elérheti a 75 százalékot a második negyedévben, utóbbiaknál pedig a 60,4 százalékot.

Az adminisztratív szolgáltatások terén is jelentős, 47,2 százalékos zuhanásra lehet számítani, a kereskedelemben és javításban pedig 29,6 százalékosra. Ugyanakkor

három olyan iparág is van, amelyekben a járványhelyzet ellenére is növekedés várható, ezek az egészségügy (14,7%), a közigazgatás és honvédelem (10%), illetve az információ és kommunikáció (4%).

A kutatásban továbbá arra is kitérnek, hogy milyen mértékben érintette a járványhelyzet az ország ötven legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatát, illetve milyen intézkedéseket vezettek be ezeknél. Az adatok szerint több cég teljesen leállította működését, ez kizárólag gépjárműipari vállalatokat érint, mint a Star Assembly, a Michelin vagy a Continental. Szép számban vannak továbbá olyanok is, akik a részleges leállás mellett döntöttek, ide tartozik például a Samsung, a villanyszámlákat kiállító Electrica Furnizare szolgáltató vagy az E.ON Energie gázszolgáltató vállalat.

Az ötven legnagyobb hazai vállalat közül egyébként huszonhat ajánlott fel adományokat a járványhelyzet alatt, és mindössze három csökkentette a személyzetét (akár kényszerszabadságra küldéssel), ezek a Continental, a Ford és a Dacia.