
Gyimesi látkép. Másképp értékesítenék az itt megtermelt javakat
Fotó: Veres Nándor
Biotermeléssel és -értékesítéssel kapcsolatos gazdafórumot tartanak a Gyimes-völgyi mezőgazdálkodók számára csütörtökön 12 órától a gyimesközéploki kultúrotthonban.
2018. január 17., 23:282018. január 17., 23:28
2018. január 17., 23:322018. január 17., 23:32
Gyimes-völgyében a mezőgazdálkodók többsége vegyszermentesen gazdálkodik, de mégis nehezen tudják termékeiket értékesíteni, azokért kielégítő árat kialkudni – mutatott rá Farkas Tibor. A felsőloki gazda hozzátette, az általuk különböző feldolgozóknak eladott „bio alapanyagok” – tej, hús – konvencionális, tehát megszokott, nagyipari termékekkel összevegyítve kerülnek feldolgozásra, majd lesznek megvásárolhatók az üzletek polcairól.
Emiatt jutott arra a következtetésre a fiatal mezőgazdálkodó, hogy érdemes lenne a Gyimes-völgyében megállítani ezt a folyamatot, és
Első lépésként felkereste a három gyimesi község – Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk – polgármesteri hivatalait, a helyi gazdaszervezeteket, és több mezőgazdálkodót is, hogy kikérje véleményüket. Miután mindenhonnan pozitív visszajelzéseket kapott, felvette a kapcsolatot a kolozsvári Bioterra Egyesület képviselőjével, illetve az általuk működtetett felügyeleti és tanúsítási szervezettel, egyeztetett a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakembereivel, biotermeléssel foglalkozó gazdával, minekutána
Az érdeklődő gazdák ezáltal többet tudhatnak meg a biotermelésről, annak feltételeiről, a jelenlegi piaci mutatókról. A felszólalók között lesz Albert Imre, a kolozsvári Bioterra Egyesület képviselője, Miklós Levente, a megyei mezőgazdasági igazgatóság alkalmazottja, Fazakas Imre biogazda, Rodics Gergely tanácsadó, Pál Péter, a gyimesbükki Degustarium Értékesítési Szövetkezet képviselője, illetve Farkas Tibor. A kezdeményező kiemelte,
Egyelőre ugyan a tej- és hústermeléssel foglalkozó gazdák vannak többségben a völgyben, továbbá pár bioméhész is tevékenykedik a térségben, de
– hívta fel a figyelmet Farkas Tibor. Megjegyezte, ezen termékek bioként való értékesítése nemcsak jobb megélhetési lehetőséget biztosíthatna a helyieknek, hanem elérhetővé tenné az egészségesebb táplálékok beszerzését is. Ehhez persze szükség van minél több fogyasztó, vásárló szemléletváltására is, hogy ne csak az árát, hanem a minőségét is nézzék a kosárba kerülő terméknek – tisztázta.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!