
Noha a fagyos időjárás miatt a megye minden részében gőzerővel működnek a fűtésrendszerek, nem nőtt a megengedett határérték fölé a káros anyagok koncentrációja a levegőben
Fotó: Barabás Ákos
Meglepő, de Hargita megyében az utóbbi években javult a levegő minősége. A megengedett határértéket azonban időnként itt is túllépik egyes káros anyagok, amelyeknek a levegőben való jelenlétét mérik. De milyen a helyzet most, a fűtésszezon közepén?
2025. január 20., 21:012025. január 20., 21:01
Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon, benzol, szálló por, benzol, toluol, etilbenzol, xilol – gázok, parányi részecskék, illékony szerves anyagok, amelyekben az a közös, hogy nem tesznek jót az egészségnek, ha nagy mennyiségben vannak jelen a levegőben.
Mindegyik esetében törvény rögzíti a megengedett határértéket, és nyilvántartást vezetnek az országszerte működő automata mérőállomások adatairól, ugyanis a káros anyagok mindegyike esetében
Természetes okai is lehetnek annak, ha a felsoroltak közül néhánynak a koncentrációja megnő a levegőben, ilyen kiváltó tényezők lehetnek az erdőtüzek, de akár bizonyos talajbaktériumok elszaporodása is, a biomassza bomlása, vagy elektromos kisülések, kőzeterózió, de
Viszont nagyon gyakran antropogén okok állnak a háttérben, tehát az emberi tevékenység következtében nő meg a jelenlétük a levegőben. Egyik forrása ezeknek a tökéletlen égés, amely minden égési folyamatot jellemez. Ilyen káros anyagok keletkeznek az acél- és öntöttvas-gyártás, olajfinomítás során, a közúti forgalomban, főként a benzines járművekből, hulladék- és tarlóégetés közben, de a távfűtési rendszerek, egyéni hőközpontok használata során is, különösen szilárd tüzelőanyagot – például fát – használók esetében.
Fotó: Haáz Vince
Nem észleltek határérték-túllépéseket az utóbbi napokban, mondta el megkeresésünkre Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője.
– fogalmazott.
Az utóbbi években csökkent a légszennyezés a megyében, azaz
– erősítette meg a meglepő tényt kérdésünkre az ügynökség vezetője. Noha a gépkocsik száma tovább nőtt az utóbbi években is, de több az új autó, ezeknek kisebb a károsanyag-kibocsátása, sőt,
A fűtésre használt újabb típusú egyéni gázkazánok is egyre jobbak ilyen szempontból, azaz kevesebb káros anyagot bocsátnak ki, összességében ezek az okai annak, hogy javult a levegő minősége az utóbbi években Hargita megyében – tudtuk meg a környezetvédelmi ügynökség igazgatójától.
Fotó: Kristó Róbert
Hargita megye országos viszonylatban jól áll a levegő minőségét tekintve, ez az oka például annak is, hogy
– tudtuk meg Domokos László Józseftől.
Hargita megyében két automata állomáson mérik a levegőben jelen lévő káros anyagok koncentrációját. Mindkettő Csíkszeredában található. Ezek 2023-ban hosszú hónapokig csak akadozva, illetve egyáltalán nem működtek, ugyanis országos szinten nem volt megkötött szerződés az eszközök karbantartására, továbbá a mérésekhez szükséges fogyóanyagok megvásárlását finanszírozási problémák akadályozták. Jelenleg nincsenek ilyen gondok, jól működnek az állomások – közölte érdeklődésünkre az igazgató.
A megye többi nagyobb településén, azaz a nagyobb városokban csak alkalmanként végeznek méréseket, ilyenkor a szálló por mennyiségét mérik, továbbá a zajszintet a forgalmasabb utak mentén – válaszolta kérdésünkre Domokos László József.
Fotó: Barabás Ákos
Hargita megyében leggyakrabban a szálló por – azon belül is
Az utóbbi évek összesítései alapján ez évente 18-20 túllépést jelent mindkettő esetében. Az ózonnal kapcsolatos problémák száma az utolsó, 2023-as éves jelentéseben már csak 3, de ez valószínűleg azért ilyen kevés, mert az említett problémák miatt az év egy részében nem tudták mérni az ózonkoncentrációt a megyében.
Az ózon a sztratoszférában is jelen van, ott pedig kifejezetten hasznos, ugyanis védelmet nyújt az életet károsító UV-sugárzással szemben. A földfelszínen jelen lévő ózon viszont az oxidáló „fotokémiai szmog” alkotórészének számít.
A kén-dioxid egy színtelen, irritáló szagú gáz, amely természetes források (például vulkánkitörések következtében) és emberi tevékenységek (fűtésrendszerek, ipari folyamatok) révén kerül a levegőbe. Szem- és légúti irritációt okoz, a vízgőzzel savas aeroszolokat képez, ami savas esőket eredményez, károsítva az ökoszisztémákat.
A nitrogén egy színtelen és szagtalan, a nitrogén-dioxid pedig egy vörösesbarna fullasztó szagú gáz. A nyálkahártyát irritáló gáz elsősorban a légzőrendszerben fejti ki káros hatását, csökkenti a légzéskapacitást (a nitrogén-dioxid mérgező hatása négyszer nagyobb, mint a nitrogéné), és
A nitrogén-dioxid hozzájárul az ózonképződéshez és a savas esők kialakulásához.
A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely rendkívül mérgező. Gátolja az oxigén szállítását a vérben, és nagyon magas koncentrációban (kb. 100 mg/m3) halálos.
Fotó: Beliczay László
A benzol egy színtelen, jellegzetes szagú folyadék, leginkább belégzéssel kerülhet a szervezetünkbe, ritkább esetben élelmiszerekkel, folyadékokkal. A benzol főként a közúti forgalomból származik (kb. 90 százalék). Erősen mérgező, növeli a rák és egyéb betegségek – pl. aplasztikus vérszegénység, akut leukémia és csontvelőbetegségek – kialakulásának kockázatát, és a központi idegrendszerre káros hatással van.
A szálló por (PM10, PM2,5) a levegőben jelen lévő finomszemcsés (10, illetve 2,5 mikronnál kisebb részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját és a légutak nyálkahártyáját.
A legveszélyesebbek ilyen szempontból a PM2,5 részecskék, amelyek bekerülnek a véráramba, eljutnak a tüdőhólyagokba és ott leülepednek, ezzel rontva annak gázcserélő képességét, és gyulladást okozva. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert is.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
Pósfai Gábort, a Tisza Párt operatív vezetőjét a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont, a Tisza Párt jogi vezetőjét pedig az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
1 hozzászólás