
Gyimesi látkép. Másképp értékesítenék az itt megtermelt javakat
Fotó: Veres Nándor
Biotermeléssel és -értékesítéssel kapcsolatos gazdafórumot tartanak a Gyimes-völgyi mezőgazdálkodók számára csütörtökön 12 órától a gyimesközéploki kultúrotthonban.
2018. január 17., 23:282018. január 17., 23:28
2018. január 17., 23:322018. január 17., 23:32
Gyimes-völgyében a mezőgazdálkodók többsége vegyszermentesen gazdálkodik, de mégis nehezen tudják termékeiket értékesíteni, azokért kielégítő árat kialkudni – mutatott rá Farkas Tibor. A felsőloki gazda hozzátette, az általuk különböző feldolgozóknak eladott „bio alapanyagok” – tej, hús – konvencionális, tehát megszokott, nagyipari termékekkel összevegyítve kerülnek feldolgozásra, majd lesznek megvásárolhatók az üzletek polcairól.
Emiatt jutott arra a következtetésre a fiatal mezőgazdálkodó, hogy érdemes lenne a Gyimes-völgyében megállítani ezt a folyamatot, és
Első lépésként felkereste a három gyimesi község – Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk – polgármesteri hivatalait, a helyi gazdaszervezeteket, és több mezőgazdálkodót is, hogy kikérje véleményüket. Miután mindenhonnan pozitív visszajelzéseket kapott, felvette a kapcsolatot a kolozsvári Bioterra Egyesület képviselőjével, illetve az általuk működtetett felügyeleti és tanúsítási szervezettel, egyeztetett a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakembereivel, biotermeléssel foglalkozó gazdával, minekutána
Az érdeklődő gazdák ezáltal többet tudhatnak meg a biotermelésről, annak feltételeiről, a jelenlegi piaci mutatókról. A felszólalók között lesz Albert Imre, a kolozsvári Bioterra Egyesület képviselője, Miklós Levente, a megyei mezőgazdasági igazgatóság alkalmazottja, Fazakas Imre biogazda, Rodics Gergely tanácsadó, Pál Péter, a gyimesbükki Degustarium Értékesítési Szövetkezet képviselője, illetve Farkas Tibor. A kezdeményező kiemelte,
Egyelőre ugyan a tej- és hústermeléssel foglalkozó gazdák vannak többségben a völgyben, továbbá pár bioméhész is tevékenykedik a térségben, de
– hívta fel a figyelmet Farkas Tibor. Megjegyezte, ezen termékek bioként való értékesítése nemcsak jobb megélhetési lehetőséget biztosíthatna a helyieknek, hanem elérhetővé tenné az egészségesebb táplálékok beszerzését is. Ehhez persze szükség van minél több fogyasztó, vásárló szemléletváltására is, hogy ne csak az árát, hanem a minőségét is nézzék a kosárba kerülő terméknek – tisztázta.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!