Fűtünk, fűtünk, de milyen a levegő minősége?

Természetes okai is lehetnek annak, ha a felsoroltak közül néhánynak a koncentrációja megnő a levegőben, ilyen kiváltó tényezők lehetnek az erdőtüzek, de akár bizonyos talajbaktériumok elszaporodása is, a biomassza bomlása, vagy elektromos kisülések, kőzeterózió, de

Viszont nagyon gyakran antropogén okok állnak a háttérben, tehát az emberi tevékenység következtében nő meg a jelenlétük a levegőben. Egyik forrása ezeknek a tökéletlen égés, amely minden égési folyamatot jellemez. Ilyen káros anyagok keletkeznek az acél- és öntöttvas-gyártás, olajfinomítás során, a közúti forgalomban, főként a benzines járművekből, hulladék- és tarlóégetés közben, de a távfűtési rendszerek, egyéni hőközpontok használata során is, különösen szilárd tüzelőanyagot – például fát – használók esetében.

– fogalmazott.

Az utóbbi években csökkent a légszennyezés a megyében, azaz

– erősítette meg a meglepő tényt kérdésünkre az ügynökség vezetője. Noha a gépkocsik száma tovább nőtt az utóbbi években is, de több az új autó, ezeknek kisebb a károsanyag-kibocsátása, sőt,

A fűtésre használt újabb típusú egyéni gázkazánok is egyre jobbak ilyen szempontból, azaz kevesebb káros anyagot bocsátnak ki, összességében ezek az okai annak, hogy javult a levegő minősége az utóbbi években Hargita megyében – tudtuk meg a környezetvédelmi ügynökség igazgatójától.

– tudtuk meg Domokos László Józseftől.

Hargita megyében két automata állomáson mérik a levegőben jelen lévő káros anyagok koncentrációját. Mindkettő Csíkszeredában található. Ezek 2023-ban hosszú hónapokig csak akadozva, illetve egyáltalán nem működtek, ugyanis országos szinten nem volt megkötött szerződés az eszközök karbantartására, továbbá a mérésekhez szükséges fogyóanyagok megvásárlását finanszírozási problémák akadályozták. Jelenleg nincsenek ilyen gondok, jól működnek az állomások – közölte érdeklődésünkre az igazgató.

A megye többi nagyobb településén, azaz a nagyobb városokban csak alkalmanként végeznek méréseket, ilyenkor a szálló por mennyiségét mérik, továbbá a zajszintet a forgalmasabb utak mentén – válaszolta kérdésünkre Domokos László József.

Az utóbbi évek összesítései alapján ez évente 18-20 túllépést jelent mindkettő esetében. Az ózonnal kapcsolatos problémák száma az utolsó, 2023-as éves jelentéseben már csak 3, de ez valószínűleg azért ilyen kevés, mert az említett problémák miatt az év egy részében nem tudták mérni az ózonkoncentrációt a megyében.

Milyen anyagok jelenlétét mérik?

Az ózon a sztratoszférában is jelen van, ott pedig kifejezetten hasznos, ugyanis védelmet nyújt az életet károsító UV-sugárzással szemben. A földfelszínen jelen lévő ózon viszont az oxidáló „fotokémiai szmog” alkotórészének számít.

A kén-dioxid egy színtelen, irritáló szagú gáz, amely természetes források (például vulkánkitörések következtében) és emberi tevékenységek (fűtésrendszerek, ipari folyamatok) révén kerül a levegőbe. Szem- és légúti irritációt okoz, a vízgőzzel savas aeroszolokat képez, ami savas esőket eredményez, károsítva az ökoszisztémákat.

A nitrogén egy színtelen és szagtalan, a nitrogén-dioxid pedig egy vörösesbarna fullasztó szagú gáz. A nyálkahártyát irritáló gáz elsősorban a légzőrendszerben fejti ki káros hatását, csökkenti a légzéskapacitást (a nitrogén-dioxid mérgező hatása négyszer nagyobb, mint a nitrogéné), és

A nitrogén-dioxid hozzájárul az ózonképződéshez és a savas esők kialakulásához.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely rendkívül mérgező. Gátolja az oxigén szállítását a vérben, és nagyon magas koncentrációban (kb. 100 mg/m3) halálos.

A legveszélyesebbek ilyen szempontból a PM2,5 részecskék, amelyek bekerülnek a véráramba, eljutnak a tüdőhólyagokba és ott leülepednek, ezzel rontva annak gázcserélő képességét, és gyulladást okozva. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert is.