Garnélák és szélesmetélt – újabb különlegesség a Főnix Konyhából

A mélyhűtött királygarnélák, melyeknek rendszerint a farokrészét fogyasztjuk el, most már környékünkön is könnyen beszerezhetők a nagyobb üzletekben, többféle kiszerelésben – mondta Karácsony József, a Főnix Konyha séfje. Van olyan garnéla, amit már megpucolva vásárolhatunk meg, de olyan is, amely részben vagy teljesen a páncéljában van. A szakember szerint utóbbi esetben magunk is könnyen fogyaszthatóvá tehetjük a rákokat, mégpedig úgy, hogy öt-tíz percre beledobjuk kilencven Celsius-fokos vízbe. Ezután már könnyen levehető a páncéljuk. Karácsonynak ugyanakkor ezzel nem kellett bíbelődnie, hiszen olyan kiszerelést választott, amelyben a rákoknak csak a farokrészén volt egy apró páncél, ami még hasznos is, hiszen az étel elkészítése után ezt megfogva fogyaszthatjuk el a húst.

Spagetti-, csiga- és másfajta tésztát, illetve pennét is készíthetünk a tejszínes garnélarák mellé, de a szakember ezúttal a szélesmetéltet választotta alapanyagként. Először a vizet tette fel forrni, amelyhez némi sót is adagolt ízesítésként.

– jegyezte meg viccelődve. A tésztát a lobogó vízbe helyezte bele, és ekkor egy kevés olajat is öntött hozzá, hogy szűréskor ne ragadjon össze. Ezután már nem is kellett sokat várni, míg megfőtt. Leszűrése előtt ugyanakkor némi hideg vizet is öntött a fazékba, hiszen így lehet megedzeni a tésztát. Ez hamar kidagad és puhává válik.

Az elkészítéshez kevés extra szűz olívaolajat használt a szakember. „Az igazság az, hogy sütéskor én általában olívaolajat használok, mert egészségesebb, a napraforgóolajat csak a hagyma pirításánál alkalmazom” – magyarázta. Nem is várta meg, hogy a fagyos garnélarákok kiolvadjanak, csupán átmosta azokat, és máris borította a serpenyőbe. Erre tette rá a fokhagymaprádot, majd egy kis bazsalikommal, illetve sóval és borssal fűszerezte. Utóbbit bővebben használta, mivel ezzel lehet ellensúlyozni a rákok édeskés ízét.

Az intenzív hatású zöld fűszerek használata is fontos, hiszen azokkal el lehet tüntetni a rákok nem mindenki által kedvelt illatát.

Ezután pár szem natúr olívabogyó is került a serpenyőbe, majd a séf öntött rá egy kevés fehér félszáraz bort is. Amikor elkészült, főzőtejszínt adagolt hozzá, hogy besűrítse a szószt és jó ízhatást érjen el. „Van, aki tejfölt használ ilyenkor, de én most el szeretném kerülni annak a savanykás ízét” – fogalmazott. Persze egy kevés lisztet is elkevert a szószban, amely így krémessé vált.

A tálalást megelőzően a serpenyőben tűz fölött keverte össze a szakács a szélesmetéltet és a szószos garnélát. Ez fontos, hiszen szűréskor a tészta kihűlt, így pedig felmelegedhet a rákéhoz hasonló hőmérsékletre, és összességében finomabb lesz az étel.

Ezután már a tányérra kerülhettek a finomságok, díszítésként pedig némi főzőtejszínt is csöpögtetett rá Karácsony József, majd a fokozottabb ízhatásért parmezán sajttal szórta meg. Persze még egy kevés borsot is szórt rá. Dekorációként ugyanakkor búzacsíra is került az ételre, valamint némi balzsamecetet is csepegtetett mellé.

Végül a szakács elmondta, hogy

a garnélarákos étel mellé fehér félszáraz vagy száraz, illetve ritkább esetben szintén fehér félédes bort szoktak fogyasztani.