Hirdetés
Hirdetés

Fűtünk, fűtünk, de milyen a levegő minősége?

Noha a fagyos időjárás miatt a megye minden részében gőzerővel működnek a fűtésrendszerek, nem nőtt a megengedett határérték fölé a káros anyagok koncentrációja a levegőben •  Fotó: Barabás Ákos

Noha a fagyos időjárás miatt a megye minden részében gőzerővel működnek a fűtésrendszerek, nem nőtt a megengedett határérték fölé a káros anyagok koncentrációja a levegőben

Fotó: Barabás Ákos

Meglepő, de Hargita megyében az utóbbi években javult a levegő minősége. A megengedett határértéket azonban időnként itt is túllépik egyes káros anyagok, amelyeknek a levegőben való jelenlétét mérik. De milyen a helyzet most, a fűtésszezon közepén?

Széchely István

2025. január 20., 21:012025. január 20., 21:01

Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon, benzol, szálló por, benzol, toluol, etilbenzol, xilol – gázok, parányi részecskék, illékony szerves anyagok, amelyekben az a közös, hogy nem tesznek jót az egészségnek, ha nagy mennyiségben vannak jelen a levegőben.

Hirdetés

Mindegyik esetében törvény rögzíti a megengedett határértéket, és nyilvántartást vezetnek az országszerte működő automata mérőállomások adatairól, ugyanis a káros anyagok mindegyike esetében

azt is összesítik, hogy egy évben hány alkalommal lépték túl a megengedett határértéket.

Természetes okai is lehetnek annak, ha a felsoroltak közül néhánynak a koncentrációja megnő a levegőben, ilyen kiváltó tényezők lehetnek az erdőtüzek, de akár bizonyos talajbaktériumok elszaporodása is, a biomassza bomlása, vagy elektromos kisülések, kőzeterózió, de

megnőhet ezek koncentrációja például magas légköri nyomás, szélcsendes idő esetén is.

Viszont nagyon gyakran antropogén okok állnak a háttérben, tehát az emberi tevékenység következtében nő meg a jelenlétük a levegőben. Egyik forrása ezeknek a tökéletlen égés, amely minden égési folyamatot jellemez. Ilyen káros anyagok keletkeznek az acél- és öntöttvas-gyártás, olajfinomítás során, a közúti forgalomban, főként a benzines járművekből, hulladék- és tarlóégetés közben, de a távfűtési rendszerek, egyéni hőközpontok használata során is, különösen szilárd tüzelőanyagot – például fát – használók esetében.

Mivel a fagyos időjárás miatt gőzerővel üzemelnek a fűtésrendszerek, kíváncsiak voltunk, milyen most a levegő minősége Hargita megyében.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„A levegő minősége megfelelő”

Nem észleltek határérték-túllépéseket az utóbbi napokban, mondta el megkeresésünkre Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője.

Idézet
A levegő minősége megfelelő nálunk. Máshol, más megyékben sok gond van, nálunk egyelőre nincs – nagyiparunk nincs, tehát ilyen szennyezés nincs, forgalom nem nagyon van, csak a szálló porral van néha gond helyenként, például Gyergyóban. Tehát néha vannak helyi túllépések, de azoknak a száma is csökkent”

– fogalmazott.

Az utóbbi években csökkent a légszennyezés a megyében, azaz

javult a levegő minősége

– erősítette meg a meglepő tényt kérdésünkre az ügynökség vezetője. Noha a gépkocsik száma tovább nőtt az utóbbi években is, de több az új autó, ezeknek kisebb a károsanyag-kibocsátása, sőt,

egyre több az elektromos autó, azok pedig nem bocsátanak ki egészségre ártalmas anyagokat.

A fűtésre használt újabb típusú egyéni gázkazánok is egyre jobbak ilyen szempontból, azaz kevesebb káros anyagot bocsátnak ki, összességében ezek az okai annak, hogy javult a levegő minősége az utóbbi években Hargita megyében – tudtuk meg a környezetvédelmi ügynökség igazgatójától.

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

Állandó mérések csak a megyeközpontban zajlanak

Hargita megye országos viszonylatban jól áll a levegő minőségét tekintve, ez az oka például annak is, hogy

itt a környezetvédelmi ügynökség nem kapott még mozgó laboratóriumot – 17 olyan megye kapott ilyen eszközt, ahol rosszabb a levegő minősége

– tudtuk meg Domokos László Józseftől.

Hargita megyében két automata állomáson mérik a levegőben jelen lévő káros anyagok koncentrációját. Mindkettő Csíkszeredában található. Ezek 2023-ban hosszú hónapokig csak akadozva, illetve egyáltalán nem működtek, ugyanis országos szinten nem volt megkötött szerződés az eszközök karbantartására, továbbá a mérésekhez szükséges fogyóanyagok megvásárlását finanszírozási problémák akadályozták. Jelenleg nincsenek ilyen gondok, jól működnek az állomások – közölte érdeklődésünkre az igazgató.

A megyeközpontban rövidesen üzembe helyeznek egy forgalomszámláló, zajszintmérő, a por és egyéb káros anyagok jelenlétét mérő eszközt is.

A megye többi nagyobb településén, azaz a nagyobb városokban csak alkalmanként végeznek méréseket, ilyenkor a szálló por mennyiségét mérik, továbbá a zajszintet a forgalmasabb utak mentén – válaszolta kérdésünkre Domokos László József.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Határérték-túllépések

Hargita megyében leggyakrabban a szálló por – azon belül is

a PM10, azaz a 10 mikronnál kisebb részecskék – és az ózon esetében szoktak határérték-túllépést észlelni az automata mérőállomások.

Az utóbbi évek összesítései alapján ez évente 18-20 túllépést jelent mindkettő esetében. Az ózonnal kapcsolatos problémák száma az utolsó, 2023-as éves jelentéseben már csak 3, de ez valószínűleg azért ilyen kevés, mert az említett problémák miatt az év egy részében nem tudták mérni az ózonkoncentrációt a megyében.

Milyen anyagok jelenlétét mérik?

Az ózon a sztratoszférában is jelen van, ott pedig kifejezetten hasznos, ugyanis védelmet nyújt az életet károsító UV-sugárzással szemben. A földfelszínen jelen lévő ózon viszont az oxidáló „fotokémiai szmog” alkotórészének számít.

Az ózon másodlagos szennyezőanyag, amely az oxigén, nitrogén-oxidok és szerves vegyületek foto-kémiai reakciójával jön létre. Erősen irritáló hatású, fullasztó szagú, fokozza a légúti megbetegedések és az asztma kockázatát, gátolja a növények fotoszintézisét, és károsíthatja az ökoszisztémákat.

A kén-dioxid egy színtelen, irritáló szagú gáz, amely természetes források (például vulkánkitörések következtében) és emberi tevékenységek (fűtésrendszerek, ipari folyamatok) révén kerül a levegőbe. Szem- és légúti irritációt okoz, a vízgőzzel savas aeroszolokat képez, ami savas esőket eredményez, károsítva az ökoszisztémákat.

A nitrogén egy színtelen és szagtalan, a nitrogén-dioxid pedig egy vörösesbarna fullasztó szagú gáz. A nyálkahártyát irritáló gáz elsősorban a légzőrendszerben fejti ki káros hatását, csökkenti a légzéskapacitást (a nitrogén-dioxid mérgező hatása négyszer nagyobb, mint a nitrogéné), és

a nitrogén-dioxidnak való kitettség növeli a légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát és az asztma súlyosbodását.

A nitrogén-dioxid hozzájárul az ózonképződéshez és a savas esők kialakulásához.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely rendkívül mérgező. Gátolja az oxigén szállítását a vérben, és nagyon magas koncentrációban (kb. 100 mg/m3) halálos.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A benzol egy színtelen, jellegzetes szagú folyadék, leginkább belégzéssel kerülhet a szervezetünkbe, ritkább esetben élelmiszerekkel, folyadékokkal. A benzol főként a közúti forgalomból származik (kb. 90 százalék). Erősen mérgező, növeli a rák és egyéb betegségek – pl. aplasztikus vérszegénység, akut leukémia és csontvelőbetegségek – kialakulásának kockázatát, és a központi idegrendszerre káros hatással van.

A szálló por (PM10, PM2,5) a levegőben jelen lévő finomszemcsés (10, illetve 2,5 mikronnál kisebb részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját és a légutak nyálkahártyáját.

A szálló por nagy koncentrációban különböző légzőszervi megbetegedésekhez, például asztma, tüdőrák kialakulásához vezethet.

A legveszélyesebbek ilyen szempontból a PM2,5 részecskék, amelyek bekerülnek a véráramba, eljutnak a tüdőhólyagokba és ott leülepednek, ezzel rontva annak gázcserélő képességét, és gyulladást okozva. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert is.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
Hirdetés
2026. november 17., kedd

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés

A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés
2026. november 17., kedd

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon

A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon
2026. november 17., kedd

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást

A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett
2026. november 17., kedd

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem

„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem
2026. november 17., kedd

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik

Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Méhnyakrák: megelőzhető, mégis sok nő életét követeli

Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.

Méhnyakrák: megelőzhető, mégis sok nő életét követeli
2026. november 17., kedd

Elhunyt Pál Antal Sándor történész, levéltáros

87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.

Elhunyt Pál Antal Sándor történész, levéltáros
2026. november 17., kedd

Alkoholmérgezéssel került kórházba két kilencedikes diáklány a szomszéd megyében

Akut alkoholmérgezést állapítottak meg a romani Petru Poni Szakközépiskola három kilencedik osztályos tanulójánál – közölte a Neamț megyei mentőszolgálat.

Alkoholmérgezéssel került kórházba két kilencedikes diáklány a szomszéd megyében
Hirdetés